A GM-méz eladhatatlan lesz!

A méhészkedésnek évszázados hagyományai vannak Magyarországon. A Kárpátmedence sajátságos klímája az itt kialakult talajon jellegzetes vegetációt hozott létre, amelyet az egyéb megporzó rovar mellett a mézelő méhnek az évmilliók során ehhez a környezethez alkalmazkodott fajtája a krajnai méh (Apis mellifera carnica) is hasznosít.

A méz az ősidőkben az ember egyetlen édesítőszere volt, ma eredeti, tiszta formájában egyre jobban értékelt természetes élelmiszer, gyógyszer és kozmetikum. Az utóbbi évtizedekben a magyar méz tisztaságával és megbízható minőségével előkelő helyet vívott ki egész Európában, a méztermés nagyobb része exportra került. Az ágazat jelenleg mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar méz tisztaságát megőrizze (antibiotikumtól és egyéb vegyszertől való mentesség stb.), amit az EU is támogat.

A magyar méhészkedés látóhatárán új jéghegy jelent meg, amelynek már nem csak a csúcsa látszik. Ez a jéghegy a GM-növények megjelenése és köztermesztésbe vonásuk veszélye az ún. koegzisz-tencia adta feltételek mellett. A GM-növényekben új, idegen anyagok jelennek meg (transzgén DNS és fehérjék), amelyeket a méhek, elsősorban virágporral, de nektárral és egyéb növényi eredetű váladékokkal behordanak a kaptárba, felhasználják lárváik és saját táplálásukra, miközben ezek az anyagok bejutnak a mézbe. A virágmézek természetes alkotórésze a virágpor. A GM-élelmiszerek jelenlegi jelölési határértéke 0,9%, amelynek elérése a magas pollentartalmú mézeknél nem zárható ki. Nem beszélve az önámításról, hogy mézünk tartalmaz ugyan idegen anyagot, de mentesnek vélelmezzük. A GM-méz eladhatatlanná fog válni, ez pedig a főképpen exportra termelő magyar méhészkedés végét jelentheti. A másik döntő érv a koegzisztencia megvalósíthatósága ellen, hogy a beporzó rovarok miatt a reális izolációs zónák betartása megoldhatatlan. Az országban jelenleg több mint 800 000 méhcsaládot tartanak, több mint 8 családot/km2-ként. A rendelettervezetben GM-kukoricára előírt 400 méteres izolációs zóna is több mint 50 hektár területet jelent, amelyen átlagosan több mint 4 méhcsalád él, ahol családonként 70 000 munkásméh (összesen kb. 300 000) kutat, hordja, gyűjti és terjeszti a virágport. Szakirodalmi adatok szerint a hatékony izolációs távolság 3,5-7 km lenne. 5 km esetén a méhek által bejárt terület már 78 km 2. A méhek távoltartására hatékony módszer nem ismeretes.

Világszerte hiányoznak a kockázatelemzési vizsgálatok a méhekre is. Színvonalas kutatómunkára nincs pénz. A kutatást a multinacionális fajtatulajdonosok nem támogatják. Intézetünkben Bt-kukoricapollennel méheken elkezdett FVM K+F projektünket csak az NKI által biztosított pollennel és együttműködésükkel (Darvas B., Lauber É. és Székács A.) tudtuk folytatni. Egy hasonló témájú OTKA-pályázatunkat a bírálók pozitív véleménye ellenére a bizottság nem támogatta. A Bt-toxinnal végzett kevésszámú független vizsgálat egyelőre nem mutatott ki közvetlen károsító hatást méhekre. A proteináz-gátló fehérje etetésének hatására viszont lassabb fejlődést, csökkent tanulékonyságot, eltájolást stb., mint közvetett károsítást már sikerült igazolni. Jó lenne, ha a közös érdekekért a környező országok méhészei is összefognának egy minél szélesebb GM-mentes régió kialakítására . A magyar méhésztársadalom addig is mindent megtesz annak megakadályozására, hogy az ország elveszítse GM-mentes státusát. Ellenkező esetben nem csak a magyar bio­méhészkedés, de a hagyományos méztermelés is kilátástalan jövő elé néz .

Békési László
Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet,
Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztály,
Gödöllő

Vissza