Lapszemle itthonról

Dél-Dunántúl is génmódosítás-mentes övezet

A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács úgy döntött, hogy a régió területét génmódosítás-mentes övezetté nyilvánítja. Ez összhangban van a térség fejlesztési stratégiájában „ökorégió” célkitűzésként szereplő elképzelésekkel, valamint azzal, hogy Pécs „ökováros” szeretne lenni. A döntéssel ez a régió lett hazánkban a második, Európában a 165. génmódosítás-mentes régió.

Az európai lakosság több mint 70 százaléka ellenzi a génmódosított élelmiszereket. Az európai kutatások azt mutatják, hogy minél tájékozottabbak a fogyasztók a génmódosítás egészségügyi, ökológiai és gazdasági kockázataival kapcsolatban, annál nagyobb mértékben utasítják azt el. (Környezetvédelem 2006. február)

Butává esszük magunkat?

Konrad Beyreuther Alzheimer-kutató, a baden-württembergi tartományi kormány élelmiszer- és egészségvédelemért felelős államtitkára megállapította:” A táplálkozás valószínűleg döntő tényező az Alzheimernél.” A limonádék ártalmatlannak tartott citromsava is „trójai faló” lehet, amely alumíniumot szállíthat az agyba, és ezzel az Alzheimer-rizikót megnöveli. Az ilyen adalékanyagok hivatalosan ártalmatlannak nyilvánulnak. Ugyanis a természetes élelmiszerekben is előfordulnak, sőt az emberi testben is. De az ipari termelés növeli a fogyasztást és veszélyezteti egészségünket. (Természet-gyógyász 2006. március)

Madárinfluenza járvány terjesztése

Az állatállományban a megbetegedés néhány százaléktól száz százalékig terjedhet, a mortalitás 30-60 százalékos lehet. A vírus a természetes vizekben legalább egy-két hétig, szennyvízben 30 napig életképes marad. A fertőzés bekövetkezhet nyállal, légúti váladékkal levegő útján, szennyezett takarmánnyal, ivóvízzel szájon át. A természetes vizek jelentős szerepet játszanak a járvány terjesztésében úgy is, hogy a vízimadarak a kloakán keresztül fertőződnek. A fertőzést a vadon élő madarak, különösen vadkacsák, hattyúk terjesztik főként a bélsár útján. A fertőzött vadkacsák bélsara hónapokig tartalmazhat vírust, ezért a szabadtartású baromfifélék (kacsa, pulyka) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb. A vándormadarak kontinensek között is terjeszthetik a vírust. A nem szakszerűen tisztított istállók fertőzésközvetítő szerepe szintén nagy. Az állatállomány csökkent ellenállóképessége (zsúfolt elhelyezés, nagy tojáshozam, az állatállományt ért stressz, szállítás, átcsoportosítás, baktérium társfertőzések stb.) növeli a fertőzésveszélyt. Az influenzavírusok ellenállóképessége kicsi, beszáradás, az alacsony és magas pH, 60 Celsius-fok feletti hőmérséklet, valamint az enyhe fertőtlenítő oldatok gyorsan elölik. (Magyar Mezőgazdaság 2006. március 1.)

Energia fűből?

A Hangya Futura Rt. szakemberei szerint évente 200 ezer hektáron termelve az energiafüvet 15 tonnás átlaghozammal számolva 51 petajoule energiát nyerhetünk. Ez körülbelül a mostani hazai energiafelhasználás 5 százaléka. A módszer előnyei közé tartozik, hogy a kibocsátott füst alacsony kéntartalmú, viszont némileg hátrányos, hogy a fával összehasonlítva nagyobb mennyiségű 4,2 százalék hamut tartalmaz (az is igaz, hogy ez káli-trágyázásra alkalmas). A Szarvasi-1 energiafű racionális hasznosítására elkészültek az első technológiai változatok. A tüzeléstechnikai berendezést a szolnoki Bioláng Kft. készítette el. (Magyar Mezőgazdaság 2006. március 8.)

Válogatta és írta:
Németh Károly

Vissza