Az EU vidékfejlesztési programja és ökogazdálkodásunk

Az EU új Vidékfejlesztési Programjának irányelvei alapján 2006 derekára Magyarországon is kialakítják a vidékfejlesztés stratégiai terveit a 2007-2013-as tervezési időszakra. Kérdés mennyiben javulhatnak a hazai ökológiai gazdálkodás feltételei?

Áttekintésünkben az EU 2007-2013-as tervezési időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját és a hazai ökológiai gazdálkodás kapcsolódási pontjait, lehetőségeit vázoljuk. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának első reformja után legutóbb a vidékfejlesztési politika reformja kezdődött el. Ez nem jár paradigmaváltással, a fő cél a már meglévő rendszer megszilárdítása, az adminisztráció egyszerűsítése, s ezáltal a rendszer egységessé, hatékonnyá tétele. Ugyan a Bizottság számos anyagában, mint például a stratégiai irányokat felvázoló javaslatban is jól meghatározott szerepet kap a biogazdálkodás, a most készülőben lévő vidékfejlesztési program csupán egy helyen említi. Sajnos egy kevéssé jelentős helyen és különösebb konkrétumok nélkül.

A program megvalósítását az eddigi két különálló alap helyett az egységes Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) fogja szolgálni. Az EMVA támogatáspolitikájának célkitűzései:

• a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az újító tevékenység támogatása révén;
• a környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása révén;
• az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység elosztásának ösztönzése.

A fenti célkitűzések négy összefüggő intézkedéscsomagban (ún. tengelyben) valósulnak meg:

• a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása;
• a környezet és a vidék fejlesztése;
• a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása;
• Leader.

A különböző célokra uniós szinten előreláthatólag 88,75 milliárd Euró áll majd rendelkezésre. Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke tengely szinten 20%. Az 1. és 3. tengelyek esetében a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban a támogatható közkiadások felső határa 75%, a többi régióban a támogatható közkiadások felső határa 50% lehet. A 2. és 4. tengelyek esetében ezek az értékek 80%, illetve 55%, amelyből látszik, hogy az EU az ilyen típusú kezdeményezéseket részesíti előnyben.

Az innovatív biogazdaságok versenyképesek maradnak. A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javításának címzett intézkedéscsomag számos módon kiaknázható a biogazdálkodások számára. Lehetőség nyílhat a mezőgazdasági termelés hatékonyságának javítására többek között újító tevékenységek bevezetésével, a tevékenységek elosztásával, minőségi, nagy hozzáadott értéket képviselő, valamint nem élelmezési célú termékek előállításának bevezetésével. A folyamatot szakképzési és tájékoztatás oldalról is segítik majd. Emellett előre-láthatólag a környezetkímélő termelési folyamatok bevezetése és az élelmiszerminőségi rendszerekhez történő csatlakozás is támogatásban részesülhet. A termékekről szóló tájékoztatási és promóciós tevékenységek is csak az ilyen rendszerben előállított termékekre lesznek igényelhetőek. A gazdasági fenntarthatóságot elősegítendő, termelői csoportok létrehozása is szerepel a támogatása javasolt célok között. A korábbi szabályozással ellentétben az EMVA forrás kedvezményezettjei nem csupán mezőgazdasági vállalkozások lehetnek, hanem marketing és feldolgozási tevékenységekkel foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozások is pályázhatnak. Az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban 2010-ig támogatják a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok és a termelői csoportok létrehozását.

Az agrár-környezetgazdálkodás távlatilag a legkifizetődőbb. A környezet és a vidék fejlesztésére irányuló intézkedések közt szereplő agrár- környezetvédelmi és állatjóléti kifizetésekre jó eséllyel pályázhatnak majd az ökológiai gazdálkodók. Az EMVA forrásából támogatást nyerhetnek a Natura 2000 területeken, valamint a vízgyűjtő területeken gazdálkodók (A vízvédelmi politikához lásd: 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv). Számítani lehet arra, hogy a hátrányos helyzetű területek listáit meghatározó és módosító tanácsi irányelvek és határozatok 2010. január 1-jével hatályukat vesztik. Helyettük az ún. természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések kerülnek majd bevezetésre, ahol az eddigi hektáronkénti 200 helyett akár 250 euró támogatás is kapható (a hasznosított mezőgazdasági területen). Az egyéb hátrányokkal érintett területek esetén ez az összeg várhatóan 200-ról 150 euróra csökken. Mindez azt jelenti, hogy az EU új vidékfejlesztési politikájában háttérbe szorul a szocio-ökonómiai hátrányok kompenzálása.

Sikeres helyi együttműködések hálózata jöhet létre. A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság elosztása valamint a Leader intézkedések megint csak jól kihasználhatók az ökológiai gazdálkodók számára, amennyiben sikeresen együttműködnek és a helyi gazdaság szereplőivel (pl. kisboltokkal, vendéglátókkal). Íme néhány példa: A biogazdaságok a helyi fogyasztók számára nyújthatnak betekintést és részvételi lehetőséget szervezett bemutatókon és nyitott hétvégéken. A falusi turizmus keretében ugyanakkor megnyílhatnak lehetőségek a környezetbarát nyaralást választók számára is. Környezeti témájú nyári táborok szervezésével taníthatják a jövő nemzedékeit az ökológiai gazdálkodás gyakorlatára. (Például a SZIE-KTI Babatvölgyi Ökológiai Modellközpontjában a Nyitott Kert Alapítvány gödöllői Ökológiai Modellkertészetében nagy sikerű környezeti nevelési tábor jött létre 2004 és 2005-ben. Lásd http://www.nyitottkert.hu.) További együttműködés megvalósulhat rendszeres biopiac vagy hivatalosan minősített bioélelmiszerre épülő közétkeztetés formájában iskolákban, munkahelyi menzákon, kórházakban, éttermekben. Emellett lehetőség lesz képzések elindítására is. A képzéseken a gazdálkodók mellett a helyi élelmiszerellátás szereplői (pékek, feldolgozók, szakácsok stb.) is népszerűsíthetik az ökológiai gazdálkodást tanárok, szülők és diákok körében.

A 2007-2013-as tervezési időszakban az Európai Unió Vidékfejlesztési Programja számos lehetőséget kínál az ökológiai gazdálkodás számára. Kérdés csak az, hogy a hazai organikus szektor erősítése mekkora hangsúlyt kap majd a hazai stratégiában?

Balázs Bálint
Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő

Vissza