Lapszemle külföldről

Időzített bomba az iparszerű állattartásban

Amerikai kutatók a fertőző megbetegedések arányának folyamatos növekedését mutatták ki az iparszerű körülmények között baromfiak esetében. Sokáig csak a növekedésserkentő antibiotikumok felelősségét tudták kimutatni, amelyek elősegítették az adagolt antibiotikumokkal szembeni természetes rezisztenciával rendelkező baktériumtörzsek elszaporodását. A legújabb kutatási eredmények szerint azonban az állatokkal feletetett vágóhídi melléktermékek korábban nem sejtett mértékben járulhatnak hozzá a problémához. Ezek ugyanis a feldolgozás után is változatlan formában tartalmaznak olyan génrészleteket, amelyek a baktériumokba beépülve ellenállóakká teszik azokat. Vizsgálatuk során számos olyan baktériumtörzset találtak, amelyekben ezek a rezisztenciát biztosító genomok korábban nem voltak jelen. (Proceedings of the National Academy of Sciences 2004 April 20)

Az argentin mezőgazdaság feketelevese

Amikor 1997-ben először ültettek Argentínában glifozát-rezisztens GM szójababot, ideális megoldásnak ígérkezett az elgyomosodott, erodált termőföldeken, amelyeket így minimális talajműveléssel lehetett hasznosítani. Annyira, hogy 2002-ben már az ország termőterületének csaknem a felét ez a (többségében GM) termény tette ki, amelyet a világpiacon takarmányként jól lehetett értékesíteni. Az eltelt idő alatt azonban megjelentek a modern technológia „előre nem látott” problémái is: a talajban a glifozát és a rezisztens gyomok ellen használt herbicidek mennyisége jelentősen megnőtt, elpusztult a talajlakó mikroszervezetek nagy része, de romlott a növények és a farmerek egészségi állapota is. A történtekből Argentína Nemzeti Mezőgazdasági Intézete is kezdi levonni a tanulságokat. Egyik jelentésében megállapította, hogy „A talajművelés nélküli monokultúra nem jelent környezeti szempontból megfelelő alternatívát a vetésváltásos gazdálkodással szemben.” (New Scientist 2004 April 17)

A pillangós növényekre káros peszticidek

Az ösztrogén-szerű vegyületeket tartalmazó, a természetes élőközösségekre veszélyes peszticidek további káros hatását is kimutatták. Megzavarják ugyanis a pillangós növények és a gyökerükön szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok közötti kapcsolatot: akár 90%-kal is képesek csökkenteni a növény és a baktérium között mozgó hírvivő vegyület képződését. Ebből következően gátolt a gyökérgümők képződése, és lelassul a növény növekedése is. Mindez azt eredményezi, hogy az ilyen hatású peszticidekkel ( pl. klórtartalmú szerves vegyületek) szennyezett talajokban a pillangósoknak ugyanúgy a talajban kell nitrogénforrás után kutatniuk gyökereikkel, mint más növényeknek, ahelyett, hogy e tápanyaggal gazdagítanák a talajt. (Environmental Health Perspectives 2004 Jan 29)

Tudósok vádolják a Bush kormányt

60 neves amerikai kutató – köztük 20 Nobel díjas és több volt elnöki tanácsadó – írta alá azt kritikus hangú állásfoglalást, amely a tudományos kutatási eredmények adataival való rendszeres visszaélésekkel vádolja a Bush kormányt. A mellékelt 37 oldalas jelentés részletesen felsorolja a különböző tudományterületeken elkövetett manipulációkat. Ezek közé tartozik például a globális klímaváltozással kapcsolatban mért adatok meghamisítása, az erőművekből származó higanyszennyezések elhallgatása vagy a gyermekek ólomterhelésére vonatkozó határérték meghatározására felállított bizottság befolyásolása. (www.ucsusa.org)

Világraszóló újdonság az „éjszakai tej”

