Lapszemle itthonról

Almaecet gyógyhatása az állattartásban

Az állattartás során a betegségek megelőzésére kell fektetni a hangsúlyt. Az almaecet főként arra szolgál, hogy pótolja a nem megfelelő takarmányozás miatt, az állatok szervezetéből hiányzó anyagokat, és ezzel segítse szervezetük működését. Folyamatos használata során egyenletessé teszi a napos állatok fejlődését, növeli az állatok általános ellenálló képességét. Élénkíti az anyagcserét, ezáltal csökken a fajlagos takarmány-felhasználás is. Egyes baktériumokkal szemben baktericid, míg a legtöbbel szemben sztatikus hatású. Az almaecet csíraölő hatása egyszerű kísérletekkel bizonyítható: az állatok itatóedényében található baktériumok száma egy nap elteltével az almaecet tartalmú ivóvízben ezerszer kevesebb volt, mint a közönséges csapvízzel feltöltött itatóban.

Az almaecet olyan létfontosságú anyagokat tartalmaz mint például: B-vitaminokat, természetes C-vitamint, esszenciális aminosavakat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, pektint. (Őstermelő 2003./6.)

A magyar agrárexport jövője az EU-ban

Hazánk EU csatlakozása után is a magyar agrárexport elsőszámú felvevő piaca Németország lesz. Ezt indokolja a földrajzi közelség és ebből adódóan a szállítási költségek viszonylag alacsonyabb mivolta, egyes magyar specialitások ismertsége és kedveltsége a német fogyasztók körében, s nem utolsósorban az a tény, hogy a 82 milliós lélekszámú Németország a világ első számú agrárimportőre, ahová 2001-ben 43 milliárd euró értékben exportáltak élelmiszereket más országok szállítói.

Vannak persze a magyar exportot nehezítő tényezők is. Ezek közé tartozik a német piac telítettsége és a fogyasztói szokások változása, a vásárlók óvatosabbá válása, ami a hosszú ideig tartó dekonjunktúrával, valamint a munkanélküliségtől és a küszöbön álló szociális reformcsomagtól való félelemmel magyarázható. A magyar agrárexportőrök – nem sikertelenül - megpróbálták állni a versenyt, bár részint a kedvezőtlen időjárás, részint a hazai agrárpolitika sűrű irányváltása, továbbá gazdaságossági okok folytán az elmúlt években gyakran jelentkezett árualaphiány, korlátot szabva a reális piaci igények kielégítésének . (Magyar Mezőgazdaság 2004./1-2.)

Bio-kollektor

A vegyszermentes védekezés egyik különleges gépe a biokollektor. A pneu-mechanikus gép burgonyabogarak és lárvák gyűjtésére alkalmas. A gép hidraulikus rendszerét a TLT-vel hajtott hidraulikus szivattyú táplálja. Az olajáram elosztón át jut a hidromotorokhoz, amelyek radiál ventilátorokat hajtanak. A radiál ventilátorokat a burgonyasorok közt vezetett önhordó légcsatornába építik be. A ventilátorok légárama fúvókákon át jut a burgonyanövényre. A légáram a bogarakat és lárvákat a növényről lefújja és azok egy alul elhelyezett felfogó vályúba esnek, ahonnan szükség szerint üríthetők. A berendezés a bogarak kb. 95%-át és a lárvák kb. 85%-át képes begyűjteni. A kezelés után általában csak a fiatal lárvák maradnak a növényen. A talajon az összes kártevő mintegy 2%-a található. A gépet jelenleg 2-6 soros változatban gyártják és a vizsgálatok szerint többszörös kezeléssel a burgonya állomány vegyszer nélkül biztonságosan megvédhető. (Gyakorlati Agrofórum 2004./1.)

