Lapszemle itthonról

Ökovédjegy

Újra nekifogott az Agrármarketing Centrum (AMC) az egységes magyar ökovédjegy kidolgozásának. A tavaly már beindított ökovédjegy program amely elerőtlenedett talán idén eléri célját.

A szakemberek abban egyetértettek, hogy a védjegyre szükség van, mégpedig minél előbb. Egy dologban azonban viták keletkeztek, mivel kérdéses, hogy csupán a Magyarországon előállított termékek kaphassák meg a védjegyet, vagy mindazok, amelyeket hazánkban ellenőriztek. Az előbbi a hazai termelők, míg az utóbbi a fogyasztók érdekeit védené. (Természetgyógyász Magazin 2003. május).

Vidékfejlesztés támogatása az EU-ban

Az EU-tól direkt vagy közvetlen, piaci, illetve vidékfejlesztési támogatások igényelhetők a csatlakozást követően. A vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciója (EMOGA) nevű Strukturális Alapból történik.

Az EMOGA Garancia Alap részéből az agrár-környezetvédelmet, a kedvezőtlen adottságú térségeket, a korkedvezményes nyugdíjazást, a mezőgazdasági területek erdősítését, a termelői szervezetek létrehozását, az állat- és környezetvédelmi előírások teljesítését támogatják. A támogatási területek részletezését a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tartalmazza. Ezekre a célokra az EU 2004-ben 38 milliárd, 2005-ben 41 milliárd, 2006-ban pedig 44 milliárd forintot ad, amihez 20 százalék nemzeti társfinanszírozást kell biztosítani.

A Garancia Alapból folyósított vidékfejlesztési támogatások 20 százaléka évente átcsoportosítható a közvetlen kifizetések nemzeti kiegészítési forrásaihoz, ám megfontolandó, hogy ezzel az ország éljen-e, ugyanis a források felhasználása rugalmasabb és hatékonyabb a vidékfejlesztési jogcímen, mint közvetlen támogatásként.

Az EMOGA Orientációs részlegéből finanszírozott vidékfejlesztési támogatások mezőgazdasági beruházásokra, mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatására, a vidék infrastruktúra fejlesztésére, erdőfelújításra és vidéki tevékenységek diverzifikálására lehet felhasználni. Ezekre a célokra az EU a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben foglaltak alapján 2004-ben várhatóan 21 milliárd, 2005-ben 28 milliárd, 2006-ban pedig 36 milliárd forintot juttat jelenlegi árfolyamon számolva, amihez további legalább 25 százalék társfinanszírozást kell biztosítani. (Kistermelők Lapja 2003.5.szám)

Környezetbarát áramátalakító

Manapság fogyóban vannak a fosszilis energiahordozók (kőolaj és a földgáz), ezért egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások (a szél, a nap, a víz). Baján él egy feltaláló, Ács László, aki vezérlésfejlesztési üzemmérnök és nem kevesebbet állít, mint, hogy a körülöttünk keringő rádióhullámok (vagyis a távközlés, a mobilhálózat, illetve a televíziózás és a rádiózás melléktermékei) szintén felhasználhatók áram átalakítására.

A feltaláló szerkezetének működése igen egyszerű, és nem igényel benzint vagy petróleumot és ha beindítják, akkor a saját maga ellátására is megtermeli az energiát és annyi plusz áramot állít elő, amennyi elegendő egy kisebb gazdaság működtetéséhez. A számítások szerint egy kisebb gazdaság naponta átlagosan 12 KW energiát használ fel, így a berendezést erre az értékarányra van beállítva, de a szükségletek alapján ennél nagyobbra is be lehet hangolni. Az áramátalakító ára a beépített alkatrészekkel együtt vélhetően annyiba fog kerülni, mint egy aggregátor. (Kistermelők Lapja 2003. 4. szám)

A zöldség-, gyümölcstermesztés nemzetközi irányelvei

A minőségbiztosítás jelentősége fokozatosan növekszik, nélküle a jövőben talán nem is lehet versenybe szállni az értékesítésnél. Nyugat-Európában egyre több áruházlánc a zöldség-gyümölcs termékek esetében a beszállítótól az EUREPGAP feltételrendszerének való megfelelést követeli meg.

Az EUREPGAP a jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP) azon kereteit rögzíti, amelyek a kertészeti termékek (gyümölcs, zöldségfélék, vágott virág, faiskolai áruk) teljes termelési folyamatára kialakítandó gazdálkodás lényeges elemeit tartalmazzák. Meghatározza a vezető európai kiskereskedők által elfogadható minimum szabványokat, de ennek ellenére néhány kiskereskedők által használt szabványok természetesen lehetnek szigorúbbak is. A dokumentum nem tartalmaz a mezőgazdasági termelés minden egyes eljárására előírást.

A GAP az integrált növényvédelmi (IMP) és az integrált növénytermesztési (IMC) technikák eszköze is a mezőgazdasági árutermelésben és ezt az EUREPGAP tagok a mezőgazdasági termelés hosszú távú fejlesztése és fenntarthatósága szempontjából igen fontosnak tartják.

Az EUREPGAP a HACCP (kockázatelemzés és kritikus ellenőrzési pontok) irányelveit támogatja, és azok alkalmazását ösztönzi.

A fogyasztói biztonság megtartása érdekében az élelmiszerlánc tagjainak a helyes mezőgazdasági gyakorlat vonatkozó szabványait el kell fogadniuk, és a rossz eljárásaikat meg kell szüntetniük. (Kertészet és Szőlészet 2003. május 15.)

Méhészkedés az EU-ban

Az unióban 8 és fél millió méhcsalád van, és 460 ezer méhész. A méhészek csupán 3 százaléka nevezhető professzionálisnak, mivel 150 méhcsaládnál nagyobb méhészetük van. Az Unióba való belépés után egy több mint 450 millió fogyasztót számláló piacon leszünk, ahol ráadásul szeretik a mézet. Évente közel 300 ezer tonna mézet fogyasztanak el, és ennek több mint felét importálják.

A méz ára Németországban és Ausztriában a legmagasabb, amely kétezer forint kilónként. A déli országokban, ahol több a méhész és olcsóbban állítják elő a mézet, ott ezer forintos az átlagár. A méhészek a méz felét közvetlenül háztól értékesítik. A megtermelt méz másik felét még mindig nem a nagykereskedőknek adják el, hanem termelői csoportokat, szövetkezeteket, egyesületeket hoznak létre, s kiszerelő, csomagoló üzemeket működtetnek, és saját márkanév alatt adják el a mézet. Kisebb rész az, ami nálunk van, hogy jön a felvásárló és elviszi a mézet a kereskedőhöz.

Ahhoz, hogy az unió piacán a magyar méz versenyképes legyen, három feltétel szükséges. Első a kitűnő minőség, mint például a magyar akácméz minősége is ilyen, a második, hogy az adott minőségi kategóriában a versenytársakhoz képest olcsóbb legyen az ár. A harmadik feltétel a legfontosabb, hogy legyen egy olyan piaci szerveződés, amely biztosítani tudja a versenyképesség kihasználását. Magyarországon ilyen szerveződés jelenleg még nincs. (Méhészet 2003.4.)

Válogatta és írta:
Németh Károly

Vissza