Lapszemle itthonról

Ültetvénytelepítési támogatások az AVOP-ból

Sokan úgy vélik, hogy az Unión belül nincs ültetvénytelepítési támogatás. Van azonban erre lehetőség az AVOP keretein belül. A „mezőgazdasági beruházások támogatása jogcím alatt lehet pályázni meglévő piacokat kiszolgáló alma-, körte- és barackültetvények telepítésére, pótlására. A „vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése” jogcím alatt pedig az „agrártevékenységek diverzifikációja” keretében támogatás pályázható dió, szelídgesztenye, mogyoró, mandula, ribiszke, málna, szeder, bodza és köszméte telepítésére fajtamegkötés nélkül, valamint cseresznye, meggy, szilva, sárgabarack esetében a „Hagyományok – Ízek – Régiók” gyűjteményében szereplő hagyományos fajtákra. E támogatások mértéke a beruházás összes elszámolható költségének 45%-a. (Őstermelő 2005. február-március)

Biotartásra is bevált a bajor barna kecske

A bajor barna kecskefajta termesztéséhez kíván szakmai segítséget nyújtani egy alakuló egyesület, amellyel az érdeklődők a Kistermelők Lapja címén, Buzás Attila révén vehetik fel a kapcsolatot. A fajtát azért ajánlják a termelők figyelmébe, mert kifejezett igényük a természetes tartásmód. A hideget jól tűrik, egyszerű körülmények között is jól termelnek és szaporodnak. További előnyük, hogy tejük és húsuk kevésbé kecskeízű, a bakok szaga is sokkal mérsékeltebb. Remények szerint tejük értékesítésére német kapcsolatok is rendelkezésre álnak. (Kistermelők Lapja 2005/2)

Hitel kis- és középvállalkozóknak

A kormány meghirdette az Agrárfejlesztési Hitelprogramot, amelynek keretében felvett hiteleket 6,2% kamaton és legfeljebb 15 éves lejárat mellett folyósítják. A hitelprogram többek között az alábbi mezőgazdasági tevékenységekre tejed ki: termékek tárolását szolgáló beruházások, építési beruházások, új erő- és munkagépek beszerzése, meglévő létesítmények korszerűsítése, saját termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházások, fiatal termelők tevékenységének megkezdését szolgáló beruházások. (www.fvm.hu)

Norvég szárítók Szabolcsban

Gazda László, a térségi önkormányzat elnökének bejelentése szerint a vasmegyerin kívül további három zöldség-gyümölcs szárítóüzem építését tervezi a norvég Felleksjopet Trondheim nevű cég Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A modern technológiával készült szárítmányok jó rostszerkezetűek, ezért a piacon igen kedveltek. Mivel a cég helyben termeltetné meg az alapanyagot, ezért remények szerint akár több ezer gazda is munkához és biztos piachoz jutna. (Kertészet és Szőlészet 2005/8)

Természetes sebkezelő

Hollandiában, Belgiumban, Lengyelországban és Svédországban már bevezetett, Magyarországon még engedélyeztetés alatt áll a természetes alapanyagokat tartalmazó ígéretes készítmény a paradicsom szürkepenészes rothadása ellen. Ez a betegség súlyos gazdasági károkat okozott az üvegházi és fóliás paradicsomban. Bár a védekezés leghatékonyabb módszere a megelőzés lenne: az optimális tőszám betartása, a szellőztetés és a reggeli ráfűtés, ezek nem mindig valósíthatók meg maradéktalanul. A Scaniavital Silica nevű készítményt a levelezés, kacsozás során frissen keletkezett vagy a fertőzött sebre kell felkenni, hogy elejét vegye a fertőzés elterjedésének. A szer apró szemcseméretű, agyag alapú, szilíciumot, káliumot, kalciumot és sűrítőanyagot tartalmazó paszta. A hatóanyagok a roncsolt, fertőzött szöveteket kiszárítva megakadályozzák a fertőzés tovaterjedését, míg a szomszédos egészséges szöveteket nem károsítják. (Kertészet és Szőlészet 2005/3)

Kétes GM tapasztalatok

7 éve folyik az USA-ban és Argentínában a génmódosított mezőgazdasági növények nagyüzemi termesztése. Mára már az USA Mezőgazdasági Minisztériuma is elismerte, hogy a géntechnológiai cégek által hangoztatott terméshozam-növekedés alaptalannak bizonyult. A GM-szója például 6-11%-kal terem kevesebbet a hagyományos fajtáknál. Egyedül a Bt.-kukoricánál figyeltek meg 2,6%-os termésnövekedést a fertőzött táblákhoz viszonyítva. Nem vált be e több év távlatában a csökkent növényvédőszer-igény ígérete sem. Az USA mezőgazdasági Minisztériuma által 1991-ben közzétett tanulmánya szerint a Roundup Ready GM-szója 11,4%-kal több növényvédőszert igényel, mint a nem-génmódosítottak. Más források viszont 30%-kal növekedett felhasználást jeleztek. Ennek oka a gyomnövényekben néhány év alatt kialakul szerrezisztenciával magyarázható, amelynek első jelei immár a lassabban reagáló kukoricamolynál is feltűntek. Ennek következtében az USA visszavonta a Bt 176 fajtát a regisztrált GM-növények honi listájáról.

Végül, de nem utolsósorban az amerikai gazdálkodók véleménye és független gazdasági elemzések szerint a GM-növények termesztése átlagosan kevesebb bevételt hozott, mint a hagyományos növényeké. Ehhez hozzájárul a magasabb vetőmagár, a gyártónak fizetett ún. technikai díj, az ígéretekkel ellentétben megnövekedett növényvédőszer-igény és a GM-termékek nehéz értékesíthetőségéből adódó alacsony felvásárlási ár. Hogy ennek ellenére nagy területeken termesztenek GM-növényeket az USA-ban, az 1998-ban bevezetett mezőgazdasági támogatási rendszernek köszönhető. Ez a rendelkezés azokban a szektorokban, ahol génmódosított növénytermesztés folyik, évi 20 milliárd dolláros nagyságrendben nyújt támogatást a gazdálkodóknak „piacveszteségi segély” címen. (Magyar Mezőgazdaság, 2005. február 16.)

Válogatta és írta:
Szőnyi Eszter

Vissza