Lapszemle itthonról

GMO-mentes övezetek Ausztriában

Burgenland tartományi parlamentje várhatóan még az ősszel jóváhagyja a GM növények termesztésére vonatkozó törvényt. Engedélyhez kívánják kötni a GM növények termesztését, valamint GMO-mentes övezetet kívánnak kialakítani, amelyben együtt akarnak működni a nyugat-magyarországi megyékkel is. Ausztria más tartományai közül Karintiában és Salzburgban ezzel szemben csak bejelentési kötelezettség az előírás, Felső-Ausztriában azonban tilos a GM növények termesztése. (Kistermelők Lapja 2004/7)

A GMO ellen tiltakozik a Vetőmagszövetség

A magyar Vetőmagszövetség 2004. július 13-án kelt állásfoglalásában tiltakozott a GMO-növények köztermesztésbe vonása ellen. Tiltakozásában az alábbi érvek szerepeltek: 1) A GMO-növények köztermesztésbe vonása ellehetetleníti a magyar vetőmag-exportot, amely jelentősen hozzájárul a hazai termelők jövedelméhez, tekintve, hogy Európában a második, a világon pedig a harmadik legnagyobb területen szaporítunk kukorica vetőmagot. 2) Súlyos veszélybe kerül az ökotermesztés, amely hazánkban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. 3) a GMO-növények a növénytermesztés jelenlegi szintjén a hagyományos nemesítéssel szemben a genetikai potenciál kihasználását, növelését nem eredményezik. Javasolja ezért, hogy Magyarországot GMO-mentes övezetnek kell megőrizni! (Magyar Mezőgazdaság 2004/33)

Hazai bio helyzetkép

Magyarország mezőgazdasági területeinek 2%-án folyik jelenleg ökológiai előírások szerinti gazdálkodás. E területek felét gyep, rét vagy legelő teszi ki; egynegyedén termelnek gabonaféléket, tizedén pedig takarmánynövényeket. Még mindig nagyon alacsony a zöldség, gyümölcs és a szőlő részaránya. A megtermelt áru 80-90%-a exportra kerül, nem megoldott a hazai piac ellátása. Örvendetes tény a bioélelmiszereket feldolgozó és csomagoló vállalkozások számának az előző évihez viszonyított jelentős növekedése. Az importőrök számának megkilencszereződése (5-röl 47-re) azonban sürgetővé teszi a hazai biotermékek versenyképességének javítását! (Őstermelő 2004/4)

Az EU a vidékfejlesztést szorgalmazza

Az EU-hoz újonnan csatlakozott országok a 2006 utáni időszakban is nagyobb arányban részesülhetnek a vidékfejlesztésre szolgáló közösségi támogatásokból, mint a korábbiak. Franz Fishler közölte, hogy a 2007-2013 közötti következő költségvetés-tervezési időszakban a jelenleginek csaknem a kétszeresére emelkedik az e célokra fordítható közösségi források összege. A támogatás fő célterületei a versenyképesség javítása, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, a nem mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése (pl. mikrovállalkozások, idegenforgalom) és a vidéki életminőség javítása. A különböző programokat fele-fele részben finanszíroznák uniós, illetve nemzeti forrásokból. (Kistermelők lapja 2004/8)

A tészek összefogása a megoldás

A másodszintű szerveződések fontossága állt a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Tész Főbizottsága soros ülésének középpontjában. Mára szép számmal jöttek létre zöldség-gyümölcs termelői szervezetek, a többségük egyelőre előzetesen elismert. A továbblépés a másodszintű szerveződések irányába kulcsfontosságú, ezzel ugyanis valamelyest behozhatnánk az EU tagállamaival szembeni lemaradásunkat. Az összefogás előnye abban rejlik, hogy a termelői szervezetek, az önállóságukat megőrizve , ahol szükséges, segítik egymást. Árelőnyöket tudnak elérni, például a közös beszerzéseknél és a közös marketing (pl. kiállításokon való együttes megjelenés) is kedvező lehet. Különösen az értékesítés során lehet előnyös, hogy az együttes árualapot tudják fölkínálni a vásárlóknak. (Kertészet és szőlészet 2004/53)

Antibiotikum helyett Nonosz

Méhészek számára új természetes alapanyagú, magyar fejlesztésű nozéma elleni készítmény jelent meg a piacon, Nonosz elnevetéssel, amelynek bioméhészetben való engedélyeztetése is folyamatban van. A fejlesztő cég Méhpatika elnevezésű készítménye azonban már 2001 óta ökogazdálkodásban is engedélyezett, és sikeresen alkalmazható a költésmeszesedés visszaszorítására. A kutatók jelenleg két újabb gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, az egyik a Varroa atka ellen, a másik pedig az amerikai nyúlós költésrothadás megelőzésére használható majd. (Méhészet, 2004. augusztus)

Az élhetőbb tanyavilágért

Mórahalmon rendezték a tanyavilág sorsával foglalkozó országos konferenciát. Ismertetésre került a hét évvel ezelőtt a mórahalmi tanyavilágban útjára indított Csongrád megyei tanyaprogram, amely a bűnmegelőzés- és felderítés mellett kiterjed a szociális, az egészségügyi valamint az életvezetési segítség nyújtására is. A programnak köszönhetően az elmúlt hét évben jelentősen csökkent a bűncselekmények száma a külterületeken. A tanyaprogramok keretében ma már egyre több alföldi településen foglalkoztatnak tanyagondnokokat, tanyafelelősöket, akik rendszeresen felkeresik a rászorulókat: bevásárolnak, ebédet szállítanak, hivatalos és egyéb ügyeket intéznek, szállítják a gyerekeket óvodába, iskolába. Jelentős előrelépés, hogy 2003-tól a tanyagondnoki rendszer beépült a szociális törvénybe, így ma már bármely önkormányzat igényelhet állami támogatást a szolgálat működtetésére. (Magyar Mezőgazdaság 2004/32)

Családi és egyéni gazdaságok támogatása

Az EU STAR Bizottsága szakmailag elfogadta a hazánk által benyújtott Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet és felhatalmazás adott a támogatás részletes feltételeit tartalmazó nemzeti jogszabályok kiadására. Ennek alapján 2004 és 2006 között 750 millió euróhoz juthat a hazai agrárium, amelynek 80%-a uniós forrásból származik majd. Az NVT a családi és az egyéni gazdaságok számára nyit forrásokat. Becslések szerint ezzel a vissza nem térítendő támogatási formával 70-80 ezer gazdálkodó élhet. A jogcímeket, amelyeken a támogatás igényelhető, lépcsőzetesen hirdetik meg. A támogatási kérelmeket az egyes rendeletekben megjelölt hivatalokhoz kell benyújtani, de azokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bírálja el. Ugyanazon a területen nem vehető igénybe a területalapú és a most meghirdetett normatív támogatás. (Magyar Mezőgazdaság 2004/38)

Válogatta és írta:
Szőnyi Eszter

Vissza