Lapszemle itthonról

Azonosítás a termőföldtől az asztalig

Az élelmiszerek nyomon követhetőségének és visszakereshetőségének biztosítása kötelező lesz 2005 januárjától Magyarországon. A termékek csomagolásán a jelölés bővülni fog, amellyel lehetővé válik az áru azonosítása az alapanyagtól a kereskedelemben kínált élelmiszerekig. Az EAN-UCC nemzetközi azonosítási rendszer használatát veszi át hazánk, ezzel gyorsabbá válik az információ áramlása, valamint áttekinthetővé a termelés és a kereskedelem. (Az Európai Unió Agrárgazdasága 2004./1-2.)

Bioudvar- és üzlet Debrecenben

Egy debreceni civis ház nagy kapuja nyílt meg a vásárlók előtt 2003 augusztusában, hogy ezután minden szombat délelőtt 7-12 óra között hívja, várja azokat a vásárlókat, akik vegyszermentes zöldséghez, gyümölcshöz, tejtermékhez szeretnének jutni. A bioudvarban csak a Biokontroll Hungária Kht. által kibocsátott minősítésével rendelkező termelők, kereskedők árusíthatnak, így az áruk eredete, folyamatos ellenőrzése teljesen biztosítva van. A bioudvart elsősorban balmazújvárosi, tiszacsegei, hajdúböszörményi, karcagi biotermelők látják el áruikkal, egész évben biztosítva a folyamatosságot és a megfelelő mennyiséget. A sikeres bioudvar vállalkozásnak köszönhetően bioüzlet kialakítására is sor került, ahol kizárólagosan csak biominőségű áruk vásárolhatók, mellőzve az egyéb egészséges élelmiszer fogalmával egybekötött hiteltelen árukat. (Kistermelők lapja 2004./3.)

A diófa mérgező hatása

A tudósok már több száz évvel ezelőtt felfedezték, hogy a diófa káros hatással van a közelében fejlődő növényekre. Kimutatták, hogy a dió termésében, levelében, fás részeiben és a gyökérzetben is megtalálható egy un. juglon vegyület, amely károsítja az erre érzékeny növényeket. A juglon a dió élő és holt szöveteiből egyaránt bejut a talajba. Jól oldódik a vízben, így az esőcseppek a rügyekből, a levelekből és a hajtásokból is kioldják, de a növénymaradványok lebontását végző mikroorganizmusok is felszabadítják ezt az anyagot. Az élő gyökerekből a gyökérsavakkal jut a talajba.

A zöldségfélék közül a burgonyafélék családjába tartozó növények, a paradicsom, a burgonya, a paprika, és a tojásgyümölcs a legérzékenyebb a juglonra, de ne próbálkozzunk káposzta-, borsó- és spárgatermesztéssel sem diófa közvetlen közelében. Amennyiben a diófa közelében levő kertrészletet megfelelő mennyiségű napfény éri, illetve rendszeres víz- és tápanyag-utánpótlás mellett csemegekukorica, a babfélék, a hagyma, a répafélék, és a sárgarépa sikeresen termeszthetők. (Kertészet és Szőlészet 2004./8.)

Kemikáliák az élelmiszerekben

Ma az emberek jövedelmük 40 százalékát költik átlagosan élelmiszerekre, ezért joguk van tudni, hogy mit fogyasztanak és annak milyen a minősége. Az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető szennyezőanyagok 70 százalékát élelmiszerrel, 20 százalékát itallal, 10 százaléka pedig a belélegzett levegővel jut a szervezetbe. Az agrárkemizálás összefüggésében, a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználásának következményeivel kell foglalkozni. A tapasztalatok és a mért adatok alapján kijelenthető, hogy az elmúlt évtizedben a műtrágyafelhasználás sem a nagyon szerény mennyiségénél fogva, sem a beltartalma miatt nem jelentett élelmiszer-biztonsági szempontból semmilyen problémát, ellenben a növényvédőszerek felhasználása igen. Több év átlagában elmondható, hogy a vizsgált minták-évente 2000-2500-közel 2 százaléka tartalmaz az engedélyezettnél magasabb hatóanyag mennyiséget. A minták 4-6 százaléka az adott növénykultúrában nem engedélyezett növényvédőszer hatóanyagot tartalmaz. Ez alapvetően termelői felelőtlenséget mutat amire nem lehet és nem is szabad magyarázatot keresni. (Magyar Mezőgazdaság 2004. március 10.)

Növényorvosi vény – Magyarországon először

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) által rendezett Növényvédelmi Klub legutóbbi ülésén a növényvédelmi-növényorvosi vény bevezetése került megvitatásra. A világon egyedülálló vény magyarországi bevezetésének célja az egységes bizonylati rendszer megteremtése és ennek nyomán a növényvédőszerek szakszerű forgalmának és felhasználásának áttekinthetővé tétele. A növényorvosi vényt csak az NMNK arra jogosult tagja használhatja és adhatja ki annak a mezőgazdasági termelőnek a nevére és címére, aki az I.-II. forgalmi kategóriájú növényvédőszer felhasználásához a szolgáltatást megrendelte és arra szerződést kötött. A vényen felírt vagy helyettesítésként megjelőlt növényvédőszer csak a vonatkozó törvényekben és rendeletekben előírt engedéllyel rendelkező kereskedelmi forgalmazónál váltható ki, akinek kötelessége tájékoztatni a megrendelőt a szer felhasználását illetően. A vény csak a kiállító körbélyegzőjének olvasható és azonosítható lenyomatával érvényes, a kiállítás dátumától számított 30 napig. A vény „szigorú számadású nyomtatvány”, amelynek első példánya a termelőé, második példánya a kereskedelmi forgalmazóé, a harmadik pedig a kiállítói. A vény valamennyi példányát 5 évig meg kell őrizni. (Az Európai Unió Agrárgazdasága 2004./1-2.)

Távolmaradó vendégvadászok

Egyre kevesebb külföldi vadász járja erdeinket, s noha az állatvédők a hírt elégedetten nyugtázzák, a hazai vadgazdálkodás emiatt komoly gondokkal küzd. A csatlakozás után a problémák még súlyosabbak.

A hazai vadgazdálkodási szabályok az uniósnál szigorúbbak. Az EU tagállamok törvényei a nemzeti sajátosságokon alapulnak, nincs egységes szabályozás. Ami a csatlakozás után sokkal súlyosabban érinti az ágazatot, az nem mást mint az eddig csak belföldön meglévő 25 százalékos áfa. A vadászat végterméke, a trófea, ugyanis eddig exportként hagyta el az országot és így nulla kulcsos volt. A határok megszűnésével ez is 25 százalékos áfával növelendő. Az árak emelésére a külföldi piac azonnal reagál és ennek következtében jó néhány vendégvadász valószínűleg más országot választ. Annak ellenére, hogy a vadból túlkínálat van az erdeinkben, a vadásztársaságok közül egyre több a veszteséges. (Új Néplap 2004. január 10.)

Válogatta és írta
NÉMETH KÁROLY

Vissza