Lapszemle itthonról

Nagy-Britanniában is ellehetetlenítik a gazdákat az áruházláncok

A Tesco áruházlánc, amely a brit piac jelenleg 30%-kát uralja (évi 2,1 milliárd eurós nyereséggel), a közelmúltban egyértelműen közölte zöldség- és gyümölcs-beszállítóival, hogy az eddiginél kedvezőbb árakat vár el tőlük. Annak ellenére, hogy a beszállítók már többször kifejtették, hogy a jelenleginél alacsonyabb árak már a minőség rovására mennek. A BBC adásában egy termelő úgy nyilatkozott, hogy ezután nem szállít a Tesconak, mert az ígért átvételi árért nem tudja a megszokott minőséget szavatolni, a Tesco pedig lényegében arra ösztönözné, hogy feladja az eddig alkalmazott minőségi elvárásait. Ez pedig a későbbiekben oda vezethet, hogy az áruházlánc olyan távolabbi országokból szerzi be az árut, ahol a minőségre való törekvések lényegesen kezdetlegesebb szinten állnak. A többi brit áruházlánc is egyre keményebb feltételeket szab, hogy versenyben maradhasson; a Sainsbury nevű lánc például nemrégiben közölte beszállítóival, hogy az eddigi 21 napos fizetési határidőt 45 naposra hosszabbítja meg. (Kertészet és szőlészet 2005/21)

Szabályozzák az iskolai büfék kínálatát

Magyar Bálint oktatási miniszter júniusban jelentette be, hogy szeptemberre átalakítják az iskolai büfék kínálatát az egészséges táplálkozás jegyében. Elképzelésük szerint rendeletben tiltanák ki az iskolákból a nagyon sós vagy cukros és zsíros ételeket. Somhegyi Annamária, az egészségügyi tárca főosztályvezetője szerint nem termékeket, hanem alapanyagarányokat tiltanak ki. A rendelettervezet a büfésre bízná, hogy az adott határértékeken belül milyen kínálattal szolgál. Az iskola nem lesz elmarasztalható, ha kiderül, hogy chipset, kólát is lehet kapni, de ha a szülőknek nem tetszik a kínálat, kezdeményezhetik a büfés szerződésének fölbontását. Azokat az iskolákat, amelyek a büfékkel kötött szerződésben szabályoznák az étel- és italkínálatot, egészségfejlesztési normatívával támogatnák, azaz pénzügyileg tennék érdekeltté az iskolákat a váltásban.

Ennél szigorúbban járnak el a kérdésben némely nyugat-európai országban. A brüsszeli óvodákból és iskolákból 2005 január 1-jével egyszerűen kitiltották a cukrozott üdítőitalokat és édességeket az automaták kínálatából, helyükre gyümölcsök, zöldségek, rostos termékek kerülnek. Hasonló intézkedés várható a közeljövőben a középiskolák esetében is.

Franciaországban idén szeptembertől az általános- és középiskolákban tilos lesz az étel- és italautomaták üzemeltetése, ezen túl a gyártóknak a rádió- és tv-Hirdetésekben is fel kell hívniuk a figyelmet bizonyos ételek egészségkárosító hatásaira.

Mivel közismert, hogy a gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások egész életre meghatározóak, és hogy a modern civilizációs betegségek nagy része a helytelen táplálkozásra vezethető vissza, ezért egyes országokban már vannak olyan elképzelések is, hogy az értéktelen, tömegesen fogyasztva káros hatású élelmiszerek reklámozását egyszerűen kitiltanák abból a műsoridőből, amikor a gyerekek is láthatják. (www.kukabuvar.hu)

GM-növények a világban

Az agrár-biotechnológiai alkalmazások bevezetését segítő szolgálat, az ISAA közleménye szerint 2004-ben 20%-kal nőtt a génmódosított kultúrnövények termőterülete a világon. Tizenhét országban, főként az elmaradott és fejlődő térségekben élő gazdák vetnek GM vetőmagot, amely jelenleg a világon megtermelt élelmiszer-növények 5%-kát adja. A GM növények térhódítása legnagyobb az alábbi országokban: USA. Argentína, Kanada, Brazília, Ausztrália, Spanyolország, Kína, India, Dél-Afrika, Mexikó és Románia. (Kertészet és Szőlészet 2005/22)

Vidékfejlesztési program a kistérségeknek

Leader+ elnevezéssel indít vidékfejlesztési programot a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, amelyre május 26.-tól folyamatosan lehet pályázni. A kistérségek és kistelepülések együtt pályázhatnak, ha az adott térség fejlesztési programjában az önkormányzatok mellett társadalmi szervezetek és vállalkozók is részt vesznek. Az ötmilliárd forintos keretből többek között támogatás igényelhető pl. a falusi idegenforgalom fejlesztésére, kisebb élelmiszerfeldolgozók létesítésére vagy településfejlesztésre. A minisztérium számításai szerint egy-egy pályázó 100 millió Ft körüli összeghez juthat.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint a 2006 utáni időszakban ez lesz az egyik legfontosabb pályázati forrás. (Kertészet és Szőlészet 2005/23)

Őstermelői értékesítés Ausztriában

A honi élelmiszerek népszerűsítésének legkézenfekvőbb módja az őstermelői piacok támogatása. Az ausztriai falvakban például természetes, hogy hetente egy alkalommal őstermelői piacot rendeznek – előre kijelölt helyeken, az előírások pontos betartásával. A nagyobb városokban a hipermarketek vállalják fel az őstermelői piacok szervezését, népszerűsítését. Ez mindkét fél részéről sikeres reklámfogásnak tűnik. Ilyen gazdapiacok kialakítására hazánkban is lehet pályázni, ha egy-egy térség gazdái összefognak ennek érdekében. (Kistermelők Lapja 2005/5)

Alternatív élelmiszerbeszerzés

2002 óta működik szentendrei központtal a Berkenye Projekt elnevezésű házhozszállítási szolgáltatás. A társaság néhány helybéli család összefogásával alakult, akik felkerestek a környéken termelő biogazdákat. Céljuk az volt, hogy megbízható, minőségi élelmiszerek minél teljesebb választékát tudják beszerezni. Így hamarosan sikerült családjaikat ellátni egészséges kenyérrel, tejjel, hússal, tojással, zöldséggel és gyümölccsel. Mára a termékkínálat akkorára bővült, hogy alkalmas egy szerényebb háztartás teljes ellátására. Budapesttől Visegrádig vállalják bio minőségű élelmiszerek széles skálájának házhozszállítását heti egyszeri alkalommal, a pékáruk és tejtermékek esetében pedig naponta. (Bioinfo 2005/3)

Válogatta és írta:
Szőnyi Eszter

Vissza