ZÖLDKALENDÁRIUM

Július (Rák-Oroszlán) – Augusztus (Oroszlán-Szűz)

Kerti dolgokról

"Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
Oh, te rest, meddig fekszel? Mikor kelsz fel a te álmodból?
Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás,
még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed,
és a te szűkölködésed, mint a pajzsos férfiú!"

Bölcs Salamon példabeszédei sokszor igazítanak el a hétköznapi élet dolgaiban, és irányítanak a Természet tanításainak megfogadására. Így tesz Plinius is, amikor a nyári napforduló jelentőségére figyelmeztet: "Ettől kezdve már itt az ideje, hogy leszedjük vagy összegyűjtsük az egymás után érő különféle terményeket, és hogy előkészüljünk a dühöngő kemény télre." Vége az ültetési időszaknak, a faiskolai lerakatokban is hirtelen leáll a forgalom, még a városi ember is megérez valamit az égi fordulatból. A talajélet is meglassul, szinte megpihen a föld, majd szeptemberben nyílik meg újra az őszi esők, hajnali pára hatására.

A piacon azonban egyre több a hazai, szabadföldön termett, napérlelte gyümölcs, zöldség. A felelősen gondolkodó vásárló számára nem kérdés, mit válasszon a bőséges kínálatból: pénzével szavaz, lehetővé teszi a vásárlással a magyar biotermelő további munkáját, tisztességes megélhetését, elismeri környezetkímélő, a Föld erőforrásaival takarékoskodó, felelős gazdálkodását. De mi történik, ha az – esetleg olcsóbb- importáruból vásárol be alaposan? Mi lehet az alacsony árak mögött?

• Gyengébb minőség, ha a messziről jött terményt még éretlenül szedték le, hogy bírja a szállítást.
• Az Unió diszkriminatív támogatási rendszere, hiszen a régi tagországok jóval több agrár-támogatást kapnak az – általunk is befizetett – közös pénzekből.
• A még mindig irreálisan alacsony üzemanyagárak, amelyek nem tartalmazzák a környezet-rombolás árát, az utak, épületek terhelését, a levegőminőség romlását.

Választásával a vásárló is részt vállal a felelősségből, és akkor még nem beszéltünk a keletkező hulladékról, hiszen az importáru után itt marad a kiürült cifra papírdobozok, vékonyka, egyszer-használatos farekeszek, penészes gyümölcshulladékok halmaza, amit a kereskedő maga után hagy. A termelő viszont a saját kiürült rekeszeit jövő héten újra megtöltheti, a zöldséghulladékot is hazaviszi, komposztálja, vagy az állatoknak adja. A pillanatnyi élvezet árát, amit a júliusban vásárolt spanyol szőlő, olasz paradicsom ad, majd a következő nemzedék fizeti, hiszen az ember évezredek óta nem változik! A régi izraeli közmondás ma is érvényes:

"Az atyák ették meg a savanyú szőlőt,
és a fiak foga vásik el tőle?"

Júliusban már nem növekednek tovább a gyümölcsfák hajtásai, ilyenkor van ideje a zöldmetszésnek . Az őszibaracknál gyakran alkalmazzák az erősen növekedő, másodrendű hajtások tömegét nevelő fajtáknál a hajtások visszacsípését, így leáll a növekedés, beérnek télre a hajtások, és berakódnak termőrügyekkel. A lombtömeg csökkentésének hatására a gyümölcsök is hamarabb megérnek, szebben színeződnek, édesebbek lesznek. Az almánál különösen a koronaalakítás idején, az intenzív koronaformáknál fontos a zöldmetszés, a függőleges állású, erős hajtásokat visszavágva, a fölső egy-két rügy kihajt, és az alatta levők termőrügyekké alakulnak. Újabban metszés helyett a vesszők leszakításával is kísérleteznek, ezek a sebek könnyebben gyógyulnak, mint a metszőolló után maradó egyenesre vágott felületek.

