Lapszemle itthonról

Spanyolország GMO-kukorica fajtákat fog engedélyezni

A genetikailag módosított növények engedélyezésére vonatkozó EU-moratórium meghozatala után öt évvel Spanyolország most engedélyezni fogja a GMO kukorica fajták kereskedelmét. Amint arról a madridi El Pais c. lap tudósít, Spanyolország az első az EU-tagállamok között, amely ilyen lépésre határozza el magát. A spanyol mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy hamarosan öt GMO kukorica fajta engedélyezéséhez járul hozzá. Az intézkedés az egyre több gondot okozó kártevők elleni jobb védelmet kívánja szolgálni. (Gyakorlati Agrofórum 2003/7.)

Gazdálkodás a tanyákon

A felmérések szerint napjainkban a tanyák mintegy felében csak ház körüli, nagyrészt csak önellátást szolgáló mezőgazdasági termelés folyik. Az ott élők megélhetési forrása már elsősorban nem a tanyai gazdálkodás jövedelme. Mintegy 10 százalékban találunk a vizsgált tanyákon, a saját szükségleteken túl a „tágabb család” (pl. az elköltözött, családot alapított gyerekek) alapvető élelmiszer-szükségletét kielégítő gazdálkodást. Esetükben is csupán kiegészítő tevékenységnek tekinthető a gazdálkodás.

Dominánsan árutermelő tanyai gazdálkodást a tanyák 18 százalékában találunk és 10 százalékukban, pedig ma már egyáltalán nincs mezőgazdasági termelés, még házkörüli kertészkedés sem. (A falu 2003. nyár)

A növényvédőszer-csomagolóeszközök sorsa Franciaországban

Franciaországban, egy 1975 februárjában megjelent miniszteri rendelet még engedélyezi a kiürült és megtisztított növényvédőszer-göngyöleg elásással, szabadtéri elégetéssel való megsemmisítését. Azonban ott sem minden jogszabály bizonyul hosszú életűnek, mivel ugyanezen év júliusában megjelent törvény már mást mond. A hulladék megsemmisítése annak a kötelessége, akinél az keletkezik, s ezt csak úgy teheti, hogy elkerüli a talajra, flórára, a faunára, a tájra, a levegőre, a vízre és az ember egészségére gyakorolt káros hatásait.

1994-től a növényvédőszer-csomagolóeszköz hulladékot a következő újrahasznosítási mód valamelyikével lehet csak megsemmisíteni, ártalmatlanítani: újratöltésre haszálhatók; anyagában hasznosíthatják; a műanyag göngyöleg fűtőértékét kihasználva, megfelelő füsttisztítóval ellátott égetőműben, hőerőműben elégethetik. Az újrahasznosítási rendelet azonban megengedte a növényvédőszer-göngyölegek kommunális hulladékkénti kezelését bizonyos feltételekkel. A göngyölegeket a kommunális hulladékhoz tehették, vagy a kommunális szeméttelepre vihették, már amikor ott egyáltalán fogadták.

Majd végül 2002-ben egy rendelet a veszélyes hulladékok közé sorolta a növényvédőszer-göngyölegeket. Ezzel megszűnt a kommunális hulladékba helyezés lehetősége, függetlenül a keletkezett göngyöleg térfogatától. Tehát a növényvédőszer-csomagolóeszközöket a francia jogi szabályozás ipari hulladéknak tekinti, ezért a gyártó felelőssége a hulladék megfelelő kezelése is. (Gyakorlati Agrofórum 2003/6.)

Fejlődik a hazai bioélelmiszer kereskedelem

A fejlődés nem robbanásszerű, ám mégis látványos. A korábban szinte egyeduralkodó kis bioboltok mellett megjelentek a nagyobb alapterületű, többféle árucsoport szakszerű elhelyezését is lehetővé tevő bioboltok 100-250 négyzetméter alapterülettel. További fejlemény, hogy a korábbi háztartási-vegyipari termékeket árusító üzletlánc, profilváltást végrehajtva, jó néhány boltjában reformélelmiszerek irányába nyitott, amibe óhatatlanul is belesodródik néhány bioélelmiszer is.

Potenciális előnyük a kis alapterületű boltokkal szemben nyilvánvaló. Jó átmenetet képezhetnek a korábbi 15-30 négyzetméteres klasszikus bioboltok és a szupermarketekben egyre gyakrabban feltűnő ún. biosarkok vagy bioregálok között. Ez utóbbiak erőteljes nyomulásba fogtak, ám a szakértelem a legtöbb esetben riasztó módon hiányzik ezekből a kezdeményezésekből. Több helyen is előfordult, hogy a szimpla reformélelmiszereket bioterméknek hirdették az élelmiszer-áruházak. Talán nem is tudják, hogy tudatlanságukkal súlyos fogyasztói megtévesztést követnek el, amelynek komoly jogi, anyagi következményei lehetnek. (Természetgyógyász Magazin 2003/7.)

Mangalicatenyésztés jövője

A mangalicatenyésztés területén az EU csatlakozás megvalósulása várhatóan nem lesz közvetlenül nagyobb hatású. A piaci lehetőségekben nem várható hírtelen nagyobb változás, a jelenlegi helyzethez képest (jellemző, hogy a Serano sonka export esetében a 24 000 tonnás keretből a legjobb évben is csak 16-17 000 tonnát tudunk kihasználni, és a mangalica a Serano sonkának csak kis hányadát teszi ki.)

A közvetett hatás azonban már jóval nagyobb horderejű lehet, és remélhetőleg pozitív hatású lesz. „Rákényszerülünk” többek között a tenyésztés és a termelés területén is a még pontosabb, valós nyilvántartás vezetésére, a helyi és regionális értékesítési lehetőségek feltárására, a termékskála bővítésére, új termékek piacra történő bevezetésére és még sok-sok a gazdálkodást javító fejlesztések megvalósítására. (Őstermelő 2003/3.)

Működik az Élelmiszerbiztonsági Hivatal

Az emberi szervezetbe jutó szennyeződések 70 százaléka élelmiszerekből származik, ezért a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy ezek honnan erednek. Az élelmiszer-biztonság azt a feltételrendszert jelenti, amelynek teljesülésével az elfogyasztott élelmiszer nem ártalmas az egészségre. A tudomány feladata, hogy meghatározza azon veszélyek természetét és gyakoriságát, amelyek az embert élelmiszer-fogyasztás közben fenyegetik. Ezért a kutatók kockázatbecslést végeznek, elemzik az élelmiszerek fizikai, kémiai összetételét és ennek alapján állapítják meg a kockázat mértékét. A kockázatkezelés viszont már a hatóságok feladata, azoknak kell megakadályozniuk a veszély terjedését, és intézkedniük kell annak csökkentésére, illetve megszüntetésére ezeken felül, pedig a fogyasztókat tájékoztatni kell.

A működését megkezdő Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal azonban nem lát el hatósági feladatokat, hanem a különböző egészségügyi és mezőgazdasági területen működő, már eddig is létező élelmiszer-biztonsággal foglalkozó szervezetek tevékenységét hangolja össze. Elsősorban döntéselőkészítő munkát végez és szakértői véleményeket ad, továbbá közvetlenül tartja a kapcsolatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatallal.

A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalban jelenleg tíz fő dolgozik, a létszám az év végére eléri a 25-öt. A hivatal éves költségvetése 200 millió forint. (Kertészet és Szőlészet 2003/26.)

Válogatta és írta:
Németh Károly

Vissza