Lapszemle itthonról

Előnyeink az EU-ban

A mezőgazdaság versenyképessége szempontjából Magyarország három területen áll jobban, mint az Európai Unió tagállamai. Hazánkban, az ágazatban dolgozók termőföldterülete másfélszer akkora, mint az uniós országokban; jobb a kínálat koncentrációja is, hiszen a mezőgazdasági termékek több mint 70 százalékát 50 ezer cég adja; a jól művelhető területek aránya pedig két és félszerese, mint a 15 tagállamban. Komoly lemaradásunk van azonban a technológiai felszereltségben, és ez rontja az ágazat hatékonysági mutatóinak egy részét. Az ágazat az utóbbi 12 évben felélte saját vagyonát, és a leépülés jól látszik a termelési eredményeken. (Kertészet és Szőlészet 2003/25.)

A világ első bioburgonya fajtája

A Lady Belfour a világ első burgonyafajtája, melyet speciálisan biotermesztésre nemesítettek. A fajta Angliában jól vizsgázott-nyilatkoztak az angol nemesítők. A burgonyát először tavaly áprilisban vetették és az év szeptemberében takarították be. A teljes termés 400 tonnát tett ki. Ezt idén, a 2003-2004-es szezonban 20 000 tonnára kívánják növelni. A Lady Belfour tárolhatóság szempontjából kiváló fajta, ezért az angol farmerek szívesen foglalkoznak vele. Az egyedüli limitáló tényező a hozam. Az új bioburgonyát Lady Belfour-ról nevezték el, aki a Soil Association megalapítója s egyúttal Angliában a biogazdálkodás megteremtője is volt 1946-ban. (Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003/8)

Bioélelmiszer-üzem Petneházán

Az ország első bioélelmiszer-ipari üzemének építését kezdte meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Petneházán a nyírkércsi Master Good Kft. A két ütemben, együttesen 1,5 milliárd forintos befektetéssel megvalósuló üzem hagyományos, biotartással-antibiotikumok és táptakarmányok nélkül- tenyésztett csirkét és pulykát dolgoz majd fel grill alapanyagoknak, félkész- és késztermékeknek. A jövő évtől részben már termelő-összesen mintegy 200 dolgozó foglalkoztató-üzemben 2005-től biobaromfi bébiételeket is készítenek majd immunhiányos és allergiás beteg gyermekeknek.

Január elsejétől a korszerű gyártósorokon 125 dolgozó kezdi meg a termelést; a darabolt, fűszerezett és pácolt termékeket az első évben nyugati, illetve a hazai megrendelőkhöz szállítják majd 1,5 milliárd forint értékben. A beruházás második ütemében készül el – 600 millió forintos költséggel – a készélelmiszereket gyártó üzem, ahol speciális biohústermékeket készít majd további 60 dolgozó.

A cégtulajdonos a jövő év végére befejeződő fejlesztés után, 2005-ben már 3 milliárd forint árbevételt remél az új petneházi üzemtől. (Kistermelők Lapja 2003/8)

Európa méhészete

Megközelítőleg 15 millió méhcsalád található Európában. A méhsűrűség majdnem a hétszerese a világ átlagának. Az átlag méztermelés 12 kilogramm családonként. Az alacsony családonkénti átlag, a népesség nagy száma és az egy főre eső világátlag fölötti mézfogyasztás eredményezi, hogy Nyugat-Európa a világ legnagyobb mézimportőre. A magas mézfogyasztás okát a múltban kell keresni. Hagyományai vannak a méznek, a mézes ételeknek az európai népek történelmében, és a világ első méhészeti kutatóintézetei is Európában alakultak meg.

Európa méztermése 180 ezer tonna évente, és ugyanennyit importálnak. Az import 1/3-a kiüvegezve Európán kívül kerül eladásra. (Méhészet 2003/8)

Vadon élő állatok mérgezése

A vadfajok egyedei közül sok esik áldozatul a nem szabályszerűen végzett növényvédelmi kezelések és talajerő visszapótlási munkák következményeként. Az alábbiakban a gyakoribb növényvédő szerek és műtrágyák okozta mérgezéseket soroljuk fel.

Növényvédőszerek okozta mérgezések: csávázószerek, klórozott szénhidrogének, szerves foszforsavészterek, rágcsálóirtó szerek, dúvadirtó szerek által okozott mérgezések. Műtrágyák okozta mérgezések: ammónia, nitrit, nitrát mérgezés.

