Energia növényekből

Az Európai Unió az úgynevezett Fehér Könyvben deklarálta, hogy a jövő a megújuló energiaforrásoké, s 2010-re célul tűzte ki az ezekből származó energia részarányának 6-ról 12 százalékra történő növelését.

Már most külön gondként jelentkezik az EU-tagországokban az, hogy a közlekedési és szállítási ágazatok által kibocsátott széndioxid mennyisége tovább nő, s ennek 87 százaléka származik a közúti járművekből. Az EU energiafüggősége – az egyes számítások szerint – 2030-ra elérheti a 70 százalékot, az olaj esetében pedig a 90 százalékot. Hazánk az EU-csatlakozási szerződésben vállalta, hogy 2010-re – a 2001/77/EK irányelvével összhangban – a megújulókból származó villamos energia részaránya eléri a 3,6 százalékot.

A másik kötelezettség a 2003/30/EK irányelvből adódik, amely a bio eredetű üzemanyagok arányának 2005-re 2 százalék, 2010-re pedig 5,75 százalékra történő növelését szorgalmazza. Magyarországnak is meg kellett határoznia a nemzeti célszámokat. Mint dr. Nagy József, az FVM Oktatási és Kutatási Főosztályának vezető főtanácsosa elmondta: adottságaink és a gyártó kapacitások pillanatnyi helyze-tének figyelembe vételével hazánk 2005-re 0,4-0,6, 2010-re 2% bioüzemanyag mennyiséget határozott meg.

Manapság a gazdaságokban népszerűek még a napkollektoros és a szélgenerátoros megoldások. Mindkét esetben akár egy egész tanya villamosítását meg lehet oldani. A napkollektort inkább az épületek hőellátásának biztosítására, míg a szélkereket állatok itatásához víz­szivattyúzásra, illetve halastavak és szennyvíztisztítók levegőztetésére használják.

Magyarország eddig leginkább biomassza felhasználó volt, a közvélemény erről a lehetőségről tud a legtöbbet. A felhasznált biomassza legnagyobb részét a tűzifa teszi ki, de aprítékot tüzelnek el a biomassza tüzelésére átállt erőművek (pécsi, bakonyi és kazincbarcikai) is. Az egyre növekvő igényt az erdősítési programból származó többlettel, illetve az energetikai növénytermesztéssel valamint a mezőgazdasági melléktermékek fokozott mértékű felhasználásával lehet növelni. Az EU-országaiban például az ugaroltatott területeken lehetőségük van a gazdáknak energianövényeket termeszteni. A biomassza felhasználás növelését a tüzelés komfortfokozatának emelésével (automatikus tüzelő-berendezések használata például pellet tüzelésére) lehet elérni.

A gazdák otthon is találkoznak ezzel a jelenséggel. A biogazdálkodóknak kifejezetten előírják, hogy csak a természetben, a gazdálkodásuk során keletkezett anyagokat használhatják fel (például szalmabála, kukoricacsutka, kukoricaszár, szárított, állati eredetű szervestrágya).

Amennyiben a most érvényben lévő elvárásoknak akar az ország megfelelni, akkor 2010-re megújulókból kell előállítani 1600 GWh villamos energiát és a bioüzemanyag felhasználásnál el kell érni a 115 millió litert. Ebből 1000 GWh villamos energia és a bioüzemanyagok mezőgazdasági alapanyagból lesznek előállíthatók, ennek megteremtéséről az agrárágazatnak kell majd gondos-kodnia. Fogy a kőolaj és az üzemanyag, a levegő egyre szennyezettebb lesz. A mezőgazdaságban a növények nagyüzemi termelése azonban ma már elképzelhetetlen gépek nélkül.

A burgonya és a kukorica a bioetanol alapja (Máthé Zoltán képei)

Magyarországon mindössze két olyan feldolgozó üzem van (az egyik elkészült, a másik befejezés előtt áll), ahol a napraforgót, a repcét biodízellé lehet feldolgozni. A kukorica, a cukorrépa, a burgonya alkalmas bioetanol alapanyagnak. A szakember szerint a legkifizetődőbb kukoricából előállítani a bioetanolt, amely a minőségi követelményeknek nem megfelelő terményekből (például burgonya) is előállítható, illetve a borfeleslegek hasznosítására is jól alkalmazható.

Megjelent a 2233/2004-es kormányhatározat, amely meghatározta a 2003/30/EK rendelettel kapcsolatos célszámokat. Ez 2005-re 0,4-0,6 százalék bioüzemanyag használatát írta elő, 2010-re pedig 2 százalékot. Sajnos ma még ez a gyártókapacitás hiányzik Magyarországon, pedig a gazdák közül számosan lennének, akik már most szívesen átállnának a bioüzemanyagok alapanyagának termelésére. Született egy országgyűlési határozat is erről a témáról, ami azt célozza, hogy a megújuló energiák felhasználását jogilag is segítsék elő.

Az olajos növényeket a szántóterület 12-13 százalékán termesztik Magyarországon. A kormány-határozat teljesítéséhez 56 millió liter biodízelt és 59 millió liter bioetanolt kell előállítani, ehhez kell megtermelni a szükséges alapanyagot. Azonban jövedéki adó csak az ásványolaj származékokhoz hozzákevert vagy az ETBE (etil-tercier-butil-éter) előállításához felhasznált bioüzemanyagok után igényelhető vissza vagy vonható le a fizetendő adóból. Ugyanakkor az még hiú ábránd, hogy valaki saját maga állítson elő a traktorjába bioüzemanyagot. A bioetanol előállítására várhatóan a százhalombattai (2005) és a tiszai (2007) finomítóban kerül sor.

Az agrárágazatot alapvetően az alapanyag-termelés érdekli. Ebben az évbe a magyar gazdák az EU-ban kifizetett összeg 30 százalékát kaphatják meg uniós forrásból, ehhez az összeghez a kormány hazai forrásból másik 30 százalékot adhat. Az EU-s forrás (SAPS) és a nemzeti kiegészítő támogatás (GOFR top-up) mellett egy kiegészítő energetikai támogatás igénybevételét is lehetővé teszi. Mindezen összegek a Magyar Vidékfejlesztési Hivatalok hálózatain keresztül hívhatók le, ott kapnak a gazdák megfelelő pályázati űrlapot és kellő felvilágosítást, a gabonafélékkel, olajnövényekkel, a fás szárú energianövényekkel és az energiafűvel kapcsolatos hektáronkénti támogatásokról.

Ilonka Mária

Vissza