Augusztus közepén már legtöbbször beérnek a hajtások, a rügyek is annyira, hogy lehet próbálkozni a szemzéssel. Először a rózsák, utána a gyümölcsfák következnek a faiskolában. Ha van a kertben egyéves, helyben kikelt kis gyümölcsfamagonc, érdemes próbálkozni a szemzéssel otthon is, hiszen nincs nagy kockázat, és a nyár végi alvószemzések jól erednek, akár három-négy szemet is rakhatunk egy alanyba egymás fölé, valamelyik csak sikerül. A szaporításra érdemesnek ítélt fáról, akár a környékbeli, nevenincs-tájfajtákról érett hajtást vágunk, a leveleket levágjuk, de hagyunk rajta a levélnyélből egy centis darabot. A középső, legszebb szemeket vágjuk le úgy, hogy csak a háncsrészből vágunk hozzá pajzsot, a farészt ne sértsük meg. Az alanyon T-alakban felhasítjuk a héjat, ha jól elválik a farésztől, jelzi, hogy elég nedvesség van a fában, be tudja fogadni a szemet. Ezt érdemes már napokkal előbb megpróbálni, mert ha az alany száraz nyarakon nem "adja a héját", alapos beöntözéssel lehet rajta segíteni. A szemet fölülről becsúsztatjuk a T szárába, és arasznyi fóliacsíkkal körbetekerjük, rögzítjük, de maga a szem maradjon szabadon. Néhány hét múlva látszik az eredmény: ha a levélnyél leesik, megeredt a szemzés, ha rászáradt, nem sikerült a művelet. Ilyenkor még van idő újabb próbálkozásra. Tavasszal aztán a megeredt szem fölött visszavágjuk a hajtást, ezzel elvágva a kötözést is, és áprilisban kihajt az átszemzett csonk, hamar növekedésnek indul, minden erejét a "kakukkfiókának" adva. fontos, hogy a szemzést a fa északi, északnyugati oldalára tegyük , mert így a nap se szárítja, és a tavaszi szelek se törik ki a még nem egészen egybeforrt hajtást. Ha később átültetjük a csemetét, de akkor is, ha faiskolában vesszük, úgy kell az új helyre ültetni, hogy a szemzés helye északra nézzen. Régen a szemzéshez értő emberek járták a vidéket, sokszor kérés nélkül is oltottak a jó fajtákról a legelőkön álló fákra, így meglepték vele a gazdát.

A hirtelen elhatározások emberei nem várják meg a saját magoncot, faiskolában vesznek nyár közepén konténerbe ültetett gyümölcsfacsemetét, és a koronába szemeznek, így a tavaszi visszavágás után már kész, törzses kiscsemetét nevelhetnek tovább. Lehet egy fába több fajtát is szemezni, különös látvány, ahogy a fa egyik oldalán már érik a meggy, a másikon még csak világos piros!

Júliusban lehet az íriszeket is átültetni, ha nagyon elsűrűsödtek. A rizómás fajokat nem szabad mélyebbre tenni , mint ahogy voltak, jó, ha kilóg a gyöktörzs egyharmada a földből.

A leveleket egyharmadukra vágjuk vissza átültetés után. Augusztusban lehet a pünkösdi rózsát is kiásni, szétosztani, de ezt elég tizenöt évenként megtenni, nem szeretik a bolygatást. Ha sikerül a betonkemény, forró talajt felásni, a hónap végén érdemes a szamócát is újratelepíteni, így még van ideje begyökeresedni, virágrügyeket létrehozni, és tavasszal már szüretelhetünk róla.

Lechner Judit

Szelíd védelemről

Zöldséges

Júliusban a hosszú tenyészidejű káposztafélék kezdeti fejlődésének, megerősödésének időszakában a bagolylepke, a káposztalepke hernyói és a levéltetvek elleni védekezés a fő feladatunk, használjunk ellenük engedélyezett szereket. Párás, meleg időben peronoszpórafertőzéssel számolhatunk. Augusztusban a bagolylepkék nyári nemzedékének rajzása és peterakása folyamatos lehet, feromoncsapdával előre jelezhető megjelenésük.

Paradicsomnál és a burgonyánál a burgonyavész, a levélfoltosságok (szeptóriás, baktériumos), a kétfoltos takácsatka, a levéltetvek okozhatnak károkat. A burgonyavész károsítását tízszeres hígítású tej permetezésével előzhetjük meg, növényi levek közül zsurlót, hagymahéjat és csalánt használjunk.

Július végén kezdenek a burgonyabogár nyári nemzedékének bogarai megjelenni, majd augusztus-ban a lárvák károsításával is számolni lehet. Erősítőként csalánlével öntözzük, fokhagymalével permetezzük a növényeket, a leveleket kőzetőrleménnyel porozzuk; a réztartalmú szerek, a bazsalikom-lé valamint a zsályalé riasztó a bogarak számára. Kisebb területen érdemes a lárvák és bogarak kézi összeszedése, komolyabb egyedszám esetén engedélyezett szert használhatunk.

