Lapszemle külföldről

Bulgária célja az EU-s tagországok ellátása biotermékkel

Rózsaolajáról és a joghurtjairól már régóta ismert Bulgáriában évről-évre nő az ökológiai gazdálkodás jelentősége. Jelenleg már megfelelő minőségű ökológiai termesztésből származó zöldség-gyümölcs, gyógynövény árukkal rendelkeznek, és ezeket a jövőben az EU piacán szeretnék értékesíteni.

Bulgáriai területének egyébként 80 százaléka alkalmas biogazdálkodásra. Kissé ironikusan szólva mindezt a volt kommunista rendszert követő mezőgazdasági válságnak köszönhetik. Magyarországhoz hasonlóan itt is megszűntek a szövetkezetek és a területek szétosztásra kerültek. A szántóföldi területeknek 50 százaléka 1,8 millió kistermelő kezében van és legtöbbjük anyagi nehézségekkel küszködik, ezért nem használ permetszereket és műtrágyákat. Ezenkívül nem elhanyagolható szempont a nagy számú, olcsó munkaerő, és a megfelelő éghajlati adottságok. Jelenleg Németországba, Hollandiába, Svájcba gyümölcsöt és mézet szállítanak és céljuk a gyógynövények és zöldségfélék jövőbeni exportja. (www.organicmonitor.com)

Négy csecsemőből három már bioterméket fogyaszt Nagy-Britanniában

A Soil Association felmérése szerint a bio bébiételek iránti kereslet Nagy-Britanniában az elmúlt évekhez képest 20 százalékkal, az egyéb bioélelmiszerek vonatkozásában pedig 10 százalékkal nőtt. A britek már elsősorban a hazájukban előállított biotermékeket keresik, így a speciális bioboltok a hazai termelők áruit nagyobb mennyiségben vásárolják fel mint korábban, és az import áruk kezdenek háttérbe szorulni. A bioboltok hazai árufelvásárlásának következményeként a szupermarketek biopiaci részesedése (81%) csekély mértékben (1%) ugyan, de mégis csökkent.

Skócia rendelkezik a legnagyobb ökoterülettel. Ezek a területek Nagy-Britannia ökológiai gazdálkodásba vont területeinek 58 százalékát teszi ki. Viszont délnyugat Anglia a legkoncentráltabb ökorégió. Itt több mint 1000 biogazdaságot találunk melyek az összterületek egynegyedét foglalják el. (London-Reuters)

12 kilométerre a GMO-tól

Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásba vont területeket kötelezően meg kell védeni a GMO szennyeződés lehetőségétől. Az Európai Unió Mezőgazdasági Bizottságának határozata alapján (2003.09.16) az a minimális távolság, amellyel biztosítható a GMO szennyeződés elkerülése 12 kilométer. A gazdálkodóknak szigorúan be kell tartani az előírt értéket, mivel ennek elmulasztása súlyos környezeti károkat és ennek következményeként szankciókat vonhat maga után. A határozatot a 2092/91-e EU törvény módosításaként olvashatjuk. (www.europarl.eu)

EU-USA kölcsönös elismerés

Az Európai Bizottság tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal az ökológiai termékek kereskedelmének leegyszerűsítése érdekében. A tárgyalások célja egy olyan megállapodás, melynek értelmében mind a növényi, mind az állati eredetű illetve egyes feldolgozott termékek esetében kölcsönösen elismerik egymás normáit. Egyvalamiben azonban az Unió hajthatatlan: Az USA-ból származó biotermékek semmiképpen nem tartalmazhatnak génmanipulált szervezeteket vagy azok származékait. (www.biofach.de)

Jobb a bio!

