Környezet-egészségügyi hatások

A GM-növények előállítási módszere lényegesen eltér a hagyományos növénynemesítéstől. A nemesítésnél az utódokba csak a szülőktől származó gének kerülnek át. A genetikai módosításkor az egyik szülő génállományához – az evolúciós határok megsértésével – valamely idegen szervezetből származó vagy mesterségesen szintetizált gént adnak.

Az eddig engedélyezett GM-növényeknél az idegen gén bevitele vírusból, vagy baktériumból származó parazita elemek segítségével történik. Az azonos módszerekkel, azonos helyen, ugyanakkor ugyanazzal a transzgénnel (átvitt génnel), azonos körülmények között átalakított azonos növényi sejtek mindegyike különböző eseményhez (event) vezet. Annak a lehetősége, hogy a transzformációt sikeresen megismételjük – úgy, hogy ez azonos GM-növényt eredményezzen – elhanyagolhatóan kicsi. Jelenleg nincs olyan módszerünk, amellyel a köztermesztésben lévő GM-növényeket vissza tudnánk hívni, azaz a kibocsátott gén örökre a környezetünk részévé válik. Ha a jövőben valamilyen káros hatás napvilágra kerülne, ezt már nem lehet visszafordítani.

Egészségügyi hatások. Az eddig engedélyezett GM-növények és a belőlük készült élelmiszerek biztonságát a vállalatok nem megfelelő tudományos módszerekkel vizsgálják. A forgalomban lévő, és az engedélyezésre váró GM-növények elengedésének alapja a lényegi azonosság megállapítása. Ennek hibás elmélete könnyen megérthető, ha meggondoljuk, hogy a kergemarha-kórban szenvedő állat fő összetevői lényegileg azonosak az egészségessel. A szakirodalomban mindössze két olyan cikk található, amelyek embereken végzett kísérleteket írnak le, és ezek is több lehetséges egészségügyi problémára utalnak. Kimutatták annak a lehetőségét, hogy funkcionálisan aktív transzgén részek kerülhessenek be a bélbaktériumokba és ezekben antibiotikum-rezisztencia alakulhasson ki, ami hatástalaníthatja a jelenleg is forgalomban lévő antibiotikumok hatékonyságát. Független kísérletekből arra is sok adatunk van, hogy a transzgén-termék hatása vagy pedig a transzgén bevitele révén a növény saját génjeiben előálló funkcionális zavar odavezethet, hogy a GM-növény új toxikus hatású vagy allergiátokozó anyagokat termel, amik gyöngíthetik az immunrendszerünket. A nem megfelelő tesztelési módszerek alkalmazása miatt nincs elég adatunk ahhoz, hogy a GM-növények környezetegészségügyi hatásairól tudjunk, és a káros hatásaikat kizárhassuk.

Környezeti hatások. A jelenleg élelmiszerként, vagy takarmányként engedélyezett GM-növények termesztése káros lehet a környezetünkre. A lehetséges hatások közül a legfontosabb a hagyományos haszon-, valamint a gyomnövények genetikai átalakítása, keresztbe-porzással, illetőleg horizontális génátvitellel. Egy olyan együttélési törvény (konvergencia törvény), amely nem biztosit megfelelő izolálási távolságot a GM- és nem GM-növények között lehetetlenné tenné mind a hagyományos termesztést, mind a biogazdálkodás fenntartását. A Bt-növényekkel kapcsolatos problémák közül megemlíthetjük a kártevőkben a rezisztencia gyors kifejlődését, ami megszünteti mind a Bt-növények, mind a Bt-permetszerek hasznosságát. A herbicid-rezisztens GM-növények környezetkárosító hatása fokozott a több növényvédő szer használata miatt, ami veszélyezteti az egészséges ivóvízellátásunkat és az élővizeink tisztaságát is.

Mivel tudásunk a gének működéséről hiányos, a GM-növények termesztése, illetve táplálékként vagy takarmányként való felhasználása komoly veszélyeket rejt magában. Ez a technológia visszafordíthatatlan, és ezért meg kell fontolnunk azt, hogy egy kétséges jövőbeli haszon reményében érdemes-e kockáztatni azokat a lehetséges és komoly veszélyeket, amiket a GM-növények jelenthetnek a számunkra.

Pusztai Árpád
GENOK, Norvégia/Skócia/Magyarország

Vissza