Ismét a GMO-ról
Amennyiben egy húskonzervbe szóját tesznek és abba GM szóját tesznek adalékként, akkor a konzerven jelölni kell. A fogyasztóknak ugyanis joguk van a választáshoz, hogy meg akarják-e venni és enni a terméket. A GM növényekkel kapcsolatban folyamatos a vita arról, hogy káros-e vagy sem a fogyasztásuk.
Az Európai Unióban – szemben a régebbi jogszabályokkal – nyomon kell követni a termeléstől kezdve egészen a fogyasztó asztaláig az élelmiszerláncban felhasznált anyagokat. Ennek alapján, ha egy gazda GM növényt termeszt, a nyomon követhetőség érdekében köteles azt megfelelően felcímkézni. A jogszabály azt is kimondja, hogy ha egy élelmiszer (vagy takarmány) genetikailag módosított összetevőt tartalmaz, akkor azt a csomagoláson jelölni kell. A törvény nem határoz meg semmiféle alsó határértéket. De amennyiben a termék véletlenül, technikailag elkerülhetetlen módon szennyeződik GM összetevővel, akkor 0,9 százalék GM-tartalomig nem kell jelölni . Sajnos ezt a legtöbb termelő úgy fordítja le magának, hogy 0,9 százalékig egyáltalán nem kell jelölni.
A jelenlegi európai uniós jogszabályok szerint, ha például GM táppal etetnek egy csirkét, azt eladva nem kell jelölni, hogy milyen takarmánnyal etették a madarat, mivel azt nem GM-ből, hanem GMO-val állították elő. Ugyanígy a tojást sem kell jelölni. Ugyanez a helyzet a szarvasmarha tejénél. Ám a fogyasztók nyugtalanok. A vásárlók megnyugtatására ezért az ausztriai Tirolban gyártott tejnek a dobozán például feltüntetik, hogy a tejet előállító teheneket genetikai módosítástól mentes táppal etették.
Védőzóna
Mostanában születnek Európában az úgynevezett koegzisztencia jogszabályok, amelyet együtt vagy egymás mellett termesztésnek lehet fordítani. Azt próbálják szabályozni, hogy a hagyományos eljárással termesztő és a biogazdálkodó mellett hogyan férnének meg a GM növények. Ezért meghatároztak egy védőzónát, amely a GMO termőterületet elválasztja a másik két termőterülettől. A védőzóna méretét illetően a legkülönbözőbb javaslatok születtek a 15-20 métertől egészen a 400 méterig bezárólag. Ez még éles vitákat képez. A védőzóna ahhoz szükséges, hogy például a GM kukoricatábláról a pollen ne kerüljön át a szomszédos nem GM kukoricatáblára. Egy másik tanulmány szerint még 830 méter távolságban is találtak rá példát, hogy a pollen beporozta a másik kukoricát.
Az együtt termesztésre vonatkozó magyar jogszabályok még születőben vannak, a tervezetet már kiküldték Brüsszelbe véleményezés végett. Felvetődik a kérdés, hogy ha egy biotermesztő gabonaföldjére átporzódik a genetikailag módosított növény és emiatt eladhatatlan lesz a termés vagy csak csökkentett áron tudja értékesíteni, akkor a kárt ki és hogyan téríti meg? Ezért olyan javaslat is napvilágot látott, hogy hozzanak létre egy pénzügyi alapot a GM vetőmagot forgalmazó cégek befizetéseiből, amelyből az ilyen jellegű kárt szenvedettek kártérítéshez juthatnak.
Az a GM növény, amelyet az Unió engedélyez, annak mind a 25 tagállamban engedélyezett a termesztése. Tavaly januárban a magyar kormány moratóriumot hirdetett. Ezzel ideiglenesen megtiltotta a GM kukorica magyarországi termesztését arra való hivatkozással, hogy a koegzisztencia rendelet még nem született meg, és egyébként sincsenek meg a termesztés szabályozási feltételei. Egy genetikailag módosított növény termesztését akkor engedélyezik, ha az sem a környezetet, sem az állati, sem az emberi egészséget nem veszélyezteti. A GM kukoricafajta rovarölő toxint termel, ezt azért alakították ki, hogy például ne kelljen a kukoricamoly ellen permetezni a növényt, mivel az képes megvédi önmagát. Ugyanakkor a kukoricapollenben is megjelenik ez a toxin. A toxint tartalmazó pollen viszont ráhullik a gyomnövényekre. De mi van akkor, ha ott egy védett lepkefaj hernyója táplálkozik? Kérdés, hogy ilyen esetben károsodik-e vagy sem a lepkepopuláció? A választ sokan keresik, de nem találtak még egyértelmű bizonyítékot.
Tetemes bírság
Beszéljünk még egy kicsit az élelmiszereinkről. Mindössze nyitott szemmel kell járnunk, és máris láthatjuk, hogy a genetikailag módosított szója jelen van a mindennapi életünkben . A szóját tartalmazó élelmiszerek körülbelül egyharmadában kimutatható, hogy kis mennyiségben (jóval a 0,9 határérték alatt) génmódosított szóját tartalmaz. A kutatók néhány esetben már találtak a hazai kereskedelmi forgalomban értékesített olyan élelmiszereket, amelyek a jelölési határértéken túl tartalmaztak GMO alapanyagokat.
A géntechnológiai bírságról szóló rendelet kimondja, hogy a GMO-jelölés elmulasztását 300 ezertől 10 millió forintig terjedő bírsággal lehet sújtani . Ismételt esetben 1 milliótól 20 millió forintig terjedhet a bírság összege, amelyet a forgalmazónak vagy a gyártónak kell megfizetnie. Amennyiben a hazai élelmiszergyártó cégek szeretnék tudni, hogy az általuk felhasznált növényi alapanyagoknak milyen a GMO-tartalma, vizsgálatot kérhetnek bármelyik hazai GMO laboratóriumtól.
Hazánkban az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) GMO laboratóriumának például az a feladata, hogy a hozzájuk beküldött élelmiszerekről megállapítsák, tartalmaznak-e genetikailag módosított összetevőt. A laboratórium tagja a GMO Laboratóriumok Európai Hálózatának, amelynek központja az Unió Közösségi Referencia Laboratóriuma. A szervezet az olaszországi Isprában található.
Ilonka Mária
|