Visszafordíthatatlan génszennyezés

A XXI. század elején még a géntechnológia kőkorszakában vagyunk, számos megválaszolatlan kérdés létezik a természeti környezet (ökológiai tudományok) és az élelmiszerbiztonság vonatkozásában, melyekre még nem ismerjük a választ.

Felelősséggel tartozunk a minket követő generációknak azzal, hogy a jelenlegi tudatlanságunk adta bátorságunkkal ne okozzunk helyrehoz-hatatlan károkat (genetikai szennyezést) a természetes élővilágban és a kultúrflórában.

A koegzisztencia a GM-fajták és hagyományos (nem GM) fajták egyidejű (izolált) termesztését jelenti úgy, hogy a megtermelt termés (termék) mind a hagyományos és bio-, mind a GM-termesztési technológia esetében megfeleljen az EU követelményeknek. A készülő EU koegzisztencia törvény (rendelet) alapvető célja ezért az, hogy meghatározza azokat a kereteket, melyeken belül, mind a GM-, mind a hagyományos- és biotermesztés teljesíteni tudja az EU követelményeket. A koegzisztencia alapvető problémáját a génáramlásnak (transzgén átkerülése más növényekre), vagy megszökésének (kikerülés az emberi kontroll alól) lehetősége jelenti a GM-fajtáról az adott faj más fajtáiba, ökotípusaiba, vad és primitív formáiba, illetve a vadflóra rokon fajaiba. A génáramlásnak két fő útja lehetséges, a biológiai és a fizikai.

A biológiai génáramlás (génmegszökés) azt a folyamatot jelenti, mely során a GM-növény transzgént is tartalmazó pollenje átkerül az adott faj, nem GM-fajtáinak, más GM-fajtáknak, a vadflóra öko-típusainak, vad formáinak, vagy rokon fajainak virágára. Annak megtermékenyítését követően a fejlődő mag sejtjei a transzgént is tartalmazni fogják, végeredményben a nem GM-növényeken GM-magvak fejlődnek. A biológiai génáramlás izolációs távolságok és rendszerek kijelölését és szigorú betartatását igénylik az egész országban, régiókban, minden falu határában, sőt egy-egy gazdaságon belül is.

A fizikai génáramlás azt a folyamatot jelenti, mely során a GM-növény vetőmagja, vagy valamilyen reprodukcióra képes szerve (gumó, hagyma, hajtás, gyökeres hajtás stb.) a termesztési technológia valamelyik fázisában keveredik a hagyományos fajta magjával, vagy valamilyen reprodukcióra képes szaporító szervével. A fizikai keveredés megelőzése párhuzamos rendszerek (GMO és nem GMO) kiépítését teszi szükségessé a nemesítő intézetekben, a fajtakísérletekben és a vetőmagiparban, illetve annak minden egyes résztvevőjénél. A magyar mezőgazdaság számára pedig óriási és megoldhatatlan feladatot fog jelenteni (a tőkehiány miatt) a GMO-ra és a hagyományos termékek előállítására történő párhuzamos szállítási, tárolási, tisztítási és csomagolási rendszerek kiépítése, a termelés minden lépésében (vetés, betakarítás, szállítás, tárolás, tisztítás stb.).

A GM és nem GM magvak, szaporítóanyagok, növények szemmel nem különböztethetők meg egymástól. A tényleges keveredés/mentesség kimutatása csak drága molekuláris módszerekkel – erre specializálódott laboratóriumokban – lehetséges, jelentősen növelve a költségeket.

Heszky László

Vissza