Lapszemle külföldről

Szennyező csomagolóanyagok

Ma már ismert tény, hogy az élelmiszerek csomagolására használt műanyagok – bár vitathatatlanul olcsók és praktikusak – kimutatható mértékben szennyezhetik az élelmiszereket. Egyes műanyag-adalékok ugyanis (amelyek a csomagolóanyagok szerkezetét hivatottak javítani), képesek felszívódni az élelmiszerekbe. Ilyen ismert vegyületek a különféle ftalátok (leggyakrabban használt a DEHP). Egy német kutatócsoport az emberek által elfogyasztott DEHP mennyiségét vizsgálva azt találta, hogy a populáció 12%-ánál a DEHP-fogyasztás szintje meghaladta az európai egészségügyi határértéket, a szigorúbb amerikai határértéket pedig 31%-nál lépte túl. Ezen anyagok bár nyilvánvalóan jelentős mértékben jelen vannak az élelmiszerekben, egészségre gyakorolt hatásukról még nem állnak rendelkezésre egyértelmű adatok. Addig is legbiztosabb a velük való érintkezés minimalizálása. Mivel zsíroldékony vegyületekről van szó, elsősorban a műanyagba csomagolt olajok, zsírok, zsíros ételek használatát kerüljük, illetve a mikrohullámú sütőben se használjunk az ételek melegítéséhez műanyag csomagolást. (www.cleanfood.com.au)

Kártékony kozmetikumok

Egyre több kritika éri a kozmetikai ipar természettől mindjobban elrugaszkodott illatkölteményeit. Akik például a jól bevált öreg szappan helyett tusfürdőkkel tisztálkodnak, valójában a nehéziparban használatos szintetikus oldószerek higított változatába burkolóznak- ennek minden mellékhatásával együtt. A mesterséges illatanyagok gyakran okoznak fejfájást és allergiás tüneteket a bőrön. A betain nevű hatóanyag elősegíti más vegyületek bőrön keresztül történő felszívódását, míg a kozmetikumokban lévő konzerváló anyagok mutagén hatásúak. A fogkrémek használata sem lehet felhőtlen, mert a bennük található nátrium-lauril-szulfát feltételezhetően májkárosító hatású, az antibakteriális hatású triclosan összetevő pedig a fertőtlenítő szerekkel szemben rendkívül ellenálló baktériumtörzsek kialakulását eredményezheti a szájüregben. A sokat vitatott fluor nagyobb mennyiségben mérgező, ezért nyolc év alatti gyermekeknek, akik még hajlamosak lenyelni a fogkrémet, egyáltalán nem szabad fluoridos fogkrémet adni. Ezen túl allergiás reakciókat, csontképzési problémákat, cukorbetegséget, pajzsmirigy-működési zavarokat és a szellemi képességek romlását válthatja ki. A dezodorok veszélyessége különösen reflektorfénybe került, miután egyes kutatások összefüggést találtak a dezodorhasználat és egyes súlyos betegségek előfordulási gyakorisága között. A bennük lévő oldószerek és konzerváló anyagok (pl. parabenzol) a sérült bőrön keresztül felszívódnak (különösen a spraykből), és kimutathatóak voltak minden egyes mellből vett tumormintában! Az izzadásgátló hatóanyagként használt alumíniumvegyületek pedig növelhetik a tüdőrák és az Alzheimer-kór kockázatát. (www.dailymail.co.uk)

