Újabb vélemények környezetünkre, egészségünkre
Magyar kutatók nemrégiben újabb bizonyítékokat találtak az Unióban szabadon forgalmazható, géntechnológiával módosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázataira. Hazánk tavaly átmenetileg megtiltotta ezeknek a gabonafajtáknak a felhasználását és forgalmazását, az újabb tudományos eredmények pedig alapot adhatnak a moratórium fenntartására.
A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezése az Európai Unióban kísérleti kibocsátások kivételével közösségi szinten történik. A tagállamok kizárólag abban az esetben tilthatják be saját területükön a már engedélyezett GMO-kat, ha tudományos kutatásokkal igazolták, hogy a szóban forgó termék az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Magyarország ilyen kutatásokra hivatkozva tiltotta be tavaly januárban az Unióban engedélyezett 17-féle, MON 810 fantázianevű kukoricafajta előállítását, forgalmazását és felhasználását. A GMO-k forgalmazásáról rendelkező Uniós irányelv azonban kimondja, hogy minden olyan területre környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, ahol a terméket szeretnék felhasználni. Mivel a kukoricafajták felhasználásáról szóló engedélyt Magyarország Uniós csatlakozását megelőzően adták ki, így hazánk területén, az ún. Pannon-ökorégióban nem végezték el valamennyi szükséges hatásvizsgálatot.
A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézete, a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett kutatások nemrégiben újabb környezet-egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ezek szerint egyes, az Unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxintartalma többezereszeres lehet csapadékos talajban, aminek kedvezőtlen hatása lehet a talajképző mikroorganizmusokra. A toxintartalmú pollen veszélyt jelenthet egyes rovarfajokra is, például a nappali pávaszem hernyóira.
|
