A biominőségről (2)

Sokan és sokféleképpen vizsgálják a világ számos országában, hogy a bioélelmiszerek miben különböznek a konvencionális élelmiszerektől. A vizsgálatok egyrészt az egészségünkre gyakorolt pozitív hatásokat vizsgálják, másrészt a konvencionális élelmiszerekben található permetezőszer- és gyógyszermaradványok, valamint a génkezelt növények egészségügyi kockázatait és környezetünkre gyakorolt hatásait, a konvencionális feldolgozásban használt több ezer adalékanyag veszélyeit és a nagyüzemi állattartás és növénytermesztés egyéb árnyoldalait.

Az immár két éve működő International Research Association for Organic Food Quality and Health (FQH, www.organicfqhresearch.org) névre hallgató szövetség hírlevele havonta számol be a témát érintő vizsgálatokról és a témához tartozó egyéb megfigyelésekről.

A permetezőszerek elősegítik a Parkinson-kór kialakulását. Egy Aberdeenben elvégzett vizsgálat során a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a permetezőszerek használata elősegíti a Parkinson-kór kialakulását. Európa különböző országaiban, így Svédországban, Romániában, Skóciában és Olaszországban 3000 személyt vizsgáltak meg, akik közül 767 szenvedett Parkinson-kórban. Valamennyi vizsgálati személynél rákérdeztek a foglalkozásukra és szabadidős tevékeny-ségeikre, továbbá arra, hogy használtak-e életük során rendszeresen permetezőszereket. A meg-kérdezettek átlagéletkora 62 év volt. A „ritkán peszticid használóknak”, mint az amatőr kertészeknek 9%-kal volt nagyobb esélyük arra, hogy kialakuljon náluk a betegség, mint a permetezőszereket nem használóknak, míg a „sok peszticidet használóknak”, mint például a gazdálkodóknak, 43%-kal nagyobb esélyük van erre. A vizsgálat nem tért ki arra, hogy milyen permezetőszereket használtak a megkérdezettek, mivel erre vonatkozólag nem tudtak pontos választ adni.

A vizsgálat egyértelműen bebizonyította, hogy kapcsolat van a permetezőszerekkel való érintkezés és a betegség kialakulása között. (New Scientist magazin, 2501. szám, 2005. 05. 26., 14.)

A mellrák és a permetezőszer-maradványok közti összefüggés. Egy ausztrál vizsgálat szerint összefüggés mutatható ki a mellrák előfordulásának gyakorisága és a permetezőszerek használata között. A 48 000 asszonyt vizsgáló tanulmány szerint Viktória államban, az intenzíven művelt dohányültetvények környékén a fokozott növényvédőszerhasználat miatt a környék élelmiszerei is szennyeződtek szerves klórvegyületekkel. Ezek az anyagok, ha egyszer bekerülnek a szervezetbe, csak nehezen választódnak ki, vagy bomlanak le, és ezért a zsírszövetben raktározódnak el, így a mellekben is. A vizsgálat kiindulási alapjául a 90-as években gyűjtött anyatejminták szolgáltak, amelyek permetezőszer-maradvány tartalma a dohánytermelő vidékeken volt a legmagasabb – miközben az asszonyok hagyományosan nem dolgoztak a dohányültetvényeken. (FQH Newsletter, 2005 március)

Tasmániai vizsgálatok. Ausztrália egy másik területén, Tasmániában szintén hasonló jelenséget írtak le a permetezőszerek és a rák kialakulása közötti összefüggésről. A jelentés szerint a belsőelválasztású mirigyek rosszindulatú daganatainak száma hatszorosára nőtt 1995 óta, míg az emésztőrendszeri daganatok száma szintén erősen megugrott az utóbbi 5 évben. (ABC News)

Génkezelt növények hatásai. Dr. Pusztai Árpád a skóciai Rowett intézetben több éven át vizsgálta génmanipulált burgonya hatását kísérleti patkányokra. Kísérleteinek eredményei azt jelezték, hogy a génmódosításnak lehetnek káros következményei is. A fiatal állatok növekedésében és egyes szerveik fejlődésében zavarok keletkeztek, és az immunrendszerük stimulálhatósága lecsökkent. (www.ketezeregy.hu)

Monsanto-vizsgálat. A Monsanto-cég által elvégzett, ám nyilvánosságra nem hozott vizsgálat adataiból közölt részleteket az Independent nevű angol lap. Az 1139 oldalas jelentés szerint a GMO terményekkel etetett patkányok belső szervei abnormálisan fejlődtek, és vérükben is elváltozások voltak tapasztalhatók. Az állatoknak kisebb lett a veséjük, és a vérükben tapasztalható eltérések vagy az immunrendszer károsodására, vagy daganat növekedésére utaltak. A kontrollcsoportban, azaz a GMO mentes takarmányon felnőtt állatoknál ezeket az elváltozásokat nem lehetett tapasztalni. A vizsgálatok aggodalomra adnak okot a GMO-élelmiszerek emberi fogyaszthatóságával kapcsolatban.

Agresszivitás és tápanyaghiány. Az American Journal of Psychiatry című lapban megjelent tanulmány szerint összefüggés van a táplálék tápanyaghiánya és a gyerekek agresszív viselkedése között. Azok a gyerekek, akiknek táplálékából hiányoznak az életfontosságú anyagok, többek között a cink, a vas, a B vitaminok és a fehérjék, 41%-kal agresszívebbek 8 évesen mint az összehasonlító csoport, míg 17 évesen 51%-kal növekszik meg az agresszivitásuk és az antiszociális magatartás.

A tanulmány rámutat arra, hogy ma az Egyesült Államok lakosságának 80%-a az úgynevezett junk food (azaz a gyorsétkezdék, az édességek, a műételek stb.) és az üdítőitalok fogyasztásának köszönhetően nem jut elég életfontosságú anyaghoz. Az Organic Consumers Association nevű bioszervezet kampánya az iskolákban egészséges bioélelmiszereket vezetett be, amelynek hatására csökkent az elhízás és nőtt a gyerekek iskolai teljesítménye.

Hasonló vizsgálatokat végeztek a hetvenes években az Egyesült Államok néhány börtönében illetve fiatalkorúak nevelőintézetében, továbbá kisegítő iskolába járó gyerekekkel. A vizsgálatok eredményei szerint ha a vizsgálati személyek megfelelő táplálékhoz jutottak a szokásos, vitálanyagokban szegény civilizációs táplálék helyett, a magatartási rendellenességek javultak, a feltűnő magatartási rendellenességek megszűntek, az agresszivitás csökkent, a delikvensek jobban tudták elfoglalni magukat. A kisegítő iskolába járó gyerekeknek öt éven át megfelelő táplálékot adva, a továbbiakban képesek voltak a normális iskolában folytatni tanulmányaikat, míg a kontrollcsoport alanyainak is kisegítő iskolába kellett maradniuk.

Ez utóbbi vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy bio és bio nem ugyanaz. Az erősen feldolgozott bioélelmiszer ugyanúgy elveszti vitálanyagainak jelentős részét mint a konvencionális junk food. A biokóla és a biochips, a bioporleves és a biokészétel már nem egészséges táplálék, bármennyire is bio az alapanyag – a feldolgozás során a lényeg valahol elveszett.

Benda Judit

Vissza