Lapszemle külföldről

Mennyit adnánk ki a bioért?

A bioélelmiszereknek magas az áruk, ez nem kérdés. Viszont hol van az az árszint, ami a fogyasztók számára még elfogadható? Erről szeretnének pontosabb ismeretekhez jutni azok a holland kutatók, akik áprilistól felmérést kezdenek: négy hónapon keresztül, tíz holland település boltjában szállítják le néhány kiválasztott bioélelmiszer árát különböző mértékben. Olyan élelmiszerek kerültek be a felmérésbe, amik már régóta a piacon vannak, és mellettük hagyományos termesztésből származó, összehasonlítható minőségű terméket is kínál az üzlet. A holland mezőgazdasági minisztérium egymillió euróval támogatja az árleszállításos tanulmányt, az eredmények az év vége felé várhatók. (www.bio-siegel.de)

Csúcson a biorépa

A németek minden eddiginél szívesebben vásárolnak biotermesztésből származó sárgarépát, az előző évben a háztartások által beszerzett sárgarépa 12%-a volt bio. Ez csúcsnak számít a biorépa-eladásban, ugyanakkor az összes zöldségféle között is vezet a sárgarépa ilyen tekintetben. Ez minden bizonnyal a bőséges kínálatra és az elérhető árra vezethető vissza: az áruházláncokban ugyanis már 70 eurocentért is hozzá lehet jutni egy kilogramm bio-sárgarépához. (ZMP)

Bővült a német ökopiac

Az ökológiai termesztésből származó élelmiszerek piaca tavaly erősen bővült Németországban (2005-ben több mint tízszázalékos bővülés után 4 milliárd euróra nőtt a forgalom) és az elemzők szerint az ütemes növekedés az idén folytatódik. A termesztési hálózat bővülése mellett javul az értékesítés és ezzel párhuzamosan a bio szupermarketek is virágzanak.

Németországban jelenleg a termőterület 4,5 százalékán-768 ezer hektáron folyik már biotermelés, ebből viszonylag nagy területen biotakarmányozás céljára. Jelenleg 16 600 elismert bioüzem működik, ami a mezőgazdasági üzemek 4 százaléka. Ezek több mint fele dél-németországi székhelyű: Baden-Württembergben az üzemek 7,4 százaléka, Bajorországban 3,5 százaléka bioüzem. A legnagyobb területeket Bajorországban, Mecklenburgban és Brandenburgban vonták be a biogazdálkodásba, a tartományok között egyértelműen Brandenburg vezet, ahol a termőterület 9 százalékán folyik már biogazdálkodás. (MTI)

Ismét bőven termett a bioalma

2005-ben is rekord mennyiségű termést szüreteltek Európa bioalmásaiban illetve Svájcban. Németország legnagyobb részét, Dél-Tirolt, Ausztriát, Hollandiát, Svájcot magába foglaló nagytérségben 51 600 tonna bioalma termett, ami mindössze 600 tonnával kevesebb a kiemelkedő hozamú 2004-es évben jelentettnél. Németországban a tavalyinál valamivel több étkezési almát szüreteltek, a Jonagold-Jonagored fajták a legnépszerűbbek, a második helyen az Elstar áll, a fiatal ültetvények termőre fordultával a Topas felzárkózott a harmadik helyre, míg a negyedik helyen a Cox fajta áll. Ausztriában és Svájcban is több bioalmát szedtek, mint 2004-ben, Hollandiában ugyanakkor csökkent a termés-főleg az Elstar fajtáé. (ZMP)

Naturland: 5 év alatt kétszer akkora!

A 2005. év statisztikái szerint a Naturland Szövetség taglétszáma és területei egy év alatt 15%-kal növekedtek, ami azt jelenti, hogy jelenleg 46 000 termelő gazdálkodik világszerte, több mint 275 000 ha-on e szigorú irányelvek szerint. Különösen örvendetes, hogy Ugandából és Tanzániából 4 500 kistermelő csatlakozott a Szövetséghez. Összességében az elmúlt 5 év alatt mind a Naturland-gazdaságok száma, mint pedig az általuk művelt területek nagysága megduplázódott. (www.biofach.de)

Új rendszer-szoftver: nyomonkövethetőség és a hatékonyabb minőségbiztosítás!

A Naturland Szövetség a Bio.inspecta-val és az Austria Bio Garantie-val, Svájc és Ausztria vezető ellenőrzőszervezeteivel együtt az e-Cert projekt tagja. Az e-Cert egy ellenőrzést és tanúsítást menedzselő szoftver, illetve egy nemzetközi platform az ellenőrző- és tanúsító szervezetek számára. Segítségével az ellenőrzések adatai rögtön elektronikus formában kerülnek rögzítésre, és azonnal továbbíthatók az irodába. A tanúsítási folyamat lezárását követően pedig az ellenőrzött partnerek – természetesen a megfelelő biztonság mellett – tanúsítványukhoz akár interneten keresztül is hozzáférhetnek. Ezzel az ellenőrzési és tanúsítási folyamat időtartama körülbelül ötödére rövidül, a minőségbiztosítás pedig hatékonyabbá válik. Megkönnyíti továbbá az ellenőrzőszervezetek és a különböző védjegyszervezetek közötti kommunikációt, lényegesen lerövidítve ezzel az elismerési procedúrát. (www.e-cert.net)

