Ültetvény három község határában

Balaton északi részén, Szentantalfán lakik Molnár László szőlész-borász, akinek bioszőlőültetvénye van. Már gyermekkorában megtanulta a mesterséget, a szüleitől, a nagyszüleitől. 2000 óta a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szerződött partnere.

Szüret Molnár László ültetvényén

A biotermesztési technológia egészen más, mint a hagyományos gazdálkodású – magyarázza az alapvető különbségeket Molnár úr, aki immáron nyugdíjas. Interjúalanyom meglehetősen fiatalos, és hasonlóan fiatalos lendülettel kezeli az Internetet is. Mivel Molnár úr hegybíró is, reggel 7 órakor hegygyűléssel kezdődik a fogadónapja. Azonnal értesül a gazdákat, termelőket foglalkoztató kérdésekről. A fogadóóra után a szőlőben folytatódik a nap, a család nagyon sokat segít a napi tevékenység elvégzésében.

A szőlőművelési munkálatokat már decemberben elkezdik a szőlőtőkék metszésével. Amikor a lombhullás megtörténik és a vegetáció megszűnik, már semmi sem árt a tőkéknek. Azért kezdik ilyen korán a munkálatokat, hogy április elejére végezni tudjanak vele. A metszés komoly szaktudást és kézi erőt igényel. Utána következik a gépi szántás, a támberendezések rendbetétele, a lekötözés, hajtásválogatás és a permetezés.

A szervestrágya használata engedélyezett, a növényvédelemmel kapcsolatban pedig csak azokat a módszereket lehet alkalmazni, amelyet már a nagyapák is használtak: a réz- és a kénvegyületeket. Egyetlen vörös bora van, a Zweigelt és annak a roséja. Balatonszepezden, Zánka és Szentantalfa határában Furmintot, Olaszrizlinget, Rajnai rizlinget, Rizlingszilvánit, Szürkebarátot termel, összesen öthektárnyi ültetvényen. Molnár úr alapvetően a félszáraz kategóriájú borokat kedveli.

Mint Molnár László mondja, a biominősítő szervezetnek térképet kellett leadni a szőlőültetvényekről, és gyakran csak utólag értesül arról, hogy a szervezet szakemberei ellenőrizték, hogy betartja-e a biogazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Ahhoz, hogy a bioszőlő valamennyi alkotórésze megmaradjon, egy saválló szüretelőkocsival járnak a tőkesorok között, a kocsi végén bogyózó berendezést üzemeltetnek. A szőlőlé, a must egy tartályba és a pincébe kerül. A must két-három hét alatt alakul át újborrá. Tavaly összesen 350 hektoliter biobor termett. A termelő maga dönti el, hogy a mustból biobor vagy konvencionális termék lesz majd. A biominősítő szervezet még a must és a bor tárolását is ellenőrzi. A szőlő feldolgozása során nagyon kell még ügyelni a tisztaságra.

A megtermelt bort egy évig tartályban érleli Molnár László, majd saját maga palackozza és egy évig újra pihenteti. Pihent bort visz a forgalomba, úgy véli ez a bor már tartalmazza a nedű minden zamatát.

Már vannak olyan visszatérő vendégei, akik azt mondják, hogy a vegyszereket nem tartalmazó biobor jót tett az egészségüknek. Szentantalfán alakult egy borút és Molnár László pincészete ennek is tagja. Így gyakran érkeznek látogatók csoportosan. Amerre a szem ellát, három környező község (Zánka, Balatonszepezd és Szentantalfa) határában látni a szőlőültetvényeket, háttérben a Balaton északi látképével. Ez is turistacsalogató. Vinotékában, étteremben tudja értékesíteni a biobort. Sajnos a fogyasztók nagy része tájékozatlan, nem tudják az emberek, mi a különbség a hagyományos és a biobor között. Gyakran hitetlenkednek az emberek a bióságot illetően. Legutóbb Kaposváron, a fővárosban Óbudán és a Pesterzsébeten vett részt három-három napos borfesztiválon.

A közeljövőben – a hasonszőrű környékbeli biotermelőkkel – megegyezésre törekszenek, és majd közülük az egyik vállalkozó értékesíti a biobort. Úgy tűnik, hogy a biomustnak nagyobb keletje van, jobban keresik a vásárlók, mint a bort. Tehát ezen a úton fognak tovább haladni, hogy talpon tudjanak maradni.

Ilonka Mária

Vissza