Lapszemle külföldről

Oroszországi bio-törvény

Oroszországban készülőben van az ökológiai gazdálkodásról és az ökológiai termékek jelöléséről szóló törvény. A tervezetet az „Agrosophia” elnevezésű, az ökológiai és a biodinamikus gazdálkodás fejlődését és elterjedését elősegítő nonprofit szervezet készítette. A technikai irányelvek alapjául a 2092/91/EGK rendelet szolgált, azzal tehát egyenértékű lesz az új szabályozás. Az orosz föderáció parlamentje, a Duma 2005 májusában tűzi napirendre a törvénytervezet megtárgyalását. Várhatóan az ökológiai gazdálkodás fellendítését segítő állami támogatásról is döntenek majd. (www.biofach.de)

Újabb GMO-botrány

A svájci agrokémiai konszern, a Syngenta 4 éven keresztül engedély nélkül forgalmazta Bt10 elnevezésű genetikailag módosított kukoricafajtáját az USA-ban. Az EU egészségügyi biztosa, Markos Kyprianou szóvivője elmondta, hogy 2001 óta mintegy 1000 tonna Bt10 kukoricából előállított élelmiszer és takarmány jutott import formájában Európába. Ezen kívül az osztrák agrárhírügynökség (AIZ) szerint 10 kg vetőmag került „tudományos célból” Spanyol- és Franciaországba. Az EU egészségügyi biztosa felszólította az amerikai hatóságokat és a Syngenta-t az ügy mielőbbi tisztázására.

A szóban forgó kukorica egy olyan gént tartalmaz, amely a kukoricafajtát bizonyos antibiotikumokkal (pl. ampicillin) szemben rezisztensé teszi. A Syngenta szóvivője szerint ez az antibiotikum-rezisztens marker-gén már magában a növényben inaktiválódik, így semmiféle veszélyt nem jelent a fogyasztók egészségére. Az Európai Élelmezésbiztonsági Hatóság mégis úgy döntött, hogy az élelmiszernek szánt génmanipulált növényfajták nem hordozhatnak ampicillin-rezisztens marker-géneket, mivel ezek jelenléte mind az emberi egészségre, mind pedig a környezetre negatív hatással lehet. (www.aiz.info)

BioSuisse-termékek Kubából

Svájc azon kevés országok egyike, amelyek Kubából bioterméket importálnak. A svájci FIBL (ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatásokat végző intézet) információi szerint jelenleg citrusfélék levét, kókuszdiót, cukrot, kakaót, kávét és mangóvelőt hoznak biominőségben ebből a gyönyörű, egzotikus országból. Időközben valamennyi kubai bio-ültetvény a BioSuisse-elismerést is elnyerte. A szigetország igyekszik elősegíteni az ökológiai gazdálkodás fejlődését és az ellenőrzés alá vont területek növekedését, hogy biotermékei mihamarabb meghódíthassák a nyugat-európai piacot. (www.bionetz.ch)

Jövőre Lengyelország lesz az év országa a Biofachon

Lengyelország igen magasra tette a mércét, hiszen 2006 végéig 200 000 ha-ra akarja növelni ökológiai gazdálkodásba vont területeinek nagyságát, és ezzel együtt persze a megfelelő felvevő piacról is gondoskodnia kell. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen az ország hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik az ökológiai gazdálkodás területén (jelenleg 76 000 ha-on 3760 biogazdaság működik, 63%-kal több, mint előző évben), mely 2001 óta törvényileg is szabályozott, és a belföldi felvevő piac megteremtésére is igen jók az esélyei. Az újdonsült EU-tagállamok közül elsőként tehát Lengyelország mutathatja meg magát a nagyközönségnek a hatalmas németországi bio-szakvásáron ( Nürnberg, 2006. február 16-19. ). (www.lid.ch, www.biofach.de)

A gyerekeknek szánt élelmiszerek általában túl zsírosak, túl édesek vagy túl sósak

A reklámok sokszor apellálnak a szülők rossz lelkiismeretére, miközben „extraadag tejjel” vagy „vitaminokban gazdag” jelzőkkel illetik a speciálisan gyerekeknek szánt élelmiszereket. A frankfurti Ökotest magazin vizsgálatából azonban kiderül, hogy ezek többsége túl sok zsírt, cukrot vagy pedig sót tartalmaz. Összesen 25 terméket analizáltak a kifejezetten gyerekeknek szánt felvágottaktól a joghurtokon keresztül a különféle „snack”-ekig. A túl sok zsíron, cukron és són kívül hátrányuk még a szegényes ízvilág, vagyis az, hogy nagyon „egyenízűek”. Ennek oka a rengeteg ízfokozó és mesterséges aroma felhasználása, amik már kisgyermekkorban rabul ejtik az embert. Így nem csoda, hogy az ilyen termékeken felnövekedő emberpalánták felnőttkorukban is a hasonló jellegű „készkajákat” részesítik majd előnyben. (www.naturkost.de)

