Lapszemle itthonról

Lebomló csomagolásban a bio áru

Az Albert Heijn holland áruházlánc minden friss biozöldség-gyümölcs termékéhez bevezeti a lebomló csomagolóanyagok használatát. Az ötlet nem teljesen új az áruházláncnál: az előző három évben már használtak ilyen csomagolásokat egyes biotermékekre. 2005 őszétől 22 bio áru csomagolását le fogják cserélni természetes úton lebomló anyagokra. (Kertészet és Szőlészet 2005/42)

Tarpai biotermékek

Kuriózumnak számító, a népi élelmiszerkészítés hagyományain alapuló biotermékeket is gyárt a tarpai Manufaktúra Kft., amely már 100 millió forint értékű árut állít elő üzemében, s annak mintegy 80 százalékát exportra szállítja. A legnagyobb vevő Németország, Svájc, Ausztria, Írország és Lengyel-ország, de az Európai Unió többi országából is egyre nagyobb az érdeklődés a termékek, kiemelten a tarpai biolekvárok iránt, amelyek 2005-ben elnyerték a Magyar Termék Nagydíjat is. Az alapanyagot, a gyümölcsöt a környék agrártermelői a biotermesztés szigorú szabályainak megtartásával állítják elő és értékesítik a Kft-nek. Jelenleg 30 fajta terméket állítanak elő az üzemben, a bioszilva-, biobarack-, és biomeggylekvár mellett bioakácmézet készítenek, továbbá a szatmári szilvapálinkán kívül almából, barackból, körtéből és meggyből is főznek pálinkát, valamint aszalványokat, így például almából készült chipszet gyártanak. (Magyar Mezőgazdaság 2005. október 19.)

Biobaromfi helyzet hazánkban

A baromfi részaránya az ökogazdálkodásban alig éri el az 5 százalékot. Nem kizárható persze, hogy valamilyen nyomást gyakorol majd a harmadik országokból érkező baromfi a hazai piaci helyzetre, de ez legkevésbé az ökotermékek esetében lesz érzékelhető. Az olyan járványveszély, mint a baromfiinfluenza természetesen felülírják az ökogazdálkodás szabályait, aminek értelmében az egészségügyi hatóságok elrendelhetnek olyan tartási feltételeket, amelyek nem felelnek meg az ökogazdálkodás előírásainak. Jelenleg éppen a baromfitartási feltételrendszer pontosításán dolgoznak a tagállamok képviselői az unió különböző munkacsoportjaiban és bizottságaiban azzal a céllal, hogy meghatározzák milyen feltételek mellett minősülhet egy termék ökobaromfinak. (Magyar Mezőgazdaság 2005. október 19.)

Nem lesz mákunk?

A Magyarországon jelenleg előforduló tizenöt mákfajtából ez év kezdetétől már csupán egy felel majd meg annak a jogszabálynak, ami a kábítószergyártásra alkalmas növények termesztésére vonatkozik. A 2004 óta hatályos kormányrendelet ugyanis 2005 végéig adott haladékot azoknak a mákfajtáknak a termesztésére, aminek a tokja 4 ezrelék feletti alkaloidot tartalmaz (7 ezrelék volt a határérték). A kiskertekben idén tehát már csak a rózsaszín virágú Ametiszt fajta vethető, más színű fajták termesztését a magasabb alkaloidtartalmuk miatt megtiltja a kormányrendelet. Becslések szerint az országban- a kiskertek pár négyzetméteres termőterületeivel együtt- mintegy ötezer hektáron termesztenek mákot, jellemzően nem az Ametiszt fajtát. Ez a 0,6 ezrelék alkaloidtartalmú, kizárólag étkezési célra nemesített fajta azért sem terjedt még el igazán, mert csak 2003. végén kapott állami elismerést. A szabályozás jellemzően a házikertekben étkezési és díszítő céllal termesztett mákra vonatkozik. A megengedett határértéket meghaladó hatóanyag-tartalmú ipari mákfajtákat különböző engedélyek beszerzése után lehet termeszteni. (Kertészet és Szőlészet 2005/33)

Organikus őszi búza nemesítés

Az elmúlt öt évben a hazai búzatermesztés biológiai alapjai alapvetően megújultak (a jelenlegi fajták 70 százalékát ezen időszakban minősítették). Az új búzafajták termőképessége mellett egyre exponáltabb nemesítési szempont lett a termésminőség, valamint a környezetkímélő-organikus agrotechnika megvalósítását szolgáló agronómiai tulajdonságok javítása. A HP Árkus, HP Hajdúság és HP Pusztaszél őszi búzafajták közös jellemzője, hogy kevesebb műtrágya és növényvédő szer szükséges megfelelő termésszint eléréséhez, termesztésükkel a környezeti terhelés mértéke csökken, ezáltal ezek a fajták az organikus gazdálkodás feltételei közé jól beilleszthetők. (Magyar Mezőgazdaság 2005. november 9.)

Válogatta és írta:
Németh Károly

Vissza