Legeltetés és tejtermelés

A legeltetés kutathatósága a juh és a kecske számára az ökoszisztéma vonatkozásában nem újkeletű téma. A hazai szakemberek évtizedek óta foglalkoznak vele. Ezen belül vizsgálják azt is, hogyan javítható e két állatfajta tejhozama. Mint ismeretes, az extenzíven tartott állatok általában kevesebb, de jobb ízű tejet adnak. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. tudományos munkatársával, dr. Vrbovszki Mihállyal beszélgettünk, aki 39 éve kutató. Az osztálynak jelenleg 40 hektáros legelője és kaszálója van, az állatállomány és maga a földterület a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. minősítésével rendelkezik. Jelenleg 100-100 juhot és kecskét tartanak.

– Mire irányulnak a kutatások?

– A bio, illetve az ökogazdálkodást immáron két évtizede vettük fel a kutatási témába. A gyep és a takarmánygazdálkodás, illetve a gyepen és a szántóföldön megtermett növényeken tartott állatfajok kölcsönhatásának vizsgálata fontos szempont a tej hozamának megállapításában.

Jelenleg zömében a brit-tejelő juhfajtát tartjuk, amely szapora, jó a húsa és jó a tejhozama is. Ez a juh 100-300 liter tejet produkál éves szinten. A kecskék – szánentálival átkeresztezett parlagi fajtájúak – mintegy 400 liter tejet adnak darabonként és évenként. Vizsgáljuk az állattartás és az ökológia összefüggését is. Telepünkön az ökológiai gazdálkodás teljes vertikumát tudjuk bemutatni, ahol jelenleg három állatfaj – juh, sertés, kecske – komplex legelőre alapozott környezetbarát tartása, takarmányozása, és a tej helyben történő feldolgozása tanulmányozható. A kutatási feladataink: ökológiai (bio) gazdálkodás, gyepgazdálkodás, állattartás (juh, kecske, sertés), tejfeldolgozás, sajtgyártás.

Kísérleti telepünkön az ökológiai gazdálkodás teljes – növény, állat, élelmiszer – vertikumának technológia fejlesztését, kutatását, és modellüzemi kialakítását végezzük. Az állatok legelőn tartása a legolcsóbb és legtermészetesebb takarmányozási mód.

– Korábban milyen sajtokat készítettek?

– A Körös-Völgyi márkanéven levédett sajtokat, ezek különböző ízesítésű lágysajtok. A Kht. kísérleti telepén 1993-ban létesített mini tejfeldolgozó üzemünk naponta egy felöntéssel (egyszerre) 400 liter tej feldolgozására volt képes. A tejből különféle (snidlinges, kapros, köményes,stb.) lágysajtokat állítottunk elő. Sajtjaink 200-400 grammos kiszerelésben, vákuumcsomagolásban kerültek a fogyasztókhoz. Sajtüzemünk két éve már nem működik. Mindössze 300 ezer forint hiányzott hozzá, hogy EU-konformmá bővítsük és ilyen minősítést szerezzünk. Ehelyett be kellett zárnunk. Most csak a kecskéket fejjük és a tejet Gyomára, a Mezőgazdasági Szakközépiskola sajtüzemébe szállítjuk át.

– Milyen jövője van a juh- és a kecsketartásnak?

– Hazánkban a mezőgazdaságilag művel területek 18 százaléka gyep. A kísérleteink arra is irányultak, hogy mekkora az a földterület, amely el tudja tartani a lábasjószágokat. Nos, bebizonyosodott, hogy 38 hektár elegendő erre . Úgy gondolom, hogy az ökológiai gazdálkodás nem azonos az extenzív, de kis hozamú állattartással. A tavasztól őszig tartó legelés után az állatok télen fűkaszálmányokat kapnak, ebben benne van a lucerna is. Az a véleményem, hogy az ember ne korlátozza az állatokat abban, hogy magukhoz vehessék a természet kínálta táplálékot.

Ilonka Mária

Vissza