Lapszemle külföldről

A biotermesztés lassuló növekedése Hollandiában

Hollandia ökogazdálkodás alatt lévő területei Európában majdnem a legkisebbek, a teljes művelés alatt álló mezőgazdasági területeknek csupán 2,2 százalékát teszik ki, amely jóval alatta van az EU-s 3,2-es átlagnak. A legnagyobb növekedés 1999 és 2001 között történt, amikor is 23 ezer hektárról 39 ezer hektárra nőtt az ökoterületek nagysága. 2002-re már 43 ezer hektárt mondhat magáénak Hollandia, azonban ez csak 9,7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A lassuló növekedés részben a kormány politikai célkitűzéseinek változásával magyarázható, ugyanis megszüntették az átállás alatt lévő gazdálkodók támogatását 2002-ben. A holland kormány azzal magyarázza a döntését, hogy szerintük az ökoterületek növekedése nem jelenti a fogyasztói kereslet növekedését. A gazdálkodás támogatása helyett a marketing tevékenységek támogatása, mint például a termelők piacra jutásának támogatása, reklámtámogatások kerülnek előtérbe, hogy így a vásárlók minél több bioterméket vásárolhassanak és a kereslet növekedése meginduljon.

A biotermékek eladásából származó tőke növekedése is lassuló tendenciát mutat. 2002-ben 360 millió USA dollár származott a biotermékek értékesítéséből, amely 1,4 százalékot jelent az élelmiszer piacból. A kormány korábbi célja az volt, hogy 2005-re elérjék az 5 százaléknyi piaci részesedést, illetve az ökoterületek 2010-re a teljes mezőgazdasági terület 10 százalékát tegyék ki. A célok megvalósulása úgy tűnik elmarad, a kereslet és kínálati egyensúlya eltolódott.

A tej és sertés ágazat küzd a legnagyobb gondokkal. A biotej több mint felét konvencionálisként kénytelenek a holland termelők eladni, a sertéshús termelés pedig 2002 és 2004 között négyszeresére fog nőni, aminek következtében előreláthatóan a sertéshúsra is hasonló sors vár mint a tejre. (www.organicmonitor.com).

Kaptárbogár-kampány

Méhészeink hallomásból már biztosan egytől egyig jól ismerik, és egyben rettegik a dél-afrikai kaptárbogarat (Aethina tumida), mely mind a méhek, mind pedig a dongók létét veszélyezteti, és ezáltal az ökológiai egyensúly megbomlását is okozhatja. A kártevő 1996-ban került Floridába, és mostanra – a vándorló méhészeteknek hála – már egész Észak-Amerikában megtalálható. Ezen kívül Ausztráliába valamint Egyiptomba is betette a lábát, és az egész világot behálózó kereskedelemnek köszönhetően a legjobb úton halad a globális elterjedés felé. Ez a pici kis bogár Európába bekerülve óriási gazdasági károkat okozhat. Nem csak a méhészetekre mérhet nagy csapást, hanem a méhek beporzásban játszott kulcsfontosságú szerepe miatt elterjedése a mezőgazdaság egyéb ágazatait is kedvezőtlenül érinti majd. Mivel az afrikai méhvel (Apis mellifera scutellata és A. m. capensis) ellentétben a mi méheink számára ismeretlen ez a kártevő, még nem volt idejük megtanulni vele együtt élni. Megjelenésével a gyengébb családok egy-két hét alatt összeomlanak. Egyelőre még nem sikerült hatékony ellenszert találni a bajra, nincsenek még kidolgozva a kezelés módszerei, ezért lenne célszerű minél hamarabb beszüntetni a méhcsaládok és méhanyák Európába történő importját. Többek között ez a célja a németországi Mellifera Egyesület által kezdeményezett kaptárbogár-kampánynak, mellyel a lehetséges megoldások után kutakodva egyben a politikusok figyelmét is megpróbálják ráirányítani a problémára. A kampány honlapján (www.bienens-tockkaefer.de) minden fontos információhoz hozzájuthatunk a kaptárbogárral kapcsolatban, és – amennyiben magunkénak érezzük az ügyet – akár a kampány aktív részeseivé is válhatunk. (www.demeter.de/newsletter)

Bio-Akadémia Csehországban

Idén júniusban három napos program keretében tartották meg az Európai Nyári Biogazdálkodási Tudományos Konferenciát Csehországban. A Bio-Akadémia a cseh PRO-BIO és az osztrák BIO-ERNTE közös kezdeményezésének megvalósulása. Az évenként tartandó rendezvény színhelyének a gyönyörű morvai Lednice városa ad mindig otthont és főleg a közép-kelet európai országok agrárszakembereit hozza össze.

A konferencia fő témái az „Ökológiai növénytermesztés lehetőségei”, illetve az „Ökogazdálkodás – egészséges föld, egészséges élelmiszer, egészséges ember” voltak. (www.pro-bio.cz)

Amikor már csak az üzlet számít

Bár a nürnbergi BioFach, a biotermékek legnagyobb kiállítása és vására évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, és ezzel összhangban a biotermékek éves forgalma is rohamosan növekszik, a látszólag kizárólag pozitív célokat szolgáló világméretű biokereskedelemnek az utóbbi időben sajnos egy-két árnyékos oldalára is fény derült. Brazíliában például, az elmúlt évben elhunyt Nobel-díjas és öko-élharcos Jose Lutzenberger a végsőkig harcolt Sao Paulo hatalmas citrusgyümölcs-ipara ellen, mely szerinte tönkretette Dél- és Délkelet-Brazília kisparaszti gazdaságait. A BioFach-kiállításon pedig éppen ezen citrusgyümölcs-ipar nagyjai tündökölnek "ökofényben", bár hatalmas volumenű termelésüknek épphogy egy pici szeletét állították csak át, meghódítva ezzel a német szupermarketek biovásárlóit. Közéjük tartozik, pl. a Citrovita cég, a Votorantim konszern leányvállalata, mely a Brazíliában ökológiai katasztrófát előidéző papír- és cellulózipar területén valamint az agrár-, vegy- és cementiparban végzett üzleti tevékenységével szerzett hírnevet magának. És ide tartozik a Nova America nevű agráripari óriáscég is, mely évi 8 000 tonna konvencionális fagyasztott narancslésűrítmény mellett 15 millió liter pasztőrözött narancslevet is előállít, melynek elenyésző hányada ökológiai gazdálkodásból származik. Hasonló a helyzet Brazília bioszója-ültetvényei esetében, pl. Mato Grosso térségében, mellyel kapcsolatban felmerül a kérdés, mennyiben tekinthető egy termék ökológiainak, környezetbarátnak és szociálisan felelősségteljesnek ill. vállalhatónak, ha előállítási feltételeinek megteremtéséhez embereket űztek el lakóhelyükről, trópusi erdőket irtottak ki vagy más ökológiailag értékes életközösségeket pusztítottak el, élőhelyeket tettek tönkre. (www.bionetz.ch)

Válogatta és fordította:
Kovács Dóra és Németh Károly

Vissza