Lapszemle külföldről

Vádlottak padján a növényvédő vegyszerek

A Bristoli Egyetem kutatói szerint a növényvédelemben használt vegyszereknek és a szervezetbe kerülő egyéb kémiai szennyezőanyagoknak szerepük lehet a 40 éve egyre növekvő arányban előforduló gyermekkori leukémia kialakulásában. Ez a betegség a gyermekkori rákos megbetegedések egyharmadát teszi ki. Megállapítást nyert, hogy kialakulása az anyaméhben kezdődik. A tudósok most azt vizsgálják, vajon a placentán keresztül a magzat vérébe jutó immunrendszert károsító vegyszerek, környezeti vagy esetleg genetikai hatások felelősek-e a megbetegedésekért. (BBC News 09 06)

Erősödik a környezet jogi védelme

Nagy-Britanniában előterjesztésre került egy környezetjogi bíróság létrehozásának terve. A jelenlegi jogorvoslási rendszer ugyanis nem kellőképpen felkészült az iparvállalatok és a multinacionális cégek által okozott környezeti károk felmérésére és kezelésére. A tervezett új bíróság hatókörébe tartozna a szennyezők elleni perek lefolytatásán kívül a beruházási tervek környezeti felülvizsgálata és a környezetet terhelő gazdasági tevékenységek (pl. repülőterek, GMO termesztés) végzésére alkalmas helyek kijelölése is. (The Independent 08 28)

Széleskörű igény a bioétkekre

A britek 44%-a szeretné, hogy az éttermek kínálatában bioalapanyagokból készült fogások közül is lehessen választani – derült ki egy frissen végzett közvéleménykutatás eredményéből. A pozitív választ adók 3-e azért vásárol ökotermékeket, mert azokat nem kezelik szintetikus vegyszerekkel és előállításuk kíméli a környezetet. 74%-uk a GMO-mentességet is fontosnak tartja a választásban. A fogyasztók 2/3-át saját és családja egészségének védelme, 44%-ukat pedig a biotermékek kellemesebb íze is motiválja a választásban. A válaszadók 74%-a vélekedett úgy, hogy az iskolai étkeztetésben is helye van a vegyszermentes, lokálisan termesztett élelmiszereknek. (www.soilassociation.org)

Az új-zélandi farmerek többsége biopárti

Közvéleménykutatási eredmények szerint az új-zélandi gazdák többsége ellenzi a GMO növények termesztését az országban. Csupán egy, főként tejtermelő gazdákból álló kisebb csoport támogatja a GM takarmánynövények bevezetését, míg a mezőgazdaságban dolgozók többsége ökológiai vagy ehhez közelálló szemlélet követését tartja kívánatosnak. Ez utóbbi bizonyult kedvezőbbnek a Lincoln Egyetemen végzett kutatás eredményében is, amely szerint az exportbevételt is figyelembe véve a GMO termékek a hagyományos növényekhez viszonyítva kevésbé jövedelmezőek. (Organic NZ 2004 Jan-Febr.)

Ökológiai gazdálkodással a világélelmezési válság ellen

A legújabb tanulmányok azt bizonyítják, hogy alapjaiban hamis az az állítás, mely szerint a GMO növények művelésbe vonására a világélelmezési válság megoldása miatt lenne szükség. Egyfelől, mert a harmadik világban pusztító éhínség valódi kiváltó oka a javak egyenlőtlen elosztásában gyökerezik. Másrészt pedig bizonyítást nyert, hogy az ökológiai szemléletű gazdálkodás az első néhány év alacsonyabb termésszintje után a talajélet fellendülését követően hosszútávon nagyobb hozamot eredményez, mint a vegyszeres termesztési mód. Egyes vizsgálati eredmények szerint a bioültetvények akár 60%-kal is felülmúlták a műtrágyázott növénykultúrák terméshozamát. (Acres USA 2004 Jan.)

Az EU ellenállásába ütközik az új német Géntech-törvény

Június közepén fogadta el a Szövetségi Képviselőház Németországban az új géntechnológiával foglalkozó törvényt, melyet az EU sajnos több ponton is megkritizált. A biomozgalom nagy előrelépésnek tartja a törvényt, mivel az a géntechnológia felhasználóit teszi egyetemlegesen felelőssé az esetleges szennyeződésekért. A jelentések szerint azonban az EU-jog hatályos előírásaiba ütköznek többek között a koegzisztenciára (génmanipulált és GMO-mentes szervezetek egymás mellett élése) vonatkozó megkötések is. A német mezőgazdasági minisztérium jelenleg a brüsszeli hatóságnak címzett válaszon dolgozik, de egyébként még a német Szövetségi Tanácsnak is jóvá kell hagynia az új jogszabályt. (www.biofach.de)

Kínai biojog

Mindezidáig nem létezett Kínában egységes szabályozás a biogazdálkodás feltételeiről, csak az egyes tartományoknak voltak saját előírásaik néhány termékre vonatkozóan. 2003 végén azonban összeültek a szakemberek, és nekiláttak az irányelvek előkészítésének. A munka során különös gondot fordítanak arra, hogy a készülő jogszabály a már meglévő amerikai, európai és japán normákkal a lehető legnagyobb mértékben kompatibilis legyen, hogy kiküszöböljék az esetleges exportproblémákat. A jelenlegi tervezet több egységre tagolódik, melyek a következők: termelés (beleértve a vízi élőlényeket és a méhészetet is), jelölés/értékesítés, feldolgozás és menedzsmentrendszerek. A Kínába szállított biotermékeknek is ezeket az előírásokat kell majd teljesíteniük. (www.biofach.de)

A BioSuisse továbbra is ellenzi a gazdaságok részleges átállítását

A Svájci Gabonatermesztők Szövetsége (SGPV) a „Gabona 2015” elnevezésű stratégiai tervében azt a javaslatot tette, hogy a gabonatermesztők esetében tekintsenek el a gazdaságok ökológiai termelésre történő teljes körű átállításától. Meglátásuk szerint, ha csak a szántóterületeket kellene átállítani, és az állatállomány szokványos maradhatna, akkor sokkal több biogabonát termelhetnének. Daniel Otti, a BioSuisse szántóföldi szakbizottságának elnöke szerint azonban a gazdaság egészének átállítása az ökológiai gazdálkodás egyik legfontosabb alapelve, és ha feloldanák ezt a követelményt, akkor a Knospe-védjegy hitelét vesztené a fogyasztók körében. A Gabonatermesztők Szövetsége azzal indokolja javaslatát, hogy jelenleg sokkal nagyobb a biogabona iránti kereslet, mint a kínálat, és ezért rengeteg étkezési és takarmánygabonát importálnak. Búza esetében az import 75-80, más gabonák esetében pedig 50-70%-ot tesz ki. A Gabonatermesztők Szövetségének elnöke szerint a belföldi biogabona eredete megbízhatóbb lenne, mint az importárué. A kérdés, hogy a külföldön termelt biogabona ellenőrzési rendszere és nyomonkövethetősége mennyire biztonságos. (www.bionetz.ch)

Válogatta és írta:
Szőnyi Eszter

Vissza