A gyógyító biokecsketej

A Tiszajenő külterületén élő Terjéki házaspár 15 évvel ezelőtt kezdett hozzá a biogazdálkodáshoz. Korábban Szegeden éltek. Terjéki József a Szegedi Tudományegyetemen egyetemi docens, matematikus, elméleti kutatással foglalkozik, a felesége Katalin matematika-gyógypedagógia szakos tanár. 15 évvel ezelőtt megörököltek egy tanyát Tiszajenőn. A feleség ekkor cserélte fel a pedagógusi hivatást a biogazdálkodás kedvéért. Három gyermekük közül az egyik értelmi sérült és az egészségének biztosítása érdekében gyorsan dönteniük kellett a hogyan továbbról. Ezt az elhatározást azóta sem bánták meg.

Jelenleg 42 kecskéjük és azok szaporulatai, valamint 15 juhuk van. Az állomány szaporítása mindig pénzkérdés, mivel a jószágokat etetni kell. 27 hektár saját tulajdonú földterületen gazdálkodnak, ezenkívül a Hortobágyi Nemzeti Parktól 200 hektár legelőt bérelnek a Bögi réten. A saját kertben részben biozöldséget termelnek önmaguk ellátására. Tavaly szilva, alma, meggy és cseresznye is termett. Az állatoknak lucernát, kukoricát és tritikálét vetettek. A kaszálón jó minőségű bioszéna terem. A tanya is a biogazdaság része és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. minősítése kiterjed valamennyi földterületre. A gazdaság Tiszajenőtől 7 kilométerre található, szerencsére van villany és telefon, tehát nincsenek elzárva a külvilágtól.

Az ingatlantól 1 kilométerre húzódik az országút, meg a Tisza folyó is ekkora távolságra hömpölyög az épülettől. Amikor szelíd a folyó, az állatok a Tisza árterében legelnek, a fás-bokros részen jól érzik magukat.

A gazdaságban és a házban is csak fával vagy biomasszával, kukoricaszárral, csutkával, szalmával és rőzsével tüzelnek. A keletkezett fahamut is felhasználják, főleg komposztadalékként, de lúgos fürdővizet és növényvédőszert is készítenek belőle. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. előírásaihoz igazodva, a termelés során gyógynövény-kivonatokat és az ebből készült preparátumokat is használják még.

Mint Katalin asszony mondja, az életmódváltással nem jártak rosszul. Ma már valamennyien közelebb érzik magukat a természethez, jótékony csend veszi őket körül. A tanyasi életmódot is meg lehet szokni, csak akarni kell.

Hat órakor kezdődik az állatok fejése, amely kézzel történik. Naponta kétszer fejik őket, ez a művelet mintegy két óra hosszáig tart. Naponta 60-80 liter tej keletkezik. Ebből krémsajtot, körözöttet, joghurtot és friss sajtot készítenek, a család is szereti, de eladásra is kerül belőle. A beoltástól számítva 4-5 óra alatt készül el a sajt, amit fokhagymával, tárkonnyal, bazsalikommal, petrezselyemmel, kaporral, medvehagymával ízesítenek.

Mivel őstermelők, jól ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat. A tejet és a tejterméket a piacokon értékesítik. A kecskehúst feldolgozott formában saját maguk fogyasztják el. Az egyik német ismerősükön keresztül sajtot már külföldre is szállítanak. A német partner érlelt sajtot kér, többféle ízesítéssel. Két-három hétig érlelő rácson, levegőn érik a termék, majd azután vákuumozzák be fóliába. Az EU-ban nincs a kecsketejre és az abból készült sajtra kvóta. A külföldi értékesítéshez elegendő annak igazolása, hogy minősített biotermelők. Egyébként a minősítő szervezet évente többször ellenőrzi a tiszajenői birtokot. Az állatorvos is rendszeresen megnézi a kecskeállományt és bizonyos időszakonként mintát vesz a lefejt tejből.

A biominősítés arra kötelezi a tiszajenői biogazdálkodót, hogy mindent precízen feljegyezzen. A dokumentálásra időt kell fordítani, ennek segítségével minden munkafolyamat nyomonkövethetővé és ellenőrizhetővé válik.

Ilonka Mária

Vissza