GM-szennyezett rizs Európában

A Greenpeace környezetvédő szervezet Kínából származó GMO-szennyezett rizs jelenlétét mutatta ki feldolgozott élelmiszerekben Franciaországból, Németországból és Nagy-Britanniából származó mintákat vizsgálva. Ráadásul e GM-fajta termesztése sehol a világon nem engedélyezett, mivel állatkísérletekkel igazoltan allergén hatású fehérjéket tartalmaz. Ennek ellenére – a Greenpeace 2005-ös vizsgálatai szerint – e fajta vetőmagját a vetőmagtermelő cégek és a kísérleteket végző kínai kutatóintézetek illegálisan adták el a gazdáknak. Két héttel korábban az USA-ból érkező rizsszállítmányban fedeztek fel a Bayer cég által előállított, de köztermesztésben nem engedélyezett GM-rizs szennyeződést. A Greenpeace azonnali szigorú intézkedéseket és monitoring rendszer felállítását sürgeti, hogy a jövőben hasonló estek ne veszélyeztethessék a mit sem sejtő európai fogyasztók egészségét. (2006. augusztusában az EU elrendelte minden USA-ból érkező rizsszállítmány GM-mentességi vizsgálatát – a szerk. – www.organicconsumers.org)

Biohús kerestetik

A fejlett országok többségében a biohús iránti kereslet jóval meghaladja a kínálatot. Az USA-ban 2002 óta messze alatta marad az árukínálat a keresletnek, hiába igyekeznek számos országból (Latin-Amerika, Ausztrália, Kanada) történő egyre növekvő importtal enyhíteni a hiányt. Csak 2005-ben duplájára emelkedett az USA-ba importált bio sertéshús mennyisége.

Számos nyugat-európai ország is kínálati hiányt jelzett ez évben. Különösen a marha- és a sertéshús piacát érintik jelentős áremelkedések. A legnagyobb bio sertéshús forgalmazó, a „Danish Crown” például a tavalyi évhez képest 36%-os áremelkedést jelentett.

Az élénk kereslet láttán a brit Sainsbury's és Tesco ötéves fix árú szerződéseket kínálnak a gazdáknak, hogy így biztosítsák a megfelelő készletet. Bár a kezdeményezés pozitív fogadtatásra talált a brit gazdák körében, a hazai biohús-termelés alacsony szintje miatt továbbra is erősen rászorulnak az importra. Tekintve, hogy a biotermékek iránti kereslet további növekedése várható a közeljövőben, a biohús piacán továbbra is a kínálat hiánya fog érvényesülni. Az átállási idő előírása miatt a termelés csak késve képes követni a növekvő keresletet. Az importnak pedig egyes esetekben az országokban elfogadott eltérő minősítési feltételek gördítenek jelentős akadályokat. (www.organicmonitor.com)

Ökotermesztéssel az áradások ellen

Komoly társadalmi hasznot eredményez az ökológiai módszerek alkalmazása az áradások megfékezése terén – állapította meg egy osztrák kutatócsoport. Ezért a biogazdálkodás támogatásánál ezt – a termék árába bele nem számítható – a tényezőt is figyelembe kellene venni.

A kutatások számszerűsítve is alátámasztották, hogy a hagyományos gazdálkodás során a talaj szervesanyag-tartalmának és biológiai aktivitásának csökkenése, valamint a mechanikai túlterhelés a talaj keményedését és fokozott iszaposodását okozza. Ez nagymértékben csökkenti a talaj elszívóképességét. Ezzel szemben az ökológiai művelés tudatosan javítja a talaj pórusosságát a talajban élő szervezetek, a zöldtrágyanövények és a magas humusztartalmú szervestrágya-kezelések segítségével. Az ökológiai művelésű talajoknál ezért esőzéskor több víz szivárog el, így késleltetve jut a folyókhoz. (www.pressetext.at)

Bogyósok nagymértékű peszticidterhelése

A Greenpeace mintát vett a hat legnagyobb német bevásárlóközpont ribiszke-, köszméte- és cseresznye-kínálatából és a teszt szerint ezek a konvencionálisan termelt gyümölcsök erősen szennyezettek mérgező permetszerekkel. A minták 88%-ban peszticidmaradványt találtak a környezet-védők. Az eredmény: a bevizsgált cseresznye 15%-át, a ribiszke 29%-át és a köszméte 33%-át értékelte a Greenpeace erősen szennyezettnek és fogyasztásra alkalmatlannak. Átlagosan minden mintában 2,75 peszticid van. A három biopiac termékei szermaradványoktól mentesek voltak. (www.greenpeace.de)

