A géntechnológia a globalizáció részévé vált

A géntechnológia tudományos jelentősége óriási az emberiség jövője szempontjából. Különbséget kell tennünk azonban a tudományos és gazdasági jelentőség között. A GM-fajták tudományos értéke nem jelenti automatikusan, hogy azoknak gazdasági jelentősége is van hazánkban.

A jelenleg köztermesztés előtt álló GM-fajták ugyanis kukoricamoly-rezisztensek, mely kártevőnek hazánkban nincs számottevő kártétele, szemben a tőlünk délre fekvő európai országokkal.

A géntechnológia gazdasági haszna elsősorban a GM-fajtákkal rendelkező multinacionális cégeknél jelentkezik. A géntechnológiával előállított transzgénikus növényfajták vetésterülete 2005-ben elérte a 90 millió hektárt a világon. Ez a kedvező kép a részletek ismeretében azonban már jelentősen veszít szépségéből: (1) a 90 millió hektár nem éri el a világ termőterületének 10 százalékát, tehát globális méretekben nem jelentős; (2) a világ országaiból csak mintegy 5-10 az, ahol GM-fajtákat termesztenek, tehát kevés ország alkalmazza még ezt a lehetőséget; (3) a világon több száz a kultúrnövény fajok száma, ezek közül csak 3-5 faj (kukorica, repce, gyapot, szója) az, amelyek esetében GM-fajták köztermesztésben vannak, tehát a kultúrnövények egy kis százalékában; (4) a géntechnológiai módosítások közül jelenleg kettő az, amit nagy területen alkalmaznak (rovar-, herbicid rezisztencia). Végeredményben, önmagában az a tény, hogy néhány ország engedélyezi a GM-fajták termesztését egyáltalán nem jelenti azt, hogy azokat más országoknak is alkalmazni kellene, illetve a GM-fajták termesztése haszonnal járna. Hazánk is jóval többet veszthet az elsőgenerációs GM-fajták köztermesztésbe kerülésének következményeként, mint amit nyerhet.

A géntechnológia a globalizáció részévé vált, ezért a transzgénikus növényfajták termesztésének terjedése néhány multinacionális cég érdeke. Ennek következtében a globális cégek súlyos konfliktusba kerültek a nemzeti vagy regionális nemesítő és vetőmagtermesztő vállalatokkal. Ebben a gazdasági versenyben a nemzeti cégek a puszta fennmaradásukért küzdenek. A multinacionális cégek GM-fajtáinak megjelenése egy adott országban, vagy régióban ugyanis az adott növényfaj nemzeti nemesítésének, vetőmagtermesztésének és kereskedelmének csődjéhez, meg-szűnéséhez vezet. A Magyar Növénynemesítők Egyesülete, felismerve ezt a veszélyt, adta ki állásfoglalását 2004-ben, melyben foglaltak ma is helytállók. Hasonló állásfoglalást adott ki a hazai vetőmagipar képviselete is (Vetőmag Terméktanács, Vetőmag Szövetség). A magyar vetőmagipar résztvevőinek véleménye, hogy a GM-fajták bevezetése (A) nem eredményezne számottevő hasznot a magyar mezőgazdaságnak; (B) ellehetetleníti és tönkreteszi a hazai vetőmagipar vállalatainak működését; (C) hazánk elveszti a GM-mentes státuszát, mely a jelenlegi exportpiacok elvesztését jelentené; (D) a transzgén megszökése súlyosan veszélyeztetné a hazai hagyományos- és biotermesztést. Sajnos tiltakozásuk eddig hasztalan volt. Késleltette ugyan a GM-fajták köztermesztésbe kerülését, de megakadályozni nem tudta, amit a jelenlegi törvénymódosítás és koegzisztencia (együttélési) rendelet is bizonyít.

Heszky László
Szent István Egyetem, Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Gödöllő

Vissza