Eljön a Húsvét

Hagyományos böjti ételek

A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek. A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt. Melynek fegyelme csupán az elmúlt évszázadban lazult meg többek között a hivatalos enyhítések következtében, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen.

A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában. A 19. század végén még voltak olyan paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi táplálékot vettek magukhoz. Sok helyen böjt alatt még tejterméket sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem olajjal főztek, s előfordult, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak.

A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételeit ismerjük. Lássunk néhány példát a böjti étrendre .

Az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyérrel. Az ebéd sokféle lehetett: babgánica, főtt aszaltszilva és -alma az édes főzőlével együtt, vagy aszaltszilva-leves , tejfölös bab, gánica mákkal , tejjel, szárazbab tökmagolajjal és hagymával, mézeslaska, tejfölös szilva. A Tápió menti protestánsok nagypéntek délben rántottlevest és kifőtt tésztát, vacsorára tejet, aludtejet, túrót fogyasztottak. A Rábaközben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóskát, gombát is gyakran főztek. Zöldcsütörtökön vagy nagycsütörtökön a legtöbb rábaközi és szigetközi családban valamilyen zöldfőzeléket ettek tojás feltéttel. Nagypénteken a kapuváriak lencsét főztek, hogy sok pénzük legyen. Finom böjti vacsora volt még a csírás bab és a szaladós . Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is a mákostészta.

Aszaltszilva-leves. A megmosott, gőzön megpuhított, magozott szilvát 3-4 darabra vágva vízben puhára főzzük, egy darabka fahéjat is teszünk a főzőlébe. Ha a szilva megfőtt, levét tejföllel behabarjuk, sóval, cukorral ízesítve fogyasztjuk. Ugyanígy készítjük aszalt meggyből és aszalt cseresznyéből is.

Mákos hajdina, vagy kukoricagánica. A kukorica- vagy hajdinalisztet forró vízbe szórva főzőkanállal kavargatva keményre főzzük. Fővés után kissé hűlni hagyjuk, egy tálban ellapogatjuk és mindkét oldalát cukros, vagy cukor nélküli törött mákban meghempergetjük. Tányérba rakva mézzel, vagy anélkül tálaljuk.

Őrségi babsaláta. 40 dkg szemes babot előző este beáztatunk, 2 fej vöröshagymát apróra vágunk és 1 gerezd fokhagymát összezúzunk. Másnap a babot hideg vízben sóval, babérlevéllel puhára főzzük, lehűtjük és kevés főzőlével együtt egy tálba rakjuk. 1 dl tökmagolajból, 1 dl borecetből, a hagymából, fokhagymából kevés vízzel salátaöntetet készítünk, amelyet sóval és kevés fehér borssal ízesítünk. Ezzel öntjük le a babot. Néhány órás állás után hidegen tálaljuk.

Szaladós (rábaközi csíramálé). A búzát vagy rozsot nyáron az ágy alá tett teknőben állandóan locsolgatták, így az 3-4 nap alatt kicsírázott. Utána ponyván megszárították, és zacskóba rakva eltették. Télen a malomban megdaráltatták. Amikor sütni akartak, a szükséges mennyiséget vajdlingba rakták, forró vizet öntöttek rá, hígra feleresztették, 3-4 órára a dunyha alá rakták, jól letakarták, s így olyan édes lett mint a méz. Kevés vizet öntöttek a cseréptepsibe, bele 3 ujjnyi vastagon a masszát és kemencében – rendszerint a kenyérsütés mellett – szép pirosra sütötték.

Aki – a böjt után – egy kis húsra is vágyik…

A katolikusok húsvéti ünnepének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek – kalács, sonka, bárány, tojás stb. – megszentelése. E húsvéti eledelek jellegzetes régi neve a kókonya (a népnyelvben a húsvéti ételek összefoglaló neve, Szegeden a húsvéti megszentelt keménytojást, a székelyek körében a húsvéti kalácsot értik alatta). Keleti egyházaktól származik a megszentelt ételek másik elnevezése a páska (vagy pászka). A magyarságnál mindkét elnevezés ismert. A kókonyát, illetve pászkát a katolikusok húsvét vasárnap reggel vitték egy nagy kosárban szenteltetni a templomba. A kosár tartalma tájegységenként különbözhetett, az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak benne. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni (volt, ahol az utat futva tették meg). Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. Ilyenkor a szentelt ételeknek még a morzsáját, maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítottak ezeknek. A morzsát például a tyúkok elé szórták, hogy a következő évben jobban tojjanak. A szentelt sonka csontját gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen.

Tárkonyos bárányleves

Hozzávalók 4 személyre: 25 dkg báránycomb, 1 kisebb vöröshagyma, 20 dkg vegyes zöldség (sárgarépa, zöldség, zöldborsó), 1 kisebb fehér paprika, 1 dl tejszín, 1 citromkarika, só, bors, morzsolt tárkony.

Elkészítés: Az 1x1 cm-es kockára vágott báránycombot, zöldséget, sárgarépát, fehérpaprikát, valamint a zöldborsót lassú tűzön világos ragulevesnek megfőzzük, közben fűszerezzük. Eperlevél tésztát teszünk bele. A kész levesbe végül lassú keverés mellett beleöntjük a tejszínt. Forrón tálaljuk, citromkarikát teszünk rá. (A leves borjúhúsból és fiatal birkahúsból is elkészíthető.)

Húsvéti bárányborda

Hozzávalók: 1 kg bárányborda, 1,5 dl joghurt, 2 kávéskanál liszt, 1 evőkanál currypor, 2 evőkanál finom kenyérmorzsa, 1-2 dl víz és kevés száraz fehérbor keveréke a pároláshoz, 1 fej vöröshagyma.

Elkészítése: Tegyük hőálló edénybe a bordákat. Kis tálban keverjük össze a joghurtot, a lisztet és a curryport. Tegyük a húsra. Szórjuk meg kenyérmorzsával, és öntsük rá a vizet a borral együtt. Tegyük hozzá a kettébe vágott vöröshagymát. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig süssük, vagy amíg a bordák meg nem puhulnak. Ha nem elég a vizes bor, pótoljuk, de ügyeljünk arra, hogy a végén pirosra, de ne szárazra süljön a borda!

www.baratsag.com
Juhász Katalin írása nyomán
összeállította Mihalec Hedvig

Vissza