Lapszemle itthonról

Internetes fórum a biogazdálkodás jövőjéről

Az Európai Bizottság 2003. február 6.-án Internetes fórumot kezdeményezett a biogazdálkodás jövőjéről. A bioélelmiszerek és a biogazdálkodás európai cselekvési tervének esélyeit vizsgáló munkaközi anyag alapján bárki szabadon kifejthette véleményét a következő kérdésekben: Hogyan biztosíthatjuk, hogy a Közös Mezőgazdálkodási Politika (CAP) elősegítse a biogazdálkodás kibontakozását, illetve a bioélelmiszerek nyomonkövethetőségét és eredetiségét? Hogyan terjeszthetjük el a biogazdálkodást tanúsító Uniós emblémát?

A dokumentum számos gondolatot megfogalmaz a születendő cselekvési tervvel kapcsolatban, áttekintést ad a biogazdálkodás fejlődéséről az Unión belül, végül rámutat a termelésből és a marketingből adódó nehézségekre. A fórumot követően tárgyalások kezdődnek a tagállamokkal és más érdekeltekkel, melyek alapján a Bizottság még 2003 vége előtt elkészíti a cselekvési terv első változatát. (www.europa.eu.int/press)

Pilot Project Magyarországon

Javaslat született svájci mintára a Pilot Project hazánkban történő megvalósítására. A project távlati célja, hogy a jelenleg magánkézben lévő kisparcellák összevonásával, újracsoportosításával és korszerű úthálózat építésével a kialakított földek között mintagazdaságokat hozzanak létre. További fontos eleme, hogy a gazdák ne csak nyersanyagot termeljenek, hanem azok feldolgozásával és értékesítésével is foglalkozzanak egy újfajta szövetkezeti rendszert alkalmazva, vagyis, hogy kiiktassák a közvetítő kereskedelmet, és azé legyen a haszon is, aki a termeléssel a kockázatot vállalta.

Az elképzelés számol olyan infrastruktúrával, amely vonzóvá teszi a fiatalok számára a gazdálkodói életet, amelyre azért is szükség van, mert olyan, új típusú, több lábon álló gazdálkodó réteg kialakítása a feladat, amely képes megfelelni az új követelményeknek, tisztában van a pénzügyekkel, a marketinggel, a vízgazdálkodási és környezetvédelmi feltételekkel, és fel tudja használni a termelésben a legújabb technikai vívmányokat is. Ugyanakkor a terv gondol az idősebb generációra is: az elképzelések szerint megvásárolnák az ő földjeiket, földjáradékot kapnának utánuk, de addig dolgozhatnának rajtuk, amíg csak akarnak. (Magyar Mezőgazdaság 2003./41)

Új lehetőség a napraforgó szklerotínia elleni védekezésben

A KONI WG biológia gombaölő szer hatóanyaga a Coniothyrium minitans hiperparazita gomba, ami a talajban megtámadja és elpusztítja a Sclerotinia fajok szkleróciumait, így megszünteti a betegség elsődleges fertőzési forrásait. Ez az egyszerű, de ugyanakkor nagyon hatékony hatásmechanizmus biológiai talajfertőtlenítést biztosít. A készítmény hektáronként néhány kilogrammos dózisban olcsóbban és hatékonyabban alkalmazható a szklerotíniás betegségek ellen, mint bármely kémiai szer. Egyetlen hibájául a specializáltságát lehet felróni, vagyis hogy csak a Sclerotinia fajok ellen hatékony.

Az elmúlt két, meglehetősen száraz, gombabetegségektől viszonylag mentes vegetációs periódusban született kísérleti és nagyüzemi alkalmazási eredmények alapján a készítmény alkalmazása 3,2-10,0 q terméstöbbletet eredményezett a kontroll területekkel szemben.

