Lapszemle itthonról

A génmódosítás hatásai az utódokra

Az Orosz Tudományos Akadémia Neurofiziológiai Intézetének kutatási eredménye igazolta, hogy a génmódosított táplálék negatív hatással van az utódok életképességére. A kísérlet során a nőstény patkányokat vemhesség előtt és alatt három csoportra osztották, génkezelt szójával, szójalisztmentesen, illetve nem génkezelt szójaliszttel etették őket. A génkezelt szójaliszttel etetett nőstények utódai között sok volt a kis súlyú és 55,6 százalékuk pusztult el háromhetes kora előtt. Ugyanez az arány a hagyományos táplálékon tartott állatok kölykeinél 6,8 százalék, a nem génkezelt szójalisztet kapó nőstények kölykeinél pedig 9 százalék volt. A génmódosított szója melyet a kísérlethez használtak, a Monsanto cég egyik Roundup Ready fajtája volt. Az USA-ban a szója termőterületének 85 százalékán ezt a fajtát termesztik . (Bio info 2006/1)

Csucsorral a fonálférgek ellen

A burgonya egyik narancssárga tüskés, szúrós rokona egy csucsorfaj (Solanum symbriifolium) a fonálférgek elleni küzdelem új eszközeként jelenhet meg. A növény gyökérzete által kibocsátott vegyületek csökkentik a burgonyaültetvényekben előforduló cisztaképző fonálférgek számát. Kisparcellás kísérletekben Nagy-Brittaniában igazolták, hogy a röviden DeCyst-ként elnevezett csucsorfaj a Globodera pallida populációját átlagosan 60 százalékkal csökkentette. A növény gyökérzete által kibocsátott nematocid a kikelt fonálférgek többségére úgy hat, hogy azok nem képesek bejutni a burgonya gyökerébe, így éhen pusztulnak. A kisebb részük, mely bejut, nem táplálkozik, így ezek sem képesek további fejlődésre és cisztaképződésre. (Gyakorlati Agrofórum 2006/1)

Feldolgozás a kiút

A hazai bioélelmiszer ágazat tavalyi teljesítményét 16-20 milliárd forintra becsülik a szakemberek. A megművelt területek közel fele szántóföld, amin általában kenyérgabonát termelnek. Az ágazatot a tőkehiány és a gyenge hazai kereslet – ez körülbelül 6-7 milliárd forintra becsülhető- egyaránt sújtja. Ráadásul az Európában élesedő külpiaci versenyben, egyre több országban az olcsó romániai, kínai és újként ukrán termékek jelentik a konkurenciát, s ez hosszú távon befolyásolhatja a magyar bioélelmiszerek külföldi jelenlétét. Szakemberek szerint kiutat a magasabb feldolgozottsági szint jelentheti. Erre azért is szükség lenne, mert már napjainkban is jól látszik, hogy Románia uniós csatlakozása után, a román termelők komoly kihívást jelentenek majd az erősödő magyar bioélelmiszer-ágazatban érdekelt gazdáknak. Ugyanakkor északi szomszédunkra szintén figyelni kell, hiszen míg néhány éve a teljes szlovákiai biotermelése exportra épült, addig napjainkra megnőtt a hazai piaci keresletük. (Magyar Mezőgazdaság 2006. január 11)

Rákkeltő kipufogógáz

Egy brit kutatócsoport tanulmánya szerint a forgalmas közlekedési helyek környékén élő gyermekeknél 12-szer nagyobb is lehet a rák kialakulásának kockázata. A bűnös pedig a szén-monoxid és az 1,3-butadién. A tanulmány szerint a lakóhely 500 méteres körzetében lévő, forgalmas autóbuszmegálló mintegy hatszorosára növelheti a rák kialakulásának kockázatát a gyerekeknél. Hasonlóan megnövekedett szennyezést és betegség elterjedést találtak kórházak, olajfinomítók, vasútállomások közelében-a kórházak esetében is a jelentős járműforgalom miatt. A kicsik a szennyezésre leginkább magzati korban és röviddel a születés után érzékenyek. (www.daganatok.hu)

Mi biosok ne tegyük!

A bioélelmiszerek változatosságának egyik legérzékenyebb területe az ennek érdekében elkövetett másodlagos környezetszennyezés melyet szállításuk által követünk el. Már a trópusi biogyümölcsök hazánkba történő szállítása is jelentős környezetszennyezéssel jár, de ennek elfogadható magyarázata lehet, hogy itt számukra nincsenek meg a megfelelő termesztési körülmények. De miféle önző, kapzsi és hedonisztikus magatartás az, hogy a hazai biofogyasztók az ellenkező félteke termékeire ácsingóznak akkor, amikor azok fogyasztása teljesen indokolatlan. Mert újabban biokörökben is sikk pl: decemberben cseresznyét, januárban görögdinnyét enni. A konvergencia, az egy irányba tartás a sokat szidott vegyszeres termékek kereskedelmével. Mi biosok ne tegyük! (Természet gyógyász 2006. január)

Válogatta és írta:
Németh Károly

Vissza