Ez lett az eredménye egy összehasonlító tanulmánynak, melyet az osztrák bioszövetség, a Bio Ernte Austria készített 175 nemzetközi kutatás adatai alapján. Vizsgálták a termékek beltartalmi értékeit, szermaradvány-tartalmát, érzékszervi tulajdonságait és az ökológiai gazdálkodás emberre valamint állatokra gyakorolt hatásait. A kísérletek során a tyúkok, a patkányok és a nyulak előnyben részesítették az ökológiai takarmányokat, melynek hatására nőtt az állatok termékenysége és kevesebb volt az elhalálozás. További kutatások eredményei azt mutatják, hogy az ökológiai élelmiszerek fogyasztása nőknél javítja az anyatej minőségét, férfiaknál pedig pozitívan befolyásolja a spermakoncentrációt. (http://www.ernte.at/)

Az amerikai fogyasztó és a génmanipulált élelmiszerek

Az Egyesült Államokban végeztek egy közvélemény-kutatást a GMO-termékekről, mely szerint az amerikai fogyasztók nem nagyon vannak otthon e témában: mindössze 34%-uk mondta azt, hogy rendelkezik bizonyos ismeretekkel a génmanipulált élelmiszerekről. Bár a nagykereskedelmi forgalomban lévő élelmiszereknek feltételezhetően 70-75%-a tartalmaz génmanipulált szervezeteket vagy azok származékait, a fogyasztóknak mégis csak 24%-a gondolja, hogy már fogyasztott valaha ilyen terméket. A megkérdezettek 58%-a azt állítja, hogy még sosem evett ilyesmit. Egy másik kutatás eredményei ugyanakkor azt mutatják, hogy míg 2001-ben a fogyasztók 58%-a GMO-ellenes nézeteket képviselt, 2002-ben már csak 48%-uk gondolkozott így. (www.bionetz.ch)

Biotermékek Latin-Amerikából

A BioFach 2004 keretében február 19-e és 22-e között kerül megrendezésre az AL-Invest-találkozó, melyen több mint 100 latin-amerikai cég is képviselteti magát ökológiai alapanyagaival és késztermékeivel. Az AL-Invest-projekt megszületését az Európai Bizottság szorgalmazta és finanszírozta. A program célja, hogy hosszútávon fenntartható együttműködés és partneri viszony alakulhasson ki az európai és a latin-amerikai cégek, ökológiai alapanyagok, élelmiszerek, étrendkiegészítők és gyógyhatású termékek előállítói és beszállítói között. Elsősorban gyümölcsök, zöldségek, gabona, hüvelyesek, méz, gyógy- és fűszernövények, olajos magvak és illóolajok kereskedelméről lenne szó, de a kínálatot késztermékek is színesítik. A szűkös keretek közé szorított találkozót a WECO Consult szervezi, és a részvétel vállalkozások számára ingyenes. Tel.: +49 (0) 40/8664-144, e-mail: Lind@wecoconsult.de (www.biofach.de)

Fenntartható kávétermeléssel a szegénység ellen

A Világbank egyik tanulmánya szerint az ökológiai kávé piaca egyre növekszik, amely új lehetőséget nyit a kávétermesztők előtt életkörülményeik javítására. A valódi áttöréshez azonban több reklámra, egységes logóra és a nagy bolthálózatok meghódítására van szükség. A tanulmány szerzői szerint a kávé akkor nevezhető fenntarthatónak, ha egyrészt maga a termelés ökológiai illetve különösen talajkímélő módon történik, másrészt a termék ún. „igazságos kereskedelem” (fairtrade) útján közvetlenül a termelőszövetkezetektől kerül a célországokba. A tanulmány szerint a fenntartható kávé aránya a világpiacon egyelőre még csak 1-2%, mégis 700 000 és 1 millió között van azoknak a családoknak a száma, akik ebből élnek a világ 32 országában. Míg a hagyományos termesztésből származó kávé fogyasztása évente csak 1-2%-kal nő, a fenntartható kávé fogyasztása 10-20%-kal emelkedik. A tanulmány szerint a biokávé legnagyobb európai piaca Németország, piaci részesedése pedig Svájcban és Dániában a legnagyobb. A fenntartható kávétermelés az általános túltermelés ellenére biztos jövedelmet garantál a termelők részére, mivel a tanulmány szerint a fogyasztók hajlandók bizonyos felárat fizetni az ökológiai illetve fairtrade-termékekért. (www.vistaverde.de)

Válogatta és fordította:
HOMOKI HAJNALKA ÉS NÉMETH KÁROLY

Vissza