Lapszemle itthonról

Tanulságok Ausztriából

Nyugati szomszédaink mezőgazdaságának sikerült talpon maradnia az EU-hoz történő csatlakozás után is. Ez az eredmény azonban nem kevés munkát és találékonyságot követelt. Először szaktanácsadókat kellett alaposan felkészíteni az uniós jogszabályok és az elérhető támogatási lehetőségek ismeretére. Az osztrák kormány a kompenzációs támogatásokon túl megegyezett Brüsszellel, hogy jelentős pénzügyi háttérrel elindít egy környezetkímélő mezőgazdasági projektet, az ÖPÜL-t, amelynek mára tagja az osztrák vállalkozók 90%-a. Ennek keretében a résztvevők 3000 schillingig terjedő támogatást kaphattak hektáronként. Ezen felül mindenféle házon belüli beruházás 25-35 %-ára is lehetett támogatást igényelni. A fent említett pénzbeli juttatásokkal a parasztok nagyon jól jártak és átvészelték a kezdeti nehézségeket. Senki sem kényszerült rá, hogy a mezőgazdaságot otthagyja.

Ezzel egyidőben Az Agrarmarkt Austria erős reklámtevékenységet fejtett ki az osztrák termékek érdekében, pl. „Legyetek hazafiak, vegyetek osztrák termékeket!” Ennek eredményeképpen az osztrák fogyasztók nagyrészt hűségesek maradtak a hazai élelmiszerekhez és csak kisebb részben álltak át az olcsóbb olasz borra vagy spanyol zöldségre. A sikeres talponmaradásban az is nagyon fontos, hogy a gazdák megtanuljanak együttműködni, leküzdve a fennálló bizalmatlanságot és irigységet. Felismerték, hogy ne egymás ellen küzdjenek, hanem együtt üljenek az asztal azonos oldalán, mert a másik oldalon ott ül a feldolgozóipar, a kereskedelem és a fogyasztók érdekképviselete, és ezek mind azt akarják, hogy a mezőgazdasági termelő minél kevesebbet kapjon. A piacon való érvényesülésnek még egy kikerülhetetlen feltétele van: a kiváló minőség! (Magyar Mezőgazdaság 2004. okt. 6.)

Erősen megvont agrártámogatások

A tervezett 925 millió euró helyett ennek csupán a negyedét, 228 millió eurót szavazta meg agrárpiaci támogatásokra az Európai Bizottság. Ez a megvonás különösen az újonnan csatlakozott országokat érinti érzékenyen, mert a 2002-ben Koppenhágában elfogadott csatlakozási szerződés a jelentősen magasabb tervezett összeggel kalkulált, amikor a kompenzációs kifizetéseket megállapították. Ezt az évről évre előre kiszámított összeget (amely támogatásnak az a célja, hogy az új tagállamok véletlenül se kerüljenek rosszabb költségvetési helyzetbe, mint a csatlakozás előtt) már ratifikálták, és nem lehet megváltoztatni. Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy ez a csökkentés Magyarországnak pontosan mennyi forráskiesést jelent. (Kertészet és Szőlészet 2004. nov. 11.)

Pókokkal a virágtripsz ellen!

Magyarországon az üvegházi termesztés egyik legjelentősebb károsítója a Hollandiából importált virágtripsz, amely különösen hajtatott paprikában okoz évről évre nagyobb gondot. Gödöllői növényvédelmi kutatók jelentős sikereket értek el a kártevő visszaszorításában oly módon, hogy a fertőzött növényeket tartalmazó fóliasátorba karolópókokat juttattak ki, amelyek a virágtripsz természetes ellenségei közé tartoznak. A kísérletek eredményei az mutatták, hogy azok a növények egyértelműen többet teremtek, amelyek környezetében a karolópókok jelen voltak. Ugyanígy pozitív hatással voltak termés minőségére is. A pókok nélküli kontroll növények termésének igen nagy hányada nem értékesíthető minőségű volt, míg a pókokkal kezelt növények esetében ez az értékkategória általában meg sem jelent, vagy ha igen, akkor is elhanyagolhatóan kis százalékban. (Növényvédelem, 2004. október)

Megbukott a termékdíj reform

A termékdíj reformját tárgyaló kormányülés szinte vita nélkül elfogadta a gazdasági lobbi tervezetét a Környezetvédelmi Minisztérium javaslatával szemben. Ez a tervezet a jelenleg hatályos szabályozásnál is lényegesen kevésbé veszi tekintetbe a környezetvédelmi szempontokat a csomagolóanyagok újrahasznosítása területén. Az eldobható csomagolások forgalmazása terén elért gazdasági kedvezmények még jobban visszaszorítanák az amúgy sem népszerű betétdíjas termékeket. Ráadásul teljesen meg akarják szüntetni a begyűjtött csomagolási hulladék kötelezően lakosságtól származó hányadát, amely ellene hat szelektív lakossági hulladékgyűjtés terjedésének. (KukaBúvár 2004. ősz)

Növényvédőszerek az EU-ban

2004. május 17.-én hatályba lépett az EU-ban a 2001. évi Stockholmi Egyezmény, amely a környezetben tartósan megmaradó szennyezőanyagok használatát korlátozza. Ez az egyezmény 12 vegyi anyag (közülük 9 növényvédő szer) betiltására és a meglévő készletek felszámolására szólít fel. Egyetértés született a mikroorganizmus alapú növényvédőszerek engedélyeztetésének egységes irányelveit előíró szabályozás megvalósításáról is. (Növényvédelem, 2004/9)

Bejo a vezető bio vetőmagtermelő

Idén januárban lépett érvénybe az EU 1452/2003. számú rendelete, amelynek értelmében a biotermelők ökológiai rendszerben termelt vetőmagot kötelesek használni. Nagy fellendülést jelentett e rendelet a Bejo Zaden cégnek, amelynek felügyelete alatt Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban termelteti meg 80 zöldségfajtából álló vetőmagkínálatát. A vetőmagok kórokozómentesítése vegyszerek nélkül, kizárólag fizikai eljárásokkal: melegvizes illetve száraz, forró levegős kezelésekkel történik. A csíranövények ellenállóképességét a magok szimbionta baktériumokkal való bevonásával növelik. A Bejo cég a termelők informálására szaktanácsadó hálózatot is kialakított. (Kertészet és Szőlészet 2004/43)

Válogatta és írta:
Szőnyi Eszter

Vissza