Lapszemle külföldről

Biohús iránti kereslet az USA-ban

Kanadában 2003-ban 35 százalékkal nőtt a biohúsok iránti kereslet az előző évhez képest, melynek egyik oka a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbetegség (BSE). 2004-ben várhatóan a bioszarvasmarha hús kereslete megduplázódik, ha sikerül megfelelő mennyiséggel ellátni a húsboltokat. A kanadai fogyasztók biztonságosabbnak tartják a biohúsokat, mivel az ökológiai gazdálkodás körülményei között felnevelt állatokat nem etetik állati eredetű takarmányokkal, és még soha nem jelentettek biogazdaságból BSE fertőzést.

Ellentétben az Egyesület Államokban a szarvasmarha piac 0,02 százalékát teszi csak ki a bioszarvasmarha. Ennek oka a kevés számú bio állatlétszám, a biohúsok értékesítésére nem megfelelően szakosodott kereskedelmi hálózatok és a konvencionális körülmények között felnevelt szarvasmarha húshoz képest a háromszoros bioszarvasmarha húsár.

Egyébként a közeljövőben az amerikai húsgyárak a BSE miatt a szarvasmarha tartás szigorúbb szabályozását kívánják előterjeszteni, amely határt szabhat a biohúsok iránti kereslet növekedésének. (www.organicmonitor.com)

Génkezelt kukorica Németországban

A zöld szervezetekkel történő hosszú vitasorozatot követően a német kormány elfogadott egy új GMO törvényt, mely engedélyezi egy génkezelt kukoricafajta termesztését. Renate Künast miniszter asszony bejelentette, hogy a GMO törvény ez év februárjában lép életbe, így a kukoricafajta már idén termesztésbe kerül. A törvény előírja a termesztés feltételeit és a GMO növények terjesztéséről szóló EU-s szabályozásokat veszi figyelembe, melyeket szigorúan be kell tartaniuk a gazdáknak. Így többek között el kell kerülni a GMO növények pollensodródásának lehetőségét a konvencionális növényekre, illetve azon gazdáknak akik felvállalják ezen növények termesztését kötelező a helyi regisztráció. (www.biofach.de)

Olaszország élen van az iskolák bioélelmiszerrel való ellátásában

A törvények értelmében Olaszországban kötelező az iskolák bioélelmiszerrel történő ellátása 2000-től. A törvény célja az volt, hogy reklámot csináljanak a biotermékeknek és a minőségi termékelőállításnak. Annak ellenére, hogy a törvényt sok helyen nem tartják be, körülbelül 500 szervezet ajánl rendszeresen bioételeket, illetve alapanyagokat az iskolai konyhák számára. Csak Rómában naponta mintegy 140 ezer gyerek eszik bioételt az iskolákban. (www.organicT.com)

Bio-Európa 2004

A Biobank nevű olasz könyvkiadó megjelentetett egy jegyzéket Bio-Európa 2004 címmel, amely 260 oldalon 27 európai ország összesen 3800 biotermékekkel foglalkozó cégének adatait, elérhetőségét tartalmazza. A kiadvány hivatalos támogatói a Mipaf, az Ice, az Ifoam, a Demeter International, a Fibl, az Ifat, a Sana és a BioFach. A bevezetőben az ökológiai gazdálkodás európai fejlődéséről kapunk rövid áttekintést angol illetve olasz nyelven. (www.biobank.it)

„The World of Organic Agriculture 2004”

címmel megjelent egy összefoglaló mű rengeteg adattal és tényanyaggal a világ ökológiai gazdálkodásának fejlődéséről. A NürnbergMesse által finanszírozott 170 oldalas angol nyelvű kiadványt a Biofach 2004 keretében mutatta be az IFOAM, a FIBL, az Organic Monitor és a SÖL képviselője. Hozzájutni az Interneten keresztül lehet, az IFOAM honlapjáról ingyen letölthető, de 16 €-ért papírformában is megrendelhető. (www.ifoam.org)

Moldávia

A 4,4 millió lakosú kis ország szorgalmasan építi saját ökológiai tanúsítást végző rendszerét. Moldávia 2003-ban 1600ha ökológiai területtel rendelkezett, melynek nagy részét dióültetvények tették ki. A közeljövőben azonban várhatóan friss és szárított gyümölcsökkel, borral, mézzel, napraforgómaggal és -olajjal bővül az ökológiai minősítéssel rendelkező termékek köre, melyek belföldi piaca egyelőre sajnos nem mondható jelentősnek. A biogazdálkodás fejlődésében eddig nagy szerepet játszottak a különböző nemzetközi projekteken alapuló technikai együttműködések. Most már Moldávia a 2092/91-es EU-rendelettel harmonizáló hivatalos előírásrendszerrel is rendelkezik, parlament elé került az ökológiai gazdálkodást szabályozni hivatott törvény, és a moldáviai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium is egyre intenzívebben foglalkozik ezzel a témával. (www.biofach.de)

Brazília, Biofach Latinamerika

A brazil kormány törvényt hozott az ökológiai gazdálkodásról, és ezen kívül a közeljövőben egy támogatási program elindítását is tervezi „Pro-Organicos” címmel.

Az elmúlt év szeptemberében 1200 résztvevővel megrendezett kétnapos Biofach Brazília kiállítás és szakvásár nagy elégedettséggel töltötte el a szervező Nürnberg Global Fairs-t. Terveik szerint jövőre a rendezvény középpontjában már nem csak Brazília áll majd, hanem a résztvevők között Latin-Amerika valamennyi országa képviselteti magát, ennek megfelelően a vásár új nevet is kapott: a Biofach Latinamerika 2004 szeptember 8-a és 10-e között kerül megrendezésre Rio de Janeiroban. (www.biofach-americalatina.com)

Árvíz ellen biogazdálkodás

A német Szövetségi Mezőgazdasági Kutatóintézet (FAL) tudósai bebizonyították, hogy az ökológiai gazdálkodással csökkenthető az árvízveszély. A szokványos módon művelt talajok ugyanis hajlamosak a tömörödésre és az eliszaposodásra, ami által erősen romlik a talaj vízelvezető képessége. Ennek kiváltó okai a csökkenő humusztartalom, a csökkenő biológiai aktivitás, és a talaj nagy mechanikai megterhelése. Ezzel szemben az ép szerkezetű talajok nagy vízelvezető képességének köszönhetően az ilyen talajú területeken jóval kisebb az árvízveszély illetve a lezajló árvizek intenzitása. A kutatók a talajok fizikai, kémiai és biológiai jellemzői valamint a víz talajba történő beszivárgása közötti összefüggéseket vizsgálták. A biogazdálkodásban a talajlakó élőlények tevékenységének köszönhető „biopórusok” jelenléte, valamint a kiegyensúlyozott vetésforgónak és optimális szervestápanyag-utánpótlásnak köszönhető magas humusztartalom is pozitívan befolyásolja a vízelvezető képességet. Általában elmondható, hogy az ökológiai módon művelt szántóterületeken kétszer olyan nagy a talajok vízelvezető képessége, mint az egyébként azonos adottságokkal rendelkező konvencionális parcellákon. A javulás már 3 év ökológiai művelés után észrevehető! (www.bionetz.ch)

Válogatta és írta
KOVÁCS DÓRA ÉS NÉMETH KÁROLY

Vissza