Élelmiszerek, takarmányok jelölése és ellenőrzése

A GMO termékek jelölését szabályozó 1829/2003/EK rendelet szerint a jelölés indoka a vevő tájékoztatása, hogy élni tudjon a szabad választáshoz való jogával.

„A címkézésnek arra vonatkozóan kell pontos információkat tartalmaznia, hogy az élelmiszer vagy takarmány GMO-kból áll, tartalmazza azokat, vagy azokból állították elő.” „…tekintet nélkül arra, hogy a géntechnológiával végzett módosításból származó DNS vagy fehérje kimutatható-e a végtermékből”. Tehát nincs alsó határérték a jelölési kötelezettségre (ez az ún. nulla tolerancia).

A rendelet viszont elismeri a véletlen szennyeződés lehetőségét, abból kiindulva, hogy a növények termesztésénél, szállításánál és feldolgozásánál, elkerülhetetlen az idegen anyagokkal való szennye-ződés, így a GMO-kkal történő szennyeződés sem kerülhető el. Ezért nem kell jelölni a szennyeződést a Közösségben engedéllyel rendelkező GMO-val 0,9%-ig, ha a termelő bizonyítani tudja, hogy „ez az előfordulás véletlen és technikailag elkerülhetetlen” volt. A 0,9% a termékben lévő összetevőre vonatkozik. Például, ha egy termék 2% szóját tartalmaz, akkor ennek a 2%-nak a 0,9%-a. Több össze-tevőből álló élelmiszer vagy takarmány esetén ez minden egyes összetevőre külön-külön értendő. A szabályozás nem ad választ arra a kérdésre, mi a helyzet akkor, ha a gyártó által felhasznált alapanyag véletlenül szennyeződött, de a gyártónak tudomása van erről az alapanyag felhasználásakor.

Az 1830/2003/EK rendelet 9. cikke a „vizsgálati és ellenőrzési intézkedésekről” rendelkezik. Eszerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő vizsgálati intézkedéseket hajtsanak végre, beleértve a szúrópróbaszerű minőségi és mennyiségi vizsgálatokat. Magyarországon eddig nem került sor mintavételi terv alapján GMO vizsgálatra.

A magyar laboratóriumok technikailag felkészültek az Európai Unióban engedéllyel rendelkező GMO-k kimutatására és mennyiségi mérésére. Az ún. genetikai esemény-specifikus módszerekkel több GM összetevőt is ki lehet mutatni egymás mellett és ezek mennyiségét keverékek esetén is meg lehet határozni. A polimeráz láncreakción alapuló GMO kimutatási módszerek igen érzékenyek, de a kimutatáshoz pontos információval kell rendelkezni a keresett GMO-ról. Ebből az következik, hogy ismeretlen GMO-t nem lehet kimutatni . A gyakorlatban ismeretlennek kell tekintenünk az Unióban engedéllyel nem rendelkező GMO-kat, mert azokról általában nincs annyi információ, ami lehetővé tenné a kimutatást. Erre példa a Syngenta Bt10 kukoricájának esete. Ahogy az engedélyezett GM-szervezetek száma napról napra növekszik úgy egyre nehezebb a vizsgáló laboratóriumok dolga. Egyelőre még többé-kevésbé használhatók a szűrővizsgálatok annak megállapítására, hogy a minta tartalmaz-e GM-összetevőt, de, hogy az melyik, csak próbálgatással derül ki, ebből következően egyre költségesebbek is a vizsgálatok.

Az Európai Fogyasztók Szervezete 2000-ben kiadott állásfoglalásában így fogalmazott: „…el kell ismerni a fogyasztók jogát a választáshoz a GM-termékek forgalmazásánál. A jelölés legyen világos, és teljes információt tartalmazzon. A jelölés azonban lényegtelen, ha a vásárlónak nincs valódi választási lehetősége.” Vajon van-e valódi választási lehetőségünk? Felmérésünk szerint a szója tartalmú élelmiszerek közel egyharmadából, a húsipari termékek 58%-ából kimutatható a GM-szója. Ezeket a termékeket „természetesen” nem jelölik, tehát egyre kevésbé, egyre nehezebben élhetünk a szabad választáshoz való jogunkkal.

Vajda Boldizsár
Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet, Budapes

Vissza