Lapszemle itthonról

Franciaországban egyre keresettebbek a biotermékek

Egyre több francia vásárol biotermékeket; míg 2003-ban 37%-uk, 2004-ben 44%, 2005-ben pedig már a lakosság 47%-a kereste a boltokban a vegyszermentes élelmiszereket. Felmérések szerint legkeresettebbek a zöldség- és gyümölcsfélék; ezeket a biotermékeket a fogyasztók 73%-a vásárolja. Ezt követi a biotojás 61%-os népszerűséggel.

A felmérések szerint 10 francia közül 8 kedvezően ítéli meg a biotermékeket, és 9 gondolja úgy, hogy az ökogazdálkodás hozzájárul a környezet védelméhez. (Kertészet és Szőlészet 2006/18)

Németország legnépszerűbb bioterméke a sárgarépa és az alma

2005-ben Németországban nagymértékben növekedett a biotermékek iránti kereslet, különösen a friss zöldség és gyümölcs tekintetében. Az előző évi forgalomhoz viszonyítva biozöldségből 31%-kal értékesítettek többet, míg biogyümölcs tekintetében a növekedés ezt is meghaladva 42% volt. Legkelendőbb a sárgarépa, alma, banán és a citrom. Nem meglepő, hogy az üzletláncok érdeklődése is megélénkült a biotermékek iránt, itt értékesült például a biosárgarépa 70%-a, miközben a bioboltok részesedése csupán 7% volt. Az almánál már jelentősen más arányok mutatkoztak: csak 15%-ot értékesítettek élelmiszerláncokban, 25%-ot bioboltokban és 13%-ot a termesztés helyén. (Kertészet és Szőlészet 2006/11)

Komoly lehetőségek a biomassza hasznosításában

A megújuló energiaforrások hasznosításáról tartottak tanácskozást német és magyar szakemberek Nyíregyházán. Itt elhangzott, hogy Németországban már 2000 biomasszatelep működik, nagyrészt a mezőgazdaságban. A feldolgozott biomassza sok helyről származik, például hígtrágyából, vágóhídról, élelmiszeripari üzemekből és kommunális területekről. Egy köbméter tehén hígtrágyából 22 köbméter biogáz nyerhető. Másfél köbméter gáz pedig 0,62 liter olaj fűtőértékének felel meg.

Németországban jelenleg a villamos áram 15%-át megújuló energiaforrásokból állítják elő, amelyből a biomassza 1%-ot képvisel. 2050-ig a tervek szerint már a németországi energiaszükséglet 85%-át kívánják megújuló erőforrásokból nyerni. Magyarországi becslések szerint a hazai rendelkezésre álló biomassza hasznosítása révén 7,5%-kal növelhető a megújuló energia mennyisége. Ezen felül 60% tartalékkal is rendelkezünk, de ennek kiaknázásához komoly fejlesztéseket kell végrehajtani. (Gazda-fórum 2006/3)

Görögszéna másodvetésre

A görögszéna mára hazánkban is versenyképes alternatíva a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban” hasonló célból termeszthető rövid tenyészidejű pillangós növényekkel – derül ki Dr. Makai Sándor, Dr. Gergely István és Makai Péter, a Nyugat-Magyarországi Egyetem kutatói cikkéből. Vizsgálataik bebizonyították, hogy a görögszéna nem csak értékes gyógynövény, de gyors kelési erélye és kiváló nitrogénmegkötő képessége miatt másodvetésű pillangósként is beilleszthető a vetéstervbe. Zöldtrágyának beforgatva vagy takarmánynövényként sokoldalúan hasznosítható. Kérődzőknek frissen lekaszálva vagy szilázsként, juh- és kecskeállomány számára alkalmi legelőként, sőt erős illata és magas cukortartalma miatt vadcsalogatóként is szóba jöhet. Az európai Unió a zöldugar és a biotermesztésre történő átállásra alkalmas növények közé sorolta. Előveteményként a legigényesebb kultúrák által támasztott követelményeknek is megfelel. (Magyar Mezőgazdaság 2006/15)

Önkéntesen GMO-mentesen

A Bécs környéki kertészeket összefogó LGV szövetkezet tagjai – mintegy 300 zöldségtermelő – április folyamán akciót szerveztek, melynek keretében a telephelyen kitett táblával hirdették, hogy önkéntesen vállalják a GMO-mentességet. A kezdeményezést a bécsi önkormányzat környezetvédelemért felelős képviselője, a mezőgazdasági kamara és az LGV szövetkezet indította. A mozgalomhoz csatlakozó kertészek vállalják, hogy kizárólag genetikailag nem módosított zöldséget termesztenek. A kezdeményezők a termesztőkkel közösen szeretnék szavatolni, hogy Bécs a jövőben is mentes legyen a génmódosítástól. (Kertészet és Szőlészet 2006/14)

Felhőszakadásokat előrejelző rendszer

Megkezdte működését az országos felhőszakadásokat előrejelző rendszer, melynek működtetésével lehetővé válik, hogy 2-3 órával a várhatóan nagyobb károkozással járó vihar előtt eljusson a veszély híre azokhoz, akiket fenyeget. Ezzel kezelhetőbbé válik a tavaly májusi mádi özönvízszerű esőzéshez hasonló természeti csapások károkozása. (Kistermelők Lapja 2006/3)

Fehívás a Magyar baromfifajtáink fajtaklubjának megalakítására

A Közelmúltban elterjedt a híre a KÁTKI (Kisállattenyésztési Kutató Intézet) felszámolásának. A biotartásra kiválóan alkalmas hazai baromfifajták megmentése érdekében ezért az MGKSZ szakosztály elnöke, Szénási Gábor összefogásra szólítja fel mindazokat, akik aggódnak az értékes húsú, betegségekkel szemben ellenálló, rendkívül gazdaságosan tartható magyar baromfifajták sorsa iránt. Ha a magyar fajták tenyésztésében való részvétellel segíteni kívánják fajtáink megmentését, forduljanak Bartha Ildikóhoz (KÁTKI, Gödöllő) az alábbi telefonszámon: 28/511-315; illetve Szénási Gáborhoz, tel: 29/372-069, 70/254-6127. (Kistermelők Lapja 2006/3)

Válogatta és írta:
Szőnyi Eszter

Vissza