Lapszemle külföldről

GM burgonyát Oroszországnak!

Májusban hivatalosan bejelentették az Elizabet GM-burgonya emberi fogyasztásra való engedélyezését Oroszországban. A fajtát orosz kutatók hozták létre a Monsanto Bt-génjének hazai fajtába való beültetésével. Az engedélyezéshez szükséges vizsgálatokat az Orosz Táplálkozástudományi Intézet végezte, amely a Greenpeace környezetvédő szervezet jogerősen jóváhagyott kérése ellenére sem bocsátotta nyilvánosságra az új fajtára vonatkozó vizsgálati eredményeket.

Bár Oroszországban jelenleg hivatalosan még nem termesztenek génmódosított növényeket, 13 GM-fajta engedélyezett emberi fogyasztásra (szója, kukorica, burgonya, cukorrépa és rizs).

Félő, hogy vannak olyan gazdaságok, amelyeken már folyik illegális GM növény termesztés, hiszen e téren teljes az ellenőrzés hiánya. Az NGO szervezetek igyekeznek a helyzet feltárására és ki akarják kényszeríteni a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra a GM-termesztésben érintet vállalkozások listáját. (www.organic-market.info május)

A vetőmag-kereskedő multik sértik a biogazdák érdekeit

A világ vetőmag-kereskedelmének egyharmadát mára 10 óriáscég uralja, amelyeknek az az érdekük, hogy az átlagos termesztési körülmények között minél jobb teljesítményt nyújtó fajtákat forgalmazzák. Egyikőjük például gazdasági megfontolásokra hivatkozva egy éjszaka alatt kivonta fajtaválasztékából 2000 fajta vetőmagját. A biogazdák és kerttulajdonosok által előnyben részesített helyi fajták helyett hibrid vetőmagokat kínálnak hangzatosan, amelyek tovább növelik a multik bevételeit azzal, hogy magfogásra nem alkalmasak.

Rendkívül fontos ezért azoknak a helyi kezdeményezéseknek a jelentősége, amelyek kutatóintézetek és gazdák összefogásával magbankokat illetve vetőmagot értékesítő kisvállalkozásokat működtetnek. (Organic Gardening 2006/febr-márc)

Az ökológiai gazdálkodás elérte a 31 millió hektárt világszerte

Az IFOAM, a Svájci Ökológiai Gazdálkodás Kutató Intézet és az Ökológia és Gazdálkodás Alapítvány a 2006-os Biofachon nyilvánosságra hozta az ökológiai gazdálkodás aktuális adatait. A tanulmány szerint ezidáig 31 millió hektár területen folyik ökológia gazdálkodás, ami évente 5 millió hektár növekedésnek felel meg. Jelentős növekedést tud felmutatni Kína, ahol kis idő alatt 3 millió hektár területet tanúsítottak. A bioterületek tekintetében abszolút első helyen áll Ausztrália 12,1 millió hektárral. A területek további megoszlása a következő: Ausztrália és Óceánia 39%, Európa 21%, Latin-Amerika 20%, Ázsia 13%, Észak-Amerika 4%, Afrika 3%.

A londoni Organic Monitor munkatársa szerint a világpiaci értékesítés 2004-ben 27,8 milliárd USD (23,5 milliárd EUR) volt. 2005-ben pedig a 30 milliárdot is túllépte. A piac 8-9%-kal növekszik évente, amiben Észak-Amerika és Nyugat-Európa járnak az élen. (www.soel.de)

A biotojás bio marad

Ezen a húsvéton sem kellett lemondani a biotojásról a fogyasztóknak. A baromfitartásra vonatkozó február 17-én érvénybe lépett előírások nem változtattak a biobaromfi előnyein és a biotojás sem vált konvencionálissá. A szabad tartás fontos eleme ugyan az ökológiai baromfitartásnak, de a biotojás a zárt tartás ellenére mégis a legjobb megoldás. A zárt tartás nem egyenlő a ketreces tartással, hiszen az ökológiai módon tartott tyúkok tágas istállókban vannak elhelyezve, hogy szabadon mozoghassanak, kapirgálhassanak. A biotyúkok zárt tartásának előírásaihoz tartozik a természetes fény ill. a kaparótér kialakítása. Mivel a tyúkok a szabadban ágakon alszanak, ezért a Naturland-istállókban, különböző magasságokban olyan állásokat kell kialakítani, mintha a tyúkok faágakon ülnének. Zárt tartásban olyan kifutót kell létrehozni, ahol szabadtéri klímát lehet kialakítani, hogy az ingerek és friss levegő hatására erősödjön az immunrendszerük. A tyúkoknak egyedi vagy csoportos tojófészek áll rendelkezésre.