Bizonyíték a tejben megtalálható transzgénikus DNS szekvenciákra

A Catania-i Egyetem (Olaszország) tudósai az Olaszországban vásárolható fogyasztói tejből kimutatták a GM DNS szekvenciákat. Fennáll tehát a lehetősége annak, hogy transzgénikus DNS és/vagy fehérje van az élelmiszerekben, mely olyan állatoktól származik, amelyeket genetikailag módosított takarmánnyal etettek – áll a tudományos értekezésben. A tanulmány elején egy arra alkalmas eljárást kellett kifejleszteni, mellyel a fogyasztói tejből kimutatható a GM kukorica és szója. Továbbá fontos volt igazolni, hogy a pasztőrözés során a transzgénikus DNS szekvenciák nem roncsolódnak. Mindezeket kísérlettel sikerült igazolni. 60 mintát vizsgáltak: 28 konvencionális, 14 bio, 11 konvencionális tejminta speciálisan gyerekeknek, 6 biotej speciálisan gyerekeknek és 1 juhtej. 23 mintában (38,3%) transzgénikus kukorica szekvenciákat és 7 mintában (11,7%) pedig transzgénikus szója szekvenciákat sikerült kimutatni. Még a biotejben is találtak GM szekvenciákat.

A szennyeződésnek különböző okai lehetnek. A tanulmányban lehetséges forrásként említik meg a fekáliát és a levegőt, melyekben takarmány DNS, ill. annak megfelelő takarmányrészecskék vannak. A szennyeződés esetlegesen a környezetből is bekövetkezhetett, méghozzá a természetben előforduló baktériumok DNS szekvenciái is lehetnek a szennyeződés okozói (B. thuringiensis és Agrobacterium sp.; ezekből a baktériumokból vettek DNS szakaszokat a GM szója és kukorica előállításához). A szennyező források kivizsgálásához további vizsgálatok szükségesek. (www.oekolandbau.de)

Hipp: a géntechnikára nincs szükség

Claus Hipp a zöld géntechnológia ellen emelte fel szavát. Az Osztrák Agrárkamara elnöke, Schwarzböck biztosítja ezt a szabadságot az osztrák mezőgazdaságnak.

„A géntechnológiára nincs szükség, hogy az embereket most és a jövőben élelmezni tudjuk", világított rá álláspontjára Prof. Dr. Claus Hipp az 50 éves jubileuma alkalmából rendezett bécsi pódiumbeszélgetésen. Rudolf Schwarzböck védelmet és segítséget ígért neki, ő ugyanúgy látja, hogy „semmi szükség a géntechnológia alkalmazására az osztrák mezőgazdaságban” és garantálta, hogy „Ausztria az elkövetkező években továbbra is GMO-mentes marad.” Prof. Dr. Claus Hipp többekkel arról is beszélgetett, hogy a bio csak egy divat jelenség-e, avagy felelős szemlélet. A beszélgetőpartnerek egyöntetű megállapítása az volt, hogy semmiképp sem divat, sőt a bio iránti elkötelezettség egyre jobban terjed. Jelenleg 6000 biogazda 29 országban mintegy 15 000 ha területen tevékenykedik a Hippnek. Így a Hipp a világ legnagyobb biotermék feldolgozójának számít. (www.oekonews.at)

Levi's Öko-Jeans

A Levi's 2006-os őszi kollekciójában 100% bio pamutból készült farmert is kínál. A farmert „Levi's Eco” névvel látták el és 2006 novemberétől kapható majd az amerikai Levi's boltokban. 2006 végétől Európában is elérhető lesz a legkedveltebb standardméreteinek Öko-Denim változata (506 férfiaknak és 570 nőknek). További modelleket 2007-től vásárolhatunk majd. A Levi's farmert a világ 100 országában értékesítik és 1873-as bevezetése óta a ruházati ipar legsikeresebb terméke, amelyet sokszor hamisítanak. (www.fibre2fashion.com)

Válogatta és fordította:
Kovács Dóra és Szőnyi Eszter

Vissza