Emelkedőben a hozamfokozók használata

A nagy-britanniai Soil Association szervezet felhívásában erős kritikával illeti a brit kormány erénytelen politikáját az állati takarmányokba keverhető hozamfokozó antibiotikumok használatának szabályozását illetően. Bár a brit szabályok szerint csupán háromféle antibiotikum engedélyezett e célra, ezek használata a 2003-as adatok tanúsága szerint az előző évihez viszonyítva 33%-kal emelkedett! Mindez annak ellenére, hogy a kormány felszólította a gyártókat a mezőgazdaságban használt gyógyszerek körültekintő alkalmazására. A hozamfokozó antibiotikumok rendszeres etetése ugyanis bizonyítottan növeli az esélyét, hogy az állatokról bizonyos antibiotikumoknak ellenálló kórokozók az emberre is átterjedjenek. A Soil Association szakértőjének véleménye szerint a kormány hibát követett el azzal, hogy csupán önkéntes felhívást intézett az érintettekhez, hiszen egy ilyen fontos probléma megoldása nem bízható a szerek gyártásából és forgalmazásából hasznot húzó piaci szereplők puszta jóindulatára. (Organic Farming, 2005 tavasz)

Kínai biodömping

Egyre nagyobb arányban árasztják el az európai biotermékek piacát az olcsó kínai termékek, elsősorban zöldségek, babfélék, gabonafélék és olajos magvak. Ma a világ összes ökológiai termőterületének 11%-a található Kínában. Ez az arány várhatóan tovább növekszik, miután közelmúltban a kínai kormány ígéretet tett a biotermesztés központi támogatására. Az már most is leszögezhető, hogy Kína kedvelt beszállítója a nyugat-európai organikus feldolgozóiparnak, uralva ezáltal a tökmag, a napraforgómag és a babfélék piacát. Az amerikai GM-veszély miatt az ország egyre javuló minőségű bioszójabab exportja különösen fellendülőben van. (Organic Monitor, 2005. március)

Többezer telefonhívás a lindán betiltásáért

A Pesticide Action Network szervezet kezdeményezésére a Föld Napján több ezer amerikai telefonált a Bayer cég észak-amerikai képviseletének központi irodájába, arra kérvén a céget, hogy szüntesse be a lindán nevű növényvédőszer forgalmazását az USA-ban.

Az USA-ban még engedélyezett a Stockholmi egyezményben tiltólistán szereplő lindán, amelyet már 52 országban betiltottak .Ez a klórtartalmú szerves vegyület hatással van az emberi idegrendszerre, továbbá nem bomlik le a szervezetben, és feldúsul a táplálékláncban. A lég- és vízáramokkal eljut a hideg éghajlati övbe is, ahol az őshonos lakosság táplálékforrásának is nagymértékű szennyezettségét okozza. (Pesticide Acton Network, News Release 2005 ápr. 21.)

Aktivisták perelik a kormányhivatalt Kaliforniában

Több kaliforniai civil szervezet nyújtott be közös keresetet a kaliforniai Növényvédőszer-engedélyeztetési Hivatal ellen azzal a váddal, hogy mulasztásból 20 éve komoly egészségkárosító hatásnak teszik ki az állam lakosságát. A civilek véleménye szerint a farmokról elsodródó vegyszerek nagyban hozzájárulnak a lakosság körében az asztma és egyéb légzőszervi megbetegedések, idegrendszeri panaszok és a rák kialakulásához. Az intenzíven művelt mezőgazdasági területek környékén az asztma előfordulási gyakorisága például a szennyezett levegőjéről híres Los Angelesben mért adatokat is meghaladja. A hivatalt azzal vádolják, hogy a mezőgazdaságban engedélyezett 900-féle növényvédőszer közül 20 év alatt csupán 4 készítmény környezeti hatás-vizsgálatát végezték el. A lakosság tehát folyamatosan ki van téve az ismeretlen hatású vegyszereknek, amelyeknek 90%-a hajlamos az elsodródásra. Ezek használata olyan mértékű légszennyezést és ózontermelést okoz, amely majdnem hatszor meghaladja az állam összes ipari jellegű tevékenységéből adódó szennyezést. (Pesticide Action Network, News Release 2005 jan. 19.)

Válogatta és írta:
Kovács Dóra és Szőnyi Eszter

Vissza