Lapszemle külföldről

Bio-láz Moszkvában

A Nyugat-Európára jellemző egészséges életmódú szemlélet megérintette Oroszországot is. Ecomarket néven létrejött az első olyan bio-élelmiszer vállalat amelynek célja, hogy az ország lakosságát ösztönözze a biotermékek, mint egészséges élelmiszerek fogyasztására.

A cég első bioboltját 2004 áprilisában Moszkvában nyitották meg melyben több mint 520 féle biotermék található a biofagyitól a biokenyérig. A biotermékek nagy része egyenlőre Nyugat-Európából importált termék, melynek oka, hogy Oroszországban még nincs megfelelő mennyiségű árualap. Rita Medvenik mint a cég alapítója és elnöke elmondta, hogy a vállalat létrehozása szükségszerű volt, hiszen igény adódott egy magasabb minőségű termék fogyasztására mivel a szupermarketekben található konvencionális termékek már teljesen élvezhetetlenné, íztelenné váltak és ráadásul ki tudja milyen vegyszermaradékot tartalmazhatnak. A biotermékek előállításuk során kevésbé szennyezik a környezetet és az emberek számára is teljesértékű egészséges táplálékot nyújtanak. A cég hosszútávú célja, hogy hazai biotermékkel lássák majd el a fogyasztókat. (www.organicmonitor.com)

Biohaltenyésztés szabályozása Dániában

Dánia történelmében először 2004 áprilisában nemzeti törvény született az édesvizi és tengeri biohaltenyésztés szabályozása érdekében. Az ökológiai gazdálkodás nagy része egyébként Dániában az EU-s előírásoknak megfelelően zajlik, de emellett most a biohaltenyésztés érdekében hazai törvény megalkotását érezték szükségszerűnek. A konvencionális halak tenyésztése a biohalakétól többek között abban tér el, hogy a biohalak esetében nem kerülhet mesterséges színezék a takarmányba, illetve antibiotikumos kezelést is csak egy alkalommal kaphatnak. A halak vörös színű bio felirattal kerülnek forgalomba . (www.organic-denmark.com)

Biotermékek kereskedelme az új Európában

Az EU-hoz újonnan csatlakozó országok esetében a vámhatárok megszűnésével szabad kereskedelemi út lehetősége nyílott meg nyugat felé. A biotermékek esetében is (akárcsak a konvencionális termékeknél) elmondható, hogy a Nyugat- és Közép-Kelet Európai (KKE) országok közötti kereskedelem nem lesz egyoldalú. A KKE országok többségében tömegárú előállítására képesek a feldolgozóipar hiánya miatt, a nyugati országok pedig a feldolgozott termékek vonatkozásában erősebbek. Sok német cég például mindezt már ki is használta és betört a feldolgozott termékeivel a cseh és magyar piacra is. Még más cégek már a csatlakozás előtt felépítették feldolgozó gyáraikat keleten és így kerültek vezető piaci pozícióba. Az is nyilvánvaló, hogy sok nyugati cég túltermeléssel küszködik, ezért a felesleget keletre szállítja. Mindezek előnye, hogy a KKE országokban a biotermékek alacsonyabb áron nagyobb választékban kerülnek a fogyasztók elé, viszont megvan a veszélye annak, hogy emiatt a főleg kis kapacitással termelő gazdálkodók mennek majd tönkre. (www.organicmonitor.com)

A biotej egészségesebb!

