Mire jó a gyomfésű, hogyan használjuk?

A gyomirtás egyik alaptörvénye, hogy a gyomok ellen akkor kell védekezni, amikor még nem is látszanak, vagyis még csak csíráznak.

A 452 hektáron ökológiai gazdálkodást folytató Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht.-nál gyakorlati bemutatókat is szerveznek az érdeklődőknek, többek között a gyomfésű szakszerű használatát is meg lehet itt tanulni.

– Milyen földterületeken és milyen domborzati viszonyok között alkalmazható jól a gyomfésű?

Bolye Ferenc: Többféle munkaszélességű gyomfésűt gyártanak: a 3-tól a 24 méteresig. Dombos vidéken is alkalmazható a gyomfésű, de olyan munkaszélességűt kell választani, amely a traktorral való munkálatok során nem okoz balesetet. Amennyiben meredekebb lejtőkön akarják alkalmazni, akkor kisebb munkaszélességű munkagépre lehet szükség.

Ács Sándorné: Nemcsak a domborzati, hanem a talajviszonyok is fontosak a gyomfésű használatánál. Mi középkötött talajokon gazdálkodunk. Agyagos, kötött talajokon rosszabb hatásfokkal dolgozik a gyomfésű. Az osztrák Hatzenbichler típust használjuk – ez az eredeti fejlesztés. Többféle fogvastagsággal árulják. A homokosabb, lazább talajokhoz elegendő egy 4-6 milliméteres, egy kötöttebb agyagos talajhoz pedig 8 mm-es fogvastagság.

A fogvastagságot a talaj kötöttsége alapján kell megválasztani. A homokosabb, lazább talajokhoz elegendő egy 4-6 mm-es, egy kötöttebb agyagos talajhoz pedig 8 mm-es fogvastagság.

– Szeretném, ha konkrét gyakorlati példákat mondanának arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű növényeknél használható eredményesen a gép és hogyan?

Bolye Ferenc: Külön kell választani a kapásokat, a gabonaféléket, az apró magvúakat, mivel mindegyik csoportnál más-más módon kell alkalmazni a gyomfésűt.

Az alapvető, el nem hagyható művelet a nagy magvú növényeknél (kapások, borsó, szója) a kelés előtt, az úgynevezett vakboronálás. Amikor elvetem a borsót, a napraforgót, illetve a kukoricát és már 10°C-os a talaj hőmérséklete, 5 napon belül fésülni kell.

A vakboronálást akkor kell elvégezni, amikor a kultúrnövény még nem kelt ki, de a gyom már csírázik, vagyis amikor a nagy magvú növények (kukorica, napraforgó, borsó, szója) csírája már majdnem elérte a talajfelszínt. Akkor érdemes a gyomfésűt alkalmazni. Naponta figyelni kell a vetést, így láthatjuk a csíra növekedését. Aki nem ért hozzá, annak azt ajánlom, hogy tegyen le egy vastag üveglapot a vetett területre, és amikor az üveg alatt megjelenik a csíra, akkor kell először gyomfésülni. Napraforgó és kukorica esetében egy 12 méteres gyomfésűvel a 9. sor a "traktor lába közé" kerül, azon haladva nagyon jó lesz a takarás. fontos a sebességi fokozat, a mélység és a rugók ráfeszítésének beállítása is. Minél jobban ráfeszítjük a rugót, annál erősebben hatol a földbe, annál mélyebben dolgozik, de a beállításnál ügyelni kell arra, hogy a kultúrnövényt ne húzza ki . Az a lényeg, hogy szakszerűen - a növények tűrőképességét figyelembe véve, de jó hatásfokkal - végezzük el a munkát.

A gyomfésülés elvégzését hátráltathatja az eső. Ilyenkor a már kelő állományban kell elvégeznünk a műveletet. Ezt is meg lehet csinálni, de ilyenkor lassabban megyünk, másként állítjuk be a rugókat, hogy kíméljük a kelő növényeket. Amikor a borsó 3-5 centiméteres, akkor is meg lehet fésülni lassan, úgy hogy, ne takarja be a föld. Lehetséges, hogy néhány nap múlva újra rá kell menni a táblára a hatékonyabb gyomirtás érdekében. A vakboronálást mindenképpen el kell végezni . Utána a gyomosságtól függően még egyszer, kétszer állományban is meg kell csinálni a gyomfésülést.

Az apró magvú növényeknél a kelés előtti gyomfésülést nem lehet alkalmazni, mert ezeket sekélyre vetjük. Például a mustárt csak akkor szabad fésülni, amikor már 5-8 centiméteres az állomány, akkor már elbírja a gyomfésűt.

