Lapszemle itthonról

Mobiladó ellen tiltakoznak az iskolások

A csillaghegyi Fodros Utcai Általános Iskolától néhány méterre szereltek fel tavaly mobiladót egy lakóház tetejére. Az ott élők valamint az érintett 500 gyermek és szüleik lakossági fórumon és az Országgyűléshez benyújtott jogszábálymódosítási kérelemmel fejezték ki tiltakozásukat. Szeretnék elérni, hogy törvény írja elő, hogy egészségügyi és oktatási intézmény 200 méteres körzetében ne lehessen sugárzó létesítményt telepíteni. Sajnos a jelenlegi gyakorlat szerint a mobilszolgáltatók nem kérik ki a lakók véleményét a tornyok telepítéséről. (KukaBúvár 2005 tavasz)

Bionap Karcagon

A Föld Napja alkalmából rendeztek bio-gazdanapot Karcagon. A biotermékek kóstolója mellett szakmai előadások is helyet kaptak, ahol a biotermelés fontosságáról és aktuális nehézségeiről esett szó. Kiderült, hogy Nógrád megyében alig található már olyan kútvíz, amely ne lenne az ihatatlanságig elszennyezve mezőgazdasági kemikáliákkal. Paszternák Ferenc főiskolai tanár többek között a tájfajták újrahonosításának fontosságát hangsúlyozta, Bodnár György pedig felvetette, hogy az államnak nem csupán a gyógyszerárakat és a kórházi ágyakat kellene támogatnia, hanem a betegségek megelőzését szolgáló gazdálkodást éppúgy. Bors János biotermék-feldolgozó egyik legnagyobb problémaként azt jelölte meg, hogy a magyar biotermékek 90%-a nyersanyagként kerül nyugati exportra, majd esetenként feldolgozva, 10-12-szeres áron jut vissza hozzánk.

A rendezvényt jelenlétével és felszólalásával Karcag polgármestere és Varga Mihály a Fidesz országgyűlési képviselője is támogatta. (Magyar Mezőgazdaság 2005/18)

Burgonyabogár ellen bevált az ínfű kivonata

Kutas János és Nádasdy Miklós keszthelyi kutatók a kalinca ínfű metanolos kivonatát ugyanolyan hatékony táplálkozásgátló szernek találták, mint a már ismert neem-kivonatot. Kísérleteikben mind az ínfű-kivonat, mind a neem-fa készítmény egyformán hatékonynak bizonyult a burgonyabogár- és csipkézőbarkó-imágók továbbá a káposztalepke-hernyók esetében. Megfigyeléseik szerint azonban a különféle neem-készítmények (Repelin, Wellgro, Neemark, NeemAzal) csak 5%-os koncentrációban alkalmazva érték el a kívánatos 90% feletti táplálkozásgátló eredményt, ellentétben a gyártó 0,5%-os dózisú ajánlásával, amelynél csak 30-60%-os hatás volt kimutatható. (Növényvédelem 2005/4)

Veszélyes primőr Marokkóból

Február elején újabb élelmiszerbiztonsági riasztást okozott egy paprikaszállítmány, amely Marokkóból érkezett Magyarországra. A szerves foszforsavészterrel erősen terhelt paprikára a Somogy Megyei, majd pár nappal később a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat talált rá szúrópróbaszerű ellenőrzés során. A forgalmazót ezek után kötelezték a kifogásolt tételek visszagyűjtésére a boltokból, amelyet 90%-ban sikerült megvalósítani. Ezen felül a forgalmazó cégre a jogszabály szerint az áru értékének másfélszereséig terjedő bírságot szabhatnak ki. 2005 januárjától ugyanis a gyártó és a forgalmazó teljes mértékben felelős a termék minőségéért, a gyanúra okot adó tételek bevizsgálását is neki(k) kell elvégeztetni. A hatóságok feladata a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre korlátozódik. (Kertészet és Szőlészet 2005/10)

Visszaélések a holland takarmányiparban

A holland takarmányipar tiltott hormonokat és antibiotikumokat kever az általa forgalmazott tápokba – állítja a holland rendőrség és környezetvédelmi hatóság által közösen kiadott jelentés. Bár az erre vonatkozó bizonyítékok már másfél éve rendelkezésre állnak, az igazságügy miniszter mégsem engedélyezte az ügy hivatalos nyilvánosságra hozását. Az adatok a Wakker Dier állatjogi szervezet jóvoltából tudódtak ki, amely titokban megszerezte és honlapján nyilvánosságra hozta azokat. A vizsgálatok 43 esetet fedtek fel, amikor a környezetre illetve az emberi egészségre ártalmas anyagokat találtak a takarmányokban. Ez a tendencia a hazai fogyasztókat sem kíméli, hiszen az olcsó árak bűvöletének engedve rohamosan nő a Hollandiából importált baromfitermékek mennyisége is. Míg 2003-ban 1800 tonna holland baromfihúst exportáltunk, addig 2004-ben már 4761 tonnát. Ennek magyarázata, hogy a holland fagyasztott csirkecomb ára 270Ft/kg, ezzel szemben a magyar csirkecomb (nyomottnak tekinthető) nagykereskedelmi ára 380 Ft/kg. (Kistermelők Lapja 2005/4)

Egyre népszerűbb a spenót

Az utóbbi három évben nőtt a spenót iránti érdeklődés az európai piacon, mind a feldolgozóipar, mind pedig a friss fogyasztás oldaláról. Salátaként fogyasztva inkább a kislevelű, un. babyleaf fajták a keresettek. Egyre nő a népszerűsége a simalevelű változatokkal szemben az új-zélandi spenótnak is. A Daehnfeldt/Ohlsens Enke nemesítő cég azonban előrukkolt már piros levélerű fajtákkal is, amelyek reményeik szerint felhívják majd magukra a fogyasztók figyelmét. Ezen kívül kifejlesztettek a lisztharmat minden ismert törzsével szemben ellenálló fajtát is. Sötétzöld levelű fajtáik pedig lágy ízükkel és zamatukkal felülmúlják állítólag még a mángoldot is. (Kertészet és Szőlészet 2005/9)

Válogatta és írta:
Szőnyi Eszter

Vissza