A biotej 64%-kal több esszenciális omega-3-zsírsavat tartalmaz, mint a szokványos. Erre egy legeltetéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos kutatásokat végző angol intézet vizsgálatai derítettek fényt. A szakemberek szerint a különbség abból adódik, hogy a biotehenek takarmányadagjában jóval nagyobb a herefélék aránya, melyeket az ökológiai gazdálkodásban gyakran másod- illetve köztes vetésként alkalmaznak a talaj nitrogéntartalmának növelésére. A brit termelők most azon fáradoznak, hogy a biotejnek ezt az egész­ség­ügyi szempontból különösen fontos tulajdonságát az illetékes hatóságokkal is elismertessék. (BioHandel, Meldungen Mai 2004)

Portugália, Csehország

Mindkét országban nemrég született akcióterv az ökológiai gazdálkodás fellendítésére. A portugál akcióterv 4 évet ölel fel, és leginkább a francia mintát követi. 2008-ig a következőket tűzték ki célul: a biogazdaságok arányát a jelenlegi 0,25%-ról 1,5%-ra akarják növelni, a biotermelés volumenét pedig 2,3%-ról 7%-ra emelni. A támogatási rendszerben az ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztésre helyezték a legnagyobb hangsúlyt. A keresletet szélesebb termékkínálattal és jobb értékesítési hálózattal igyekeznek ösztönözni.

A csehek ezzel szemben 2010-ig terveznek előre, és addig az ökoterületek arányát – melynek legnagyobb részét most rétek és legelők teszik ki - a tavalyi 6%-ról (254 995 ha) 10%-kra akarják növelni. A program keretében nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem az ökológiai termékfeldolgozás is jelentős támogatásban részesül, mivel jelenleg a 96 tanúsított üzemmel Csehországban a feldolgozás számít az ökológiai ágazat leggyengébb láncszemének. (www.zmp.de, www.biofach.de)

Spanyolországban sajnos már nem alaptalan a génszennyeződésektől való félelem

A spanyol politikai intézmények szerint a génmanipulált szervezetek termesztésének és az ökológiai gazdálkodás együttélésének nincs semmi akadálya, ha megteszik a megfelelő intézkedéseket. A Vida Sana nevű bio- és környezetvédelmi szervezet ügyvezetője, Angeles Parra szerint azonban a valóság ennek épp az ellenkezőjét bizonyítja: Katalóniában jelenleg csak egyetlen gazda mer biokukoricát termeszteni, a biotermelők köreiben ugyanis egyre nagyobb a félelem, hogy a véletlen GMO-szennyeződések tönkreteszik a termésüket. Ebből kifolyólag az érintett növények esetében nemigen lesz majd biokínálat. Angeles Parra így nyilatkozott: „Teljesen tehetetlenül kell végignéznünk, ahogy a génmanipulált szervezetek birtokba veszik földjeinket, a boltok polcait pedig GMO-tartalmú élelmiszerek árasztják el. A géntechnológiát a jövő technológiájaként árulják, de a lehetséges kockázatokat senki sem mérte fel, és a mi véleményünkre senki sem kíváncsi.” (www.vidasana.org)

EU-biologo

Kötelezővé akarják tenni az Európai Unió eddig nem nagy népszerűségnek örvendő, kék alapon csillagkörben gabonakalászt ábrázoló ökológiai logójának használatát. Legalábbis ezt irányozza elő az új európai akcióterv, bár már sokan (köztük az ökológiai ágazatban jelentős személyiségek) kinyilvánították ezzel kapcsolatos ellen­érzé­seiket. Hanspeter Schmidt, a neves freiburgi ügyvéd szerint nagy a veszélye annak, hogy az emberek a szóban forgó jelölést összekeverik más hasonló kinézetű EU-logókkal. Renate Künasthoz, a német mezőgazdasági miniszterasszonyhoz hasonlóan semmiképpen nem tenné kötelezővé annak használatát. Franz Fischler, az Unió mező­gazda­sági biztosa azonban a biotermékek forgalmának fellendülését várja a jelölés kötelezővé tételétől, melynek népszerűsítésére információs kampányt is terveznek. Szerinte a biotermékek piaci részesedése – részben a jelölés segítségével – a jelenlegi 3%-ról 15%-ra növelhető. (www.biofach.de)

Válogatta és írta:
KOVÁCS DÓRA ÉS NÉMETH KÁROLY

Vissza