Segítő alapítvány

A magyar biogazdálkodás támogatói közül a legkiemelkedőbb a Willi Kündig Alapítvány. A több mint 10 éve bejegyzett szervezet a budapesti Ökopiac létrehozását, különböző projekteket és a Biokultúra újság megjelenését támogatta és támogatja.

A svájci W. Kündig & Cie AG több mint 80 éve működő családi vállalkozás, amely a harmincas évek óta jelentős vevője a magyar mezőgazdasági terményeknek. A cégcsoport egyik kiemelt célja a biotermékek gyártása és kereskedelme. A vállalkozása a magyar biotermelők egyik legjelentősebb partnere, néhány nagy termelő kizárólagos piaci képviselője. Az anyacég 1995-ben hozta létre a Willi Kündig Alapítványt a magyarországi ökológiai gazdálkodás fejlesztése céljából. A családi alapítvány alapítói – a cég létrehozójának emlékére – özvegye Rosa Kündig és fia Beat W. Kündig. A kezdetekről, a megvalósult projektekről és a tervektől kérdeztem Beat W. Kündig urat, a Kündig cég tulajdonosát, az alapítvány létrehozóját a 2006-os Biofachon, ahol cégének hagyományosan standja van.

– Az Önök cége több mint 70 éve van jelen a magyar piacon, mint mezőgazdasági terményekkel kereskedő cég. Hogyan kerültek kapcsolatba a magyar biogazdálkodással?

– Úgy 15 évvel ezelőtt biotermékeket akartunk vásárolni Magyarországon, és rá kellett jönnünk, hogy alig találhatóak. Mindössze néhány Demeter termelő volt. Például kukoricát szerettünk volna venni, csemegekukoricát nagyobb tételben, de nem volt biokukorica. A málnával ugyanez volt a helyzet. Az alapítványt azért hoztuk létre, hogy a napi kereskedelemtől elkülönítve tudja támogatni a biogazdálkodást Magyarországon. Ehhez projektekre volt szükség, hosszútávú projektekre, több évre előre gondolkodtunk. Amíg egy termelőből biotermelő lesz, az több év részben az átállási idő miatt, részben a fejekben történő átállás miatt. Az alapítványt Palásthy Andrással építettük ki nyugdíjbavonulása után, aki azután hosszú éveken át a szervezet elnöke is volt.

– Milyen projekteket támogattak?

– Elsősorban szakembereket akartunk kiképezni, tehát támogattuk a biogazda tanfolyamokat. De a gazdákat közvetlenül is támogattuk az átállás alatt ingyenes vetőmaggal. Ezen túlmenően nagyobb projekteket támogattunk, de mindig csak olyanokat, amelyek már máshonnan is kaptak támogatást. Egyedül túl kicsik vagyunk egy nagyobb tervezet megvalósításához.

A támogatható ötletek többnyire a Biokultúra Egyesületen keresztül találtak ránk. Így például támogattuk a budai Ökopiac létrehozását, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaságot, a Biogazda tanfolyamokat, rendszeresen a Biokultúra újság megjelenését, és több alkalommal a Biokultúra Napok megrendezését.

– Milyen biotermékeket vásárolnak Magyarországon?

– Egyrészt szárított terményeket vásárolunk, gyógynövényeket, fűszereket, tehát mindent amit szárítani lehet. Például veszünk szárított petrezselymet, és ezt dolgozzuk fel tovább. A Kecskeméti Konzerv-gyárban paradicsomport állítunk elő, de itt nem csak bio-t, ez 80%-ban konvencionális. A paradicsom-port levespornak dolgozzák fel a vevőink.

Másrészt mélyhűthető zöldségeket vásárolunk, mint például zöldborsót vagy kukoricát, és gyümölcsöket, málnát, szedret, ribizlit. Ehhez Magyarország jónéhány hűtőházával dolgozunk együtt. Ezeken kívül pékségeknek szállítunk kenyéralapanyagokat, mint olajos magvakat és gabonát.

– Milyen tapasztalatai vannak Magyarországon. Mennyire intenzív ma a kapcsolat?

– Magyarországon 30 közepes és nagyobb üzemmel állunk kapcsolatban. Mivel termékeink értékesítési listája széleskörű, a partnereink által termelt árukat teljes egészében át tudjuk venni. A termelési terveket azonban agronómusaink hosszú távon egyeztetik és igény szerint összehangolják.

Magyarországgal a kapcsolat többnyire megfelelő, jó embereink vannak itt, én magam kéthavonta látogatok ide. Persze vannak kisebb döccenők. Így például csemegezöldborsóra lett volna szükségünk, de az aratás idején a főnök elutazott nyaralni, így takarmányborsót arattunk.

Magyarország néhány évvel ezelőtt még olcsó nyersanyagforrásnak volt tekinthető, ma már nem az. Ugyanakkor a magyar biogazdálkodás hőskorának is vége. A bionak helye van a piacon, fejlődik, és a magyar biotermékek már nem csak Nyugat-európában vásárolhatók meg, hanem helyben is.

A beszélgetést lejegyezte:

Benda Judit

Vissza