A növényvédőszerek és a műtrágyák okozta mérgezéseket elsősorban a technológiai fegyelem maximális betartásával lehet elkerülni. A felhasználásra kerülő készítmény használati útmutatójában leírtakat mindig be kell tartani. Külön figyelmet kell szentelni a raktározás körülményeire, és a permetező berendezések tisztításának és karbantartásának szakszerű végzésére. A növényvédelmi munkákat csak a vonatkozó jogszabály szerinti szakképesítésű szakember végezhet. (Növényvédelmi Tanácsok 2003/augusztus)

Megbuktak a mezőkön a mesterkélt magok

A Friends of the Earth (Föld Barátai) és a Greenpeace a napokban adta ki azt a jelentést, amely arról számol be, hogy a Spanyolországban termesztett génmódosított gabona elszennyezte az ottani hagyományos gabonafajtákat, gyenge termést eredményezett, a génmódosítás előnyeit pedig messze túlbecsülték. A tanulmány a spanyol kormány számára is kritikus fontosságú lehet, mivel azt bizonyítja, hogy nem tudták megfelelő keretek között tartani a helyzetet. Spanyolország az Európai Unió egyetlen olyan tagországa, ahol a génmódosított gabonát kereskedelmi céllal termesztik: 1998 óta megközelítőleg 25 000 hektárt vetettek be minden évben egy genetikailag módosított gabonafajjal, amit Bt176 néven tartanak nyilván. Ezt a fajtát egy svájci biotechnológiai cég, a Syngenta dobta piacra, és a kukoricamoly ellen fejlesztették ki, amely a kukoricára veszélyes kártevő lehet. A génmódosított gabona termesztése Spanyolországban hivatalos engedélyeztetési eljárás lefolytatása nélkül történik (noha a spanyol törvény előírja az engedélyeztetés szükségességét). Mindemellett mostanra már számos független vizsgálat eredménye bebizonyította, hogy ennek a génmódosított növénynek a termesztése komoly gazdasági és környezeti károkat okoz. A navarrai mezőgazdasági kutatóintézet (Instituto Técnico de Gestión Agraria del Gobierno Navarra, ITGA) egyik tanulmánya azt mutatta be, hogy 1998 és 2000 között a legtöbb esetben nem volt különbség a természetes és a génkezelt gabonafajták hozamában, miután kukoricamoly megtámadta azokat. A kukoricamoly túlélte a génmódosított növény által kibocsátott méreganyagot, ami komoly kockázatot jelent, ha kifejlődik az ezzel szembeni ellenállóképessége. Ez nem csupán gazdasági károkat okozhat a farmereknek, hanem további környezeti problémákat is, mivel erősebb és a környezetre károsabb rovarirtó szerekre lesz szükség az ilyen módon "felfegyverzett" kártevők elleni küzdelemhez. A hagyományos gabonafajták génmódosított szervezetek által történt elszennyezésének első spanyolországi eseteit Navarra tartomány északi területein fedezték fel a Navarrai Biogazdák Tanácsának munkatársai. Ennek következménye az lett, hogy vissza kellett, hogy vonják ezeknek a gazdáknak a bioélelmiszer termelésére jogosító igazolásaikat, akik emiatt komoly veszteségeket szenvedtek, mivel a termékeiket nem adhatták el többé bioélelmiszerként. (fisusz@zpok.hu)

Az elfeledett bivaly

A szakemberek tudni vélik, hogy Magyarországra 400-500 évvel ezelőtt kerülhetett be a bivaly, főként az oszmán törökök közvetítésével. A legutóbbi évtizedekben a nemzeti parkokba szorult vissza, jelenleg alig 350 bivalytehén lehet az országban, de néhány példány még a magángazdaságokban is található. Korábban idehaza veszélyeztetettsége miatt szerepelt a védett, őshonos fajták között, de ki tudja miért, lekerült erről a listáról. Aki a tartására vállalkozik, sajnos semmiféle központi támogatásra nem számíthat.

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. jelenleg mintegy 130 bivallyal rendelkezik (ebből több mint 60 bivalytehén). Mint elmondták, a bivaly biológiai hasznosságát folyamatosan összehasonlítják a szürke marháéval. A bivaly takarmányozás szempontjából igénytelenebb, mint a szürke marha, viszont akkor érzi jól magát, amikor a nyári melegben dagonyázhat. Ezzel hűti a bőrét, és egyúttal megszabadul az élősködőktől is. A betegségek elleni védekezés során valamennyi hortobágyi példány mentessé vált a brucellózsitól, a tuberkulózistól és a leukózistól.

A bivaly jövőjét illetően fennmaradása, illetve haszonállattá válása nemcsak pénzkérdés. Széles körű elterjedése akkor válik lehetővé, amikor a biogazdálkodók felismerik, hogy gépek helyett például a bivalyt használják „fűnyírásra”. (Kistermelők Lapja 2003/8.)

Válogatta és írta:
Németh Károly

Vissza