Csak a biotojások esetében lehet a fogyasztó biztos abban, hogy a felhasznált tojás nem ketreces tartású tyúkoktól származik és a takarmányozás során is csak GMO-, vegy- és gyógyszermentes ökotakarmányt kaptak. (www.naturland.de)

Az európaiak nagy része elutasítja a GMO-t

A genetikailag módosított, konvencionális és ökológiai módon termesztett növények Bécsben rendezett koegzisztencia konferenciájának keretében a fogyasztók megvitathatták nézeteiket a genetikailag módosított élelmiszerekről. A konferencia során heves vita alakult ki a fogyasztók körében a GM élelmiszerek fogadtatásának tényéről. Barbara Galliani az Európai Fogyasztók Szervezetétől (BEUC) megemlítette, hogy az Európai Élelmiszerhatóság (EFSA) 25000 fogyasztónál végzett közvéleménykutatása azt az eredményt adta, hogy a megkérdezettek 62 %-a a genetikailag módosított élelmiszerek ellen van.

A vitában az egységes EU keretfeltételek kialakítását sürgették, kiemelve a növények egymástól való távolságának szabályozását. (www.lid.ch)

Kevesebb öntözéssel magasabb beltartalmi érték

Holland kutatók eredményei szerint észrevehetően javult a bioparadicsom íze és minősége, ha a szokásos gyakorlathoz képest valamennyivel kevesebb öntözővizet kaptak. Az öntözővíz mennyiségének kismértékű csökkentése 4,7 pontos minőségjavulást eredményezett az ízpróbánál, amelyből már 2-3 pontos emelkedés is jelentősen észlelhető különbség a fogyasztó szempontjából. Ízén kívül a kevésbé öntözött paradicsomok biokristályosodási mutatói is jobbak voltak, bár ez nem számít a számszerűsíthető eredmények körébe.

Az öntözés kismértékű csökkentésével 2,2%-kal kisebb lett ugyan a kísérleti parcellák hozama, de ez ellensúlyozható azzal a magasabb árral, amelyet a vásárlók a jobb minőségű áruért megfizetnek. (www.organic-market.info április)

Ökológia szőlőtermesztés és borkészítés

Az EU-ORWINE projekt a környezet és fogyasztóbarát termelési eljárásokkal és a jogi alapok fejlesztésével foglalkozik. Az ökológiai szőlőtermesztés jelentős ága a biogazdálkodásnak. Mégis a Tanács 2092/91/EGK rendeletéből hiányoznak az ökológiai gazdálkodás fontosabb jogi alapjai, az ökológiai bortermelés és az ökobor jelölésének irányelvei. Ez oda vezetett, hogy nagymennyiségű ökológiai úton előállított bort konvencionálisan értékesítettek.

Ebből kifolyólag több EU országban saját feltételrendszert dolgoztak ki az ökológiai bortermelésre, figyelembe véve a megengedett adalék és segédanyagokat és azok maximális mennyiségét.

Az ORWINE célja, hogy javítsa az ökológiai bortermelés eljárásait, a bio bor minőségét és hogy jogi keretfeltételeket adjon az ökológiai bortermelésnek. (www.fibl.org)

A Lidl Bio és FairTrade termékekkel száll versenybe

A Lidl 2700 németországi élelmiszerboltjában 40000 munkatársat foglalkoztat. Év eleje óta már forgalmaznak néhány öko minősítésű gyümölcsöt, de az igazi nyitás április 20-án egy akciós nap keretében kezdődött meg. 2006 júniusától pedig a TransFair e.V. védjegyével ellátott Fairglobe termékeket is fog kínálni boltjaiban, pl. bio pörkölt és instant kávét, biobanánt, -mézet, -narancslét, tejet, étcsokoládét, valamint barnacukrot. A hozzáférhetőségtől és az értékesítés fellendülésétől függően a kínálatot bővíteni tervezik. A Lidl és a TransFair e.V. közös akciós heteket és reklámtevékenységeket tervez a méltányos kereskedelem termékeinek. (www.bionetz.ch)

Válogatta és fordította:
Császár Alexandra és Szőnyi Eszter

Vissza