A borsótábláról a növénymaradványokat távolítsuk el, ezzel elejét vesszük a lisztharmat, és a rozsda következő évi fertőzésének. A másodvetésű borsót semmi esetre se vessük a fő tenyészidejű helyére, és csávázzuk a magot kamilla kivonatban. Július végén a bab érésekor megjelenhet a babzsizsik. A bogár számára riasztóak a növényi levek, a mezei zsálya, a paradicsomlevél és a varádics. Augusztus elején, a másodvetésű bab és borsó kelésekor több kártevő jelentkezhet. Borsónál a lisztharmat és a borsórozsda, babnál a babrozsda, fenésedés és a takácsatkák okozhatnak károkat. Augusztus végén, a másodvetésű bab elvirágzását követően, az akácmoly és a bagolylepkék újabb hernyónemzedéke ellen védjük a növényeket.

Július elején, a zeller megerősödése idején, a szeptóriás levélfoltosság, a takácsatka, a petre-zselymen pedig a lisztharmat jelenhet meg. Július vége a sárgarépalégy második nemzedékének rajzásának időszaka. Riasztó hatású levek a varádics, fokhagyma és a vöröshagyma. Feszítsünk ki védőhálót az ágyás felett. A légy rajzása sárga lapokkal előre jelezhető. Illatfedés céljából használható növényi lé az üröm és a varádics.

Július elején, a másodvetésű uborka vetése előtt, a magokat kezeljük varasodás ellen fokhagyma-kivonatban. A uborkatáblán meleg, száraz időszakban megjelenhet a lisztharmat, a takácsatka, a tripsz és a liszteske. Csapadékos idő esetén pedig a peronoszpóra és mézgás varasodás okoz károkat.

A tárolásra szánt hagyma teljes beérését várjuk meg, és felszedésre meleg, száraz időt válasszunk, valamint csak a sérülésmentes, egészséges hagymát tároljuk.

Gyümölcsös

Júliusban az almafákon továbbra is a lisztharmat, a varasodás, az almamoly, az aknázómolyok és a kaliforniai pajzstetű okozhat nagyobb károkat. A lisztharmat ellen szódabikarbónát, káliszappant, erősebb fertőzés esetén kéntartalmú szert használjunk, az utóbbi 22°C alatt használható. Növényi levek közül erősítsünk csalánlével, permetezzünk zsályalével és zsurlófőzettel. A beteg részeket pedig azonnal távolítsuk el, hasonlóan a varasodással fertőzött részekhez. A varasodással csapadékos időjárás esetén számolhatunk. Ez ellen a kórokozó ellen is elsődlegesen a növények erősítésére törekedjünk, használjunk csalánlevet, komposztkivonatot, és a lisztharmatnál említett növényi leveket, erősebb fertőzés esetén pedig réztartalmú szereket. A lehullott gyümölcsöt naponta szedjük össze a fák alól, ezzel csökkentjük a kórokozók és kártevők által okozott károk mértékét.

Megjelenhetnek a takácsatkák is az ültetvényben, amelyek a levelek fonáki részén szívogatnak és finom szövedéket képeznek. Különösen meleg, száraz időszakban szaporodnak el. A lisztharmat ellen használt kén egyedgyérítő hatású. A növényi levek növényerősítő és kártevőriasztó hatásúak (csalán, zsurló, varádics, fokhagyma). A vegetációs időszakban használhatók ellenük engedélyezett, olajos szerek.

Augusztus elején jelenhetnek meg minden fás gyümölcstermő növénynél az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkei a hajtásvégeken, amelyekben a hernyók eleinte együtt maradnak. A lombkártételt addig kell megakadályozni, amíg a hernyók csoportosan élnek. A hernyófészkeket vágjuk le és égessük el. A hernyók ellen engedélyezett szereken túl használhatunk növényi kivonatokat is (varádics, üröm).

A nagy termést ígérő ágakat támasszuk alá, mert a szélvihar ezekben könnyen ágtörést okoz és fertőzési kapu is a letört ág.

Augusztus közepén a kaliforniai pajzstetű második nemzedékének lárvarajzása jelentkezhetnek. Ez a kártevő is minden fás növényre veszélyt jelent. Ebben az időszakban a kártevő egyedei főleg a gyümölcsöt károsítják, szívogatásuk következtében a pajzs körül piros lázfolt jelentkezik, és gyengén fejlett lesz. A károsított részeket (ág, vessző, hajtás, levél, gyümölcs) távolítsuk el, és tartsuk szellősen a koronát. Egyedszáma gyéríthető káliszappannal, kéntartalmú szerekkel és engedélyezett, forgalomba hozott növényi kivonatokkal.

Számoljunk az almamoly nyári nemzedékének elhúzódó rajzására, amely előre jelezhető fény-, cefre-, és feromoncsapdával. A fákon rendszeresen cseréljük az almamolyfogó öveket. A lehullott gyümölcsöt naponta szedjük össze. Az almán kívül elsődleges tápnövénye a dió, de károsíthatja a körtét, birset, naspolyát, kajszit, szilvát és a mandulát is.

