A bioban látják a jövőjüket

Az állattartók közül azok tudnak talpon maradni, akik exportra is termelnek. Ha létrejött a megfelelő kapcsolat, akkor folyamatosan tudnak a gazdák állatokat szállítani. Nyelvtudás nélkül viszont csak a felvásárló korrektségében bízhatnak.

Jaksa István eredeti szakmája ács. A juhász mester-séget apósától tanulta, akitől húsz merinójuhot örökölt, majd közel félezerre szaporodott az állomány. A kilenc-venes évek elején kárpótlási jegyen szerezte vissza a családi földeket. Dömsödön él, őstermelőként gazdál-kodik, számlát ad, áfakörös. A majdnem 500 juhos nyáját a tsz egykori telepén tartja, amely az Apaji úton, mintegy négy kilométerre Dömsödtől található. A hat-ból jelenleg három hodály az övé, a többi pedig juhász-társaié. A hodályokban minden gazda maga fizeti az áramszámlát. A családi gazdaságnak tagja a feleség és a két felnőtt fiú is. Amíg az igazán meleg idő nem köszönt be, addig házigazdánk és juhásztársai felváltva őrködnek a hodályok körül, tehát így közösen vigyáznak egymás értékeire, az állatokra.

Jaksa úrnak 60 hektárnyi saját földterülete van: 30 hek-táron lucernát, zabot, kukoricát, búzát és napraforgót termel, azonkívül a 30 hektárnyi saját legelőjéhez még 100 hektárnyi legelőterületet bérel, hogy az állatoknak meglegyen a tápláléka. Bejelentkezett a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hoz, a bérelt gyepterületet is bevonták az ellenőrzésbe, később szeretné megszerezni a lucerna-földre is a biominősítést.

Jaksa István juhai közt

A tervek szerint később az egész gazdaság átáll biora, mivel Jaksa István úgy gondolja, hogy ennek nagy jövője van az Európai Unió piacán, mivel ezen a területen még nincs kvóta. A kollégáival közösen beszélgetve már felmerült az, hogy új típusú szövetkezetet hoznának létre. Mint Jaksa úr fejtegeti: ehhez azonban nem elegendő az, ha néhányan összeállnak, hanem csak egy nagyobb létszámú csoportnak érné meg az összefogás. A jövő mindenképpen a szövetkezésé lesz.

A gazdaságáról elmondta, hogy kezdettől fogva az állandó vevőkör kialakítására törekedett. Sikerült egy felvásárlóval korrekt kapcsolatot kialakítani, aki évente háromszor az élőbárányokat Olaszországba exportálja és azonnal fizet az áruért kategóriánként, kilónkénti elszámolással. A legkelendőbbek a tejes bárányok, illetve amelyek még nem haladták meg a nyolchetes kort. Az idősebb állatokat rendszeresen nyírják, nyáron fürdetik, a gyapjút – igaz nem kiemelt áron – szintén értékesíteni tudják.

Amennyiben egy bárányt nem vásárolnak meg, akkor sem marad a gazda nyakán az állat, mivel azt is el lehet adni. Dömsödön működik egy kisméretű vágóhíd, ahol elkel a korosabb bárány is. A gazdaság éppen nullszaldós. Az Unióhoz történt csatlakozás után kötelezővé vált, hogy az állatorvossal együttműködési szerződést kössenek. Ennek értelmében a szakember évente vért vesz a juhoktól, és az állatorvos állítja ki az értékesítéshez szükséges dokumentumokat is. Enélkül nem kelhet útra az exportszállítmány. Az anyaállatokat 6-7 éves korukban kiselejtezik. A juh is elfárad.

Jaksa István tagja a Juhtenyésztők Országos Szövetségének, amely egyáltalán nem haszontalan, hiszen ez is segíti a tájékozódást. Az Internet nagy segítséget jelent az informálódásban, a pályázati útmutatókat is innen töltik le. Vendéglátónk felesége pénzügyi területen dolgozik, s nap mint nap forgatja a jogszabályokat. Ketten együtt közösen elgondolkodnak azon, hogy mire érdemes pályázni. Rendszerint addig nyújtózkodnak, ameddig a "takarójuk ér". Takarmányból önellátóak, a jelenlegi szántóföldi termelés fedezi a juhok tápanyagszükségletét. Amennyiben marad felesleges búza és kukorica, mindig értékesíteni tudják. Házigazdánk a jövőben önellátásra rendezkedik be , hogy ne kelljen a piacon külön megvásárolni a tojást, a jércét, a sertéshúst, hanem az is a kisgazdaságában teremjen meg. A szántóföldet a saját erőgépével műveli meg, a vetőmag évente több mint félmillió forintba kerül. A szerves trágyáért nem kell fizetnie, mivel az a hodályban keletkezik és azt a juhok alól évente többször is kiszórják a földön. Évről évre túl akarnak élni, a biogazdálkodástól a lehetőségeik bővülését remélik majd.

Vissza
Design: Mihalec Hedvig 2006.