A Koni preventív készítmény, kijuttatásakor még nem tudni, vajon lesz-e abban az évben kimagasló Sclerotinia fertőzés. Ezt a dilemmát megoldja a szer biológiai jellegéből adódó utóhatás. A kijutatott nagy mennyiségű Coniothyrium minitants inokulum ugyanis nem pusztul el akkor sem, ha jelentős fertőzés hiánya miatt hatását nem látjuk az adott évben, sőt akár szaporodhat is egészen addig amíg csak Sclerotinia szklerócium található a kezelt területen. (Gyakorlati Agrofórum 2003./11)

Működik a parcellaazonosítás

Az úgynevezett Integrált Igazgatási Ellenőrzési Rendszer (IIER) kiépítése hazánkban egyik feltétele volt az Európai Unió költségvetéséből a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknak.

Végül is 2000-ben kezdőthetett meg a műholdas ellenőrzés a földalapú támogatásoknál, mégpedig mintavételi módszerrel. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 150-160 ezer kérelem 5-7 százalékát, kockázatelemzés alapján kiválasztják, tételesen, tábláról-táblára megnézik, milyen növény terem a szóban forgó területen, illetve mennyi a területi eltérés. A vizsgálat eredményét és a hibákat természetesen dokumentálják. A hibák között akadnak olyanok, hogy a gazda nem adja meg pontosan a kataszteri nyilvántartás szerinti azonosító, helyrajzi számot.

A hibák 5 százalékában a növényt vagy annak a területét rosszul határozták meg, méghozzá olyan mértékben, ami már nem fért bele a tűréshatárba. A hibaarányok nem rosszabbak az uniós átlagnál, és az ellenőrzés nyomán felfedett hiányosságok követelménye az volt, hogy a gazdáktól visszakérték a jogtalanul igénybe vett támogatást. (Magyar Mezőgazdaság 2003./41)

A libák bölcsessége

Van egy farmer Illinoisban, aki kb. húsz hektáros (50 acre) földjén szóját termesztett. Sajnos, volt egy szójaevő libacsapat, akik a közelben lévő tavacskánál ütötték fel tanyájukat. A libák a következő évben is visszatértek ugyanarra a helyre, hogy ismét szójával táplálkozzanak. Ezúttal azonban a vetésnek csak egy bizonyos részén ettek. Azon a területen a szója csak bokányi magasságúra nőtt mert, a libák ott legeltek. Úgy tűnik, a libák bojkottálták a terület másik felét, ahol ezért a szója derékmagasságúra tudott nőni. Ez azért történt, mert abban az évben a gazda génpiszkált szóját próbált termeszteni. És pontosan lehetett látni, hogy hol vetette el: a vetés közepén volt egy vonal, amelytől balra volt a hagyományos szója, jobbra pedig a génpiszkált, amelyhez a libák hozzá sem nyúltak.

Amikor meglátogatta ezt az illinoisi farmot C. F. Marley, egy tapasztalt mezőgazdasági szakíró, azt mondta: „Még sosem láttam ilyet. Ami elképesztő, hogy azon a részen, ahol most Roundup Ready [génpiszkált] szója nőtt, az előző évben hagyományos szóját termesztettek, és abból ettek a ludak. Idén viszont annak a területnek a közelébe se mentek.” (http://www.zpok.hu/mailman/listinfo/genlist)

Versenyképesség fémzárolt vetőmaggal

A területalapú támogatások igénybevételének az unióban nem feltétele a fémzárolt vetőmag használata. Az a gazdálkodó azonban, aki nem saját felhasználásra, hanem nagyobb részben értékesítésre termel az ésszerű fajtahasználat és minősített, fémzárolt vetőmag használata nélkül nem lesz versenyképes. A jó étkezési minőségű árualap előállításának, valamint a termesztés biztonságának alapvető feltétele a fémzárolt vetőmag használata. A malmok szinte kizárólag fajták szerint és igazolt származással vásárolják a jó minőségű árut. A biotermesztés alapjául is a fémzárolt biovetőmag szolgál. Tudomásul kell venni azt is, hogy minden termény növényi útlevéllel kerülhet forgalomba és ennek a dokumentumnak is részét képezi az áru származásának, a vetőmag használatának igazolása. (Magyar Mezőgazdaság 2003./42)

Válogatta és írta
NÉMETH KÁROLY

Vissza