A gyomfésűt a gabonafélékben, a kapásokban, és a legtöbb növénynél a megfelelő fejlettségű állományban lehet használni. Én szívesen alkalmazom azt a módszert, hogy ha nem elegendő egy művelet, akkor a következő gyomfésülést az ellenkező irányban végzem el . Napraforgó és kukorica állományban például nem az a lényeg, hogy reggel korán menjen ki a traktoros a területre, mert ilyenkor még harmatos a növény és könnyen elpattan, így kárt okozunk. Nedves talajon sem szabad a gyomfésűt használni. Ha megvárjuk, amíg a harmat felszárad és a növények egy kicsit meglankadnak, akkor nem okozunk kárt, mert a gép nem töri és nem húzza ki a növényeket.

– Milyen fejlettségű növényállományban alkalmazható biztonságosan a gyomfésű?

Ács Sándorné: Ez növényenként különböző. Alapelvként megfogalmazható, hogy növényállományban akkor alkalmazható a gyomfésű, amikor már megtartja a növényt a gyökere és nem húzzuk a gyomfésűvel . A munka elindítását, a gép beállítását mindig az adott növény- és talajállapothoz igazítjuk. Ez nagy figyelmet igényel az ökogazda részéről. Ezért szoktuk azt mondani, hogy a gazdának együtt kell élni a növénnyel. fontos tudni, hogy a kikelt, már leveles gyom ellen a gyomfésű nem alkalmas eszköz, csak a csírázó gyomok ellen eredményes . A körkörösen rezonáló rugós fogak a talaj teljes felületét egy-két centiméteres mélységben átmozgatják. Ez éppen elegendő ahhoz, hogy a csírázó gyomok elpusztuljanak.

A gabonaféléknél bokrosodás idején kell használni a gyomfésűt. Ez a művelet nemcsak a gyomokat irtja, hanem szellőzteti, porhanyóssá is teszi a talajt, megszünteti a cserepességet, akadályozza a párolgást. Hasznos és sokrétű művelet.

Álló lucernában a tavaszi fogasolást végezzük a gyomfésűvel.

– Mi a tapasztalatuk: a gyomszabályozás gépi módja mennyire hatékony?

– 80 százalék körüli a hatásfoka, amelyet a művelet ismétlésével lehet fokozni. Az ökológiai gazdálkodásban nincs 100 százalékos pusztítás, mivel nem használunk vegyszereket. Mindössze olyan szintre szorítjuk vissza a gyomot, amely már nem okoz gazdasági kárt.

– Hogyan értékelhető a gyomfésű a környezetterhelés szempontjából?

– Egy MTZ-80-as traktor elegendő a vontatásához és nem kell hozzá vegyszer, tehát semmilyen szennyezést nem okoz. A vegyszeres gyomirtáshoz viszonyítva lényegesen olcsóbb, környezetbarát a gyomfésülés.

Aki komolyan gondolja, hogy ökológiai gazdálkodásra akar átállni, szerezzen be egy, a gazdaságához leginkább alkalmas méretű gyomfésűt. Tudom javasolni a Hatzenbichler osztrák cég gyártmányát, amely az eredeti fejlesztés. Mi ezt használjuk 14 éve és csak egyszer kellett cserélni a fogakat. A mi gépünk 12 méter széles, hidraulikusan nyitható és csukható, nyolc tag van rajta négyféle állítási móddal. A tagok külön-külön is mozognak, így biztosítva a talajkövetést.

Induláskor egy rövid szakaszon meg kell húzni és ellenőrizni, hogy milyen munkát végzett, nem húzta-e ki a kultúrnövényt. Ha szükséges, állítani kell rajta, a próbaművelet alapján kell dönteni a helyes sebességről is.

– Mi a helyzet a könnyűfogasok és a magtakarók használatával?

Bolye Ferenc: A mai korszerű vetőgépeken már rajta van a magtakaró egység. Külön magtakaró fogast ritkán használnak. Viszont tudjuk, hogy sokan próbálkoznak azzal, hogy a gyomfésűt a magtakaró fogassal helyettesítik. Ez utóbbi elvileg hasonló munkát végez, de nem olyan minőségben, és nem olyan hatásfokkal, mint a gyomfésű. Állományban pedig nem lehet sokáig használni, mert alacsony. Egy 4-6 leveles napraforgó állományban már károkat okozhat a magtakaró alkalmazása.

Ács Sándorné: Amíg nincs gyomfésűje a gazdának, addig szükségmegoldásként megteszi a magtakaró fogas is, de a munka minősége gyengébb lesz, nagyobb kárt okoz. Ha a gazda kiszámolja, mennyit veszít, akkor eljut odáig, hogy nagyobb hasznot hoz számára, ha megveszi a gyomfésűt. A gazdák figyelmébe ajánlom, hogy aki gyomfésűt alkalmaz, annak már a vetésre nagyon oda kell figyelnie. Nagyon lényeges a jó minőségű vetőgép, vetőmag és a vetés minősége. Amennyiben nem egyenletes a vetés mélysége, akkor a gyomfésű a sekélyre került magvakat kifordítja.

A leendő ökogazdákat előzetes egyeztetés alapján szívesen látjuk gyakorlati bemutatóra is a 452 hektáros gazdaságunkban.

Ilonka Mária

Vissza