Körte esetében az almánál sorolt betegségeken, kártevőkön kívül a körtelevélbolhák okozhatnak károkat. Megelőzésképpen a vízhajtásképződést akadályozzuk meg, és a károsított hajtásokat távolítsuk el, szellős korona kialakítására törekedjünk. Növényi levek közül permetezhető a csalán, az üröm, a fokhagyma, a varádics és a zsurló, engedélyezett készítmények közül pedig a levéltetvek ellen használt szerek használhatók.

Őszibaracknál, kajszinál a keleti gyümölcsmoly, barackmoly és a monília a fő betegségokozói ennek a két hónapnak. A keleti gyümölcsmoly harmadik lárvanemzedéke és a barackmoly tömegesen károsíthatja a gyümölcsöt, amelyek a moníliafertőzést elősegítik. A hernyók ellen engedélyezett szerek használhatók. A moníliafertőzés megelőzése érdekében a gyümölcsöket ritkítsuk ki, azok ne érjenek egymáshoz, védekezzünk a hernyók ellen, a növényi levek közül tormát (levél) és zsurlót használjunk. A lehullott gyümölcsöket szedjük össze. Kajszinál a gutaütés miatt lehetőleg most metsszük a fákat.

Augusztus közepétől figyeljük a csonthéjas fák törzsén a kéregmoly kiálló bábingeit, amely a rajzás kezdetét jelzi, ekkor feromoncsapdák is kihelyezhetők.

Cseresznyénél és a meggynél szedjük össze a lehullott gyümölcsöt a cseresznyelégy és a monília miatt. Július közepén, végén a szüretet követően figyeljünk néhány fontosabb károsító elszaporo-dására, mint a kaliforniai pajzstetű, a kéregmoly, a levéldarázs, a levélfoltosság. A levéldarazsak ellen a hernyók ellen használt szerek alkalmazhatók, a levélfoltosságok megjelenésekor réztartalmú szerek és zsurló használhatók.

A szilvamoly elhúzódó rajzásfigyelésére feromoncsapdát használjunk. A termés idő előtt lehullik, amelyet rendszeresen szedjünk össze. A termés féloldalasan fejlődik, gyakran mézgafolyás jelentkezik rajta. Hernyófogó öveket helyezzünk a fák törzsére július-szeptember között.

Diónál szintén helyezzünk fel a fák törzsére a hullámpapírból készült hernyófogó öveket, de itt az almamoly ellen és rendszeresen cseréljük.

Mogyorónál augusztus hónapban a mogyoró takácsatka és a lisztharmat okozhat károkat.

Szamócánál a szüretet követően betegségmegelőzés céljából az ágyásokat tisztítsuk ki és a talajt lazítsuk fel. Lehetséges károsítók: szamócaatka, sodrómolyok, levéldarazsak álhernyói, korokozók közül pedig a levélfoltosságok. A szamócavincellérek lárvái a talajban a gyökereket károsíthatják, talaj-munkával kedvezőtlenebb feltételeket teremtünk számukra.

Málnánál a szüret utáni mechanikai növényvédelmi eljárások végrehajtása elengedhetetlen. Először a tövek letermett részeit kell eltávolítani, mert tápanyagot vonnak el és akadályozzák a hajtások beérését és a termőrügyek kialakulását. A vesszőfoltosságokkal, gubacsszúnyoggal károsított hajtásokat is el kell távolítani. A vesszőfoltosságok ellen csapadékos nyárutón szükséges lehet a rezes permetezés. Használható növényi levek: zsurló, csalán, kamilla és az üröm.

A ribiszkebokroknál is mechanikailag védekezzünk szüret után a károsítók ellen. Az üvegszárnyú ribiszkelepke július végéig rajzik, előre jelezhető feromon,- és cefrecsapdával. A károsított vesszőket rendszeresen távolítsuk el. A rajzás kezdetén varádiccsal permetezzünk illatfedés céljából. A hernyók ellen engedélyezett szerek használhatók.

Szőlő

Fürtzáródás időszakában lisztharmat, peronoszpóra, szürkerothadás, szőlőmolyok okozhatnak károkat. A peronoszpóra és a lisztharmat fertőzésének megakadályozására alakítsunk ki szellős növény-állományt, és használjunk zsurlólevet. Csapadékos, jégveréses időszakban a szürkerothadás okozhat kárt, a fürtből távolítsuk el a rothadó szemeket, és védekezzünk a szőlőmolyok bogyókárosítása ellen, amelyen könnyen megtelepszik a kórokozó.

Rasztik Viktória

Vissza