„Harapj vissza!”– kampány a GMO ellen

Több mint 300 szervezet összefogásával kampány indult a genetikailag manipulált élelmiszerek ellen, mivel George W. Bush a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) használja fel annak érdekében, hogy a világ számos országaira rákényszerítse a génpiszkált ételeket. A biotechnológiai cégek milliárdokat fektettek be a genetikailag módosított termékek kifejlesztésébe, amelyre senkinek nincs szüksége. Az ilyen termékek elveszik a fogyasztók elől a választás jogát, a gazdákat függővé teszik az óriáscégektől, és aláássák a fejlődő országokban az élelmiszerbiztonságot. Annak érdekében, hogy ráerőltesse a génpiszkált termékeket a világ piacaira, George Bush vitarendező eljárást kezdeményezett a WTO-nál, azzal vádolva az Európai Uniót, hogy a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó moratórium korlátozza a kereskedelmet. Ha a WTO Bushnak ad igazat, nem csak az EU lesz kénytelen elfogadni a génpiszkált élelmiszereket, hanem a világ többi része is. Segíthetsz megállítani őket: Harapj vissza és írd alá a WTO-hoz címzett állampolgári tiltakozást! (www.bite-back.org/hu)

Magyarország a gyógynövények országa

Magyarországon a gyógy-és fűszernövény szakágazat több mint 150 ezer embert foglalkoztat, a becsült termelési érték 12-15 milliárd forint, feldolgozva pedig ennek többszöröse. A termesztett és gyűjtött drog mennyisége közel 50 ezer tonna, amelynek 60-70 százaléka exportra kerül. Az ország évente 80-100 tonna illóolajat állít elő. Jelenleg 45-50 ezer hektáron termesztenek gyógynövényeket (25 ezer hektáron mustárt, 10 ezer hektáron koriandert, 15-18 ezer hektáron mákot stb.). Európában mintegy 600 gyógy- és fűszernövény honos, Magyarországon 330 gyógyhatású fajt tartanak számon. Ugyanakkor, az EU országaihoz hasonlóan, itt is több növényfaj, köztük 30 gyógynövény veszélyeztetett, ezért szabályozni kell a gyűjtés feltételeit a védett fajok, a természetvédelmi területek tekintetében.

Magyarország világviszonylatban is első helyen áll a gyógynövényfajták számát tekintve: jelenleg 37 fajból 72 államilag elismert fajtával rendelkezik, ezek száma évről-évre nő. Szakértők szerint a gyógynövénytermesztésben alternatív lehetőség lehet az ökológiai gazdálkodásra való áttérés, a környezetkímélő technológiák alkalmazása-a versenyképesség megőrzése érdekében- szükséges az EU-ban működő önkéntes minőségbiztosítási rendszer bevezetése. (Kistermelők Lapja 2003./12.)

Az hazai ökopiac fejlődésének lehetőségei

A hazai ökopiac fellendítésére több forgatókönyve is érvényes lehet. Az első forgatókönyv szerint miután a belső piac nem fog semmilyen védelmet kapni, szabadon megjelenhetnek az import élelmiszerek, amelyek nagy valószínűséggel a nagy országos lefedettséget biztosító kereskedelmi láncokban kerülnek forgalmazásra. Vélhetően a feldolgozott ökotermékek, a kényelmi cikkek jelennek meg, hiszen azok tartalmazzák a legmagasabb hozzáadott értéket. Fennáll a veszélye annak, hogy ott is előnyben lesznek a külföldi termelők, ahol még nekünk is lehetnek esélyeink. A másik forgatókönyv szerint azok az ökogazdák, akik ma értékesítési nehézségekkel küszködnek, felismerik közös érdekeiket és összefognak az alapanyagok feldolgozására, a termékek közös forgalmazására. Az értékesítési csatornák közül szerencsés lenne saját bolthálózat kialakítása, amely egy országos összefogás esetén akár országos hálózat is lehetne. Ha ez a bolthálózat csak kiváló minőségű ökotermékeket forgalmazna, teljes választékot biztosítva a vásárlónak, akkor a láncokban megjelenő külföldi szállítók versenyétől sem kellene tartani, hiszen pontosan kialakítható lenne egy saját piaci szegmens, amely igényessége folytán nem jár vásárolni a hipermarketekbe, viszont a legjobb minőségű termékeket is megengedheti magának. Ehhez persze elegáns, tiszta, rendezett boltok szükségesek, amelyektől a mai boltok szinte mindegyike elég távol van. (Élelmiszermarketing Körkép 2003./2.)

Válogatta és írta
NÉMETH KÁROLY

Vissza