A svájci kormány innovációs díjjal tüntette ki az éjszakai tejet. Az új termék feltalálója Bettina Springer, egy 30 éves agrármérnök végzettségű hölgy, aki 1 évvel ezelőtt vett át egy 12 ha-os biogazdaságot. Világos volt számára, hogy a gazdaság csak úgy maradhat életképes, ha sikerül új piaci résre bukkannia tejtermékeivel. 2004 tavaszán pedig már a reformüzletek polcaira került a biominőségben előállított éjszakai tej. A találmány természetes megoldást kínál az alvászavarokkal küszködőknek, hiszen 5x akkora mennyiségben tartalmaz melatonint, mint a normál tej. A titka abban rejlik, hogy a teheneket kora reggel még sötétben fejik meg. Az emlősállatok szervezete a melatonin (alváshormon) segítségével követi a nappal és az éjszaka váltakozásának ritmusát. A megnövekedett melatonin-tartalom hatását a Wädenswil-i Főiskola és a Haszonállat- és Tejgazdaságkutató Intézet közreműködésével igazolták, a projektet pedig az agrártámogatások keretében Zürich tartománya is segíti. A gazdaság 12 tehene alig érzékel valamit a nagy újdonságból. A többi tehenészethez hasonlóan reggel 5-kor kezdik fejni őket, ám a különbség, hogy az ablakok a Springer-gazdaságban ilyenkor még teljesen be vannak sötétítve, és a fejőemberek fekete fénynél végzik a munkájukat. Ha a 100 literes tartály megtelt éjszakai tejjel, a tehenek mehetnek a szabadba, a napsütötte legelőre. Bettina szerint a megemelkedett melatonin-tartalom a nagy fénykülönbségnek köszönhető. A módszerben az állatvédők sem találtak semmi kivetnivalót. Az éjszakai tejet egy tejcsarnok pasztörizálja és tölti 1/4 literes üvegekbe. Az Eichberg Bio AG a terméket már 500 reformüzletben forgalmazza „éjszakai tej” néven, melyet le is védettek. Mivel a Springer-gazdaság egyedül már nem tudja kielégíteni a keresletet, Bettina egész hálózatot épített ki licencszerződéses tehenészetekből. (www.kompaktnet.de)

A génmanipulált élelmiszerek megosztják az európai fogyasztókat

Egy 2004-es tanulmány szerint, mely az európai fogyasztók magatartását vizsgálta, a különböző országok lakóinak igen eltérő a véleménye a génmanipulált élelmiszerekről. Míg az osztrákok és a franciák határozottan elutasítják azokat, addig a lengyelek és a britek egyáltalán nem tanúsítanak nagy érdeklődést a téma iránt, legkevésbé pedig a hollandokat izgatja ez a probléma. A vizsgálat során 8 EU-tagországban összesen 9400 fogyasztót kérdeztek meg többek között a génmanipulált élelmiszerekkel és az egészséges táplálkozással kapcsolatban. Az eredmények szerint az osztrákok 59%-a és a franciák 51%-a semmilyen körülmények között nem hajlandó génmanipulált összetevőket tartalmazó élelmiszereket rakni a kosarába. Németországban a GMO-ellenes fogyasztók aránya jelenleg 44%, míg 2001-ben még csak 33% körül volt. (www.gfk.de)

Végre elfogadták a német Géntech-törvényt

mely mérföldkövet jelent Németország GMO-mentes mezőgazdaságának megőrzésében. A törvény még júniusban látott napvilágot, és azóta folyamatosan heves viták övezték. A vörös-zöld koalíció szavazati többségével azonban elutasították a Szövetségi Tanács ellenvetését, így 2005. január 1-jén életbe léphetett az új szabályozás. A konvencionális gazdák számára igen elrettentő erejű ez a törvény, hiszen a felelősség kérdését a vétkességtől függetlenül tárgyalja, azaz a GMO-szennyeződések által megkárosított gazdák kártérítési igénnyel léphetnek fel a GMO-termesztőkkel szemben, anélkül, hogy azok egyéni vétkességét adott esetben bizonyítaniuk kellene. (www.biofach.de)

80 éve biodinamikusan!

Rudolf Steiner 80 évvel ezelőtt tartott mezőgazdasági kurzusa adta a döntő lökést a biodinamikus gazdálkodásmód kifejlődéséhez. A Demeter közösség tagjai, az ökogazdálkodás pionírjai méltóan meg is ünnepelték ezt a születésnapot. Rengetegen fejezték ki elismerésüket a biodinamikusoknak mind a politika, mind az orvostudomány, a gyógypedagógia, az antropozófia és az ökogazdálkodás területéről. A BÖLW (az ökológiai élelmiszerek termelésével, feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozók szövetsége Németországban) ügyvezetője, Dr. Alexander Gerber szerint a Demeter Szövetség szerepe az ökogazdálkodás fejlődésében olyan, mint tésztában az élesztő.

Régóta munkálkodik az ökológiai gazdálkodás fejlődéséért a Biodinamikus Kutató Intézet (IBDF) is, mely főleg tápanyagutánpótlás, talajbiológia, növénynemesítés, vetőmagkezelés és palántanevelő földkeverékek kialakítása témákban folytat kutatásokat, kísérleteket. A 2004. évi projektek az éves jelentésük keretében letölthetők a következő címen: www.ibdf.de/down/list.htm. (www.demeter.de, www.ibdf.de)

Válogatta és írta:
Kovács Dóra és Szőnyi Eszter

Vissza