GMO

Brazília a GMO-jelölésért! Bár a dél-amerikai ország az elsők között van a világon a génmanipulált növények termesztésében és a GMO-élelmiszerek előállításában, mégis támogatja a kötelező jelölés bevezetését nemzetközi szinten. A többi GMO-nagyhatalom, mint az USA, Argentína és Kanada mereven elutasítják Luiz Inacio „Lula” da Silva elnök javaslatát, melynek célja az ipar és a fogyasztók érdekeinek összehangolása lenne. A javaslatokat az UN-Cartagena Protokoll keretében rendezett, március 17-ig tartó konferencián vitatták meg Curitibaban, 132 állam képviselőinek részvételével. Hosszú távon a jelölés módja a következő lenne: „géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmaz”, de az első négy évet felölelő átmeneti időszakban még a „géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazhat” feliratot alkalmaznák, hogy megkíméljék az előállítókat a költséges vizsgálatoktól. (www.aiz.info)

Németországban 1500 hektáron GMO!

A német Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal (BVL) idén új formába öntötte a GMO-növények termesztésbe vonásának Interneten is elérhető nyilvántartását (www.standortregister.de). A táblázatos formát adatbankra cserélték, mely lehetővé teszi az érdeklődők és az érintettek számára a génmanipulált szervezet faja, kibocsátásának illetve köztermesztésbe vonásának éve, valamint a helység illetve az irányítószám alapján történő keresést. A nyilvántartás szerint január végéig mintegy 1536 ha-t jelentettek be génmanipulált növények termesztésére. A kérelmek nagy része a MON 810 Bt kukoricára vonatkozik. 2005 decemberében a Monsanto és a Pioneer Hi-Bred összesen 3 GMO-kukoricafajtája kapott általános fajtaengedélyt a német Szövetségi Fajtahivataltól. Mivel a Gmo-növények által okozott károk felelősségviseléséről még folynak a viták, a gazdák részéről egyelőre még visszafogott az érdeklődés. A legtöbb kérelem az új tartományokból érkezett: Brandenburgban 876, Szászországban 243, Szászország-Anhalt tartományban 232, Mecklenburg-Vorpommern tartományban pedig 139 ha-on szándékoznak az előzetes bejelentések alapján génmanipulált növényeket termeszteni. (www.bionetz.ch)

Az EU-tagállamok többsége nem ért egyet a jelenlegi GMO-engedélyeztetés eljárásával!

Véleményük szerint a Bizottságnak jobban figyelembe kellene vennie a nemzeti kutatóintézetek ellen-szakvéleményeit. Az EU-tagállamok környezetvédelmi miniszterei azt is kifogásolják, hogy a GM-szervezeteket a tagállamok többségének elutasítása ellenére engedélyezik. A miniszterek szerint a géntechnológia megítélésében egyre nagyobb a szakadék a politika és a lakosság véleménye között. Szerintük a brüsszeli döntéshozatal nyomán inkább erősödött az emberek bizalmatlansága és gyanúja a génmanipulált szervezetek emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait illetően. A GMO-k véleményezéséért felelős Európai Élelmiszerhatóság (EFSA) figyelmen kívül hagyja a nemzeti kutatóintézetek eltérő nézeteit, márpedig bizalomról csak akkor lehet szó, ha az engedélyezési eljárásban az ellenvélemények is hangot kapnak, véli az osztrák Werner Wutscher. A Bizottság azonban nem kívánja a GMO-engedélyeztetés szabályait bolygatni. Nemcsak a géntechnológia területén gyakorlat, hogy a Bizottság az eljárás során leszavazza a tagállamokat. Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa szerint ez sokszor megoldja a cselekvésképtelenséget. Véleménye szerint, mivel a tagállamok 3 évvel ezelőtt jóváhagyták a GMO-engedélyeztetés eljárását, most nem kéne ismét megkérdőjelezniük. Arra azonban késznek mutatkozott a Bizottság, hogy az EFSA döntési folyamatát átjárhatóbbá tegye. (www.aiz.info)

Új EU-biorendelet kilátásban!

Számos termelői szervezet és védjegyszövetség kritizálja az EU-Bizottság által karácsony táján készített jogszabály-tervezetet. A tervek szerint a Minisztertanácsnak 2006. júniusig kell megszavaznia az új tanácsi rendeletet, 2009. január 1-én pedig valamennyi új szabályozásnak (a kiegészítésekkel együtt) életbe kell lépnie. Az érintettek többsége nem ért egyet a jelenlegi tervezettel, mind formailag, mind tartalmilag elfogadhatatlannak tartják, az IFOAM „súlyosan elégtelen”-nek nevezte, sokak szerint pedig egyenesen az ökológiai gazdálkodás alapelveit veszélyezteti. (www.biofach.de)

Válogatta és fordította:
Kovács Dóra és Szőnyi Eszter

Vissza