„Zászlós hajó” a pusztában

Az ezredfordulón a Hortobágyi Nemzeti Park az ember és a természet harmonikus együtt létezésének példájaként a világörökség részévé vált. Nem alaptalanul, hiszen a magyar Alföldön az egyik legrégebbi tevékenység a hortobágyi pásztorkodás. Az ősi alapokon nyugvó, századokon keresztül fejlődő hortobágyi pásztorkodás kisugárzása a mai napig észlelhető nemcsak Tiszántúlon, hanem az egész Kárpát-medencében is.

Az elmúlt években a Hortobágyi Nemzeti Park nyolcvanezer hektáros területén az ország más térségeihez képest nem csökkent, hanem növekedett a jószágok száma : kilencezer marha, ötvenezer juh és birka, kétszázötven bivaly, valamint háromszázötven ló járja a legelőket.

Örvendetes, hogy a más életformákkal csábítva fojtogató környezet dacára, a nemzetei park gyepterületein közel kétszáz pásztor (csikós, gulyás, csordás, juhász, kondás) vigyázza a jószágokat. Ők tehát nem színészek, nem díszletek és nem múzeumi kiállítási darabok.

A hortobágyi legeltető állattartás – nagy érintetlen pusztájával, a növekvő jószágállományával, fiatalodó pásztorságával és a hagyományok megerősödésével – a magyar nagyállattartó kultúra őrhelye ill. zászlós hajója, hiszen más tájakon felaprózódtak a gyepek, hiányzik a legelő állat, a pásztorság pedig kihalt.

Hazánk első nemzeti parkja nem csak címekben, elismerésekben gyarapszik, hanem kiterjedésében, földjeiben, jószágaiban, építményeiben is. A tulajdonviszonyok átrendeződésével napjainkra Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája szinte teljes egészében kincstárivá vált . Ma a hazai nemzeti parkok között talán a legmódosabb. Ha így is van, többnyire a teendők nagybundája vár bennünket, s csak az ünnepnapokon gombolhatunk tarka hímzésű szűrt…

Nézzük meg, hogyan segíti a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaság (továbbiakban: KHT) e szerteágazó nemzeti parki feladatok teljesülését! A Környezetvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő társaság 1994. április 1-vel jött létre és azóta is felelősen gondozza az őshonos és régen honosított génbanki állatállományt (magyar szürke szarvasmarha, hortobágyi fekete és fehér racka juh, nóniusz ló, házi bivaly, mangalica, gyöngyös), működteti az állattartás épületeit, a műemlék jellegű pásztorépítményeket, szántóföldi ökológiai gazdálkodást és gyepgazdálkodást folytat, valamint tevékenységi körébe tartozik az idegenforgalom és vendéglátás.

A Közhasznú Társaság természetvédelmi fenntartási megállapodás keretében régi magyar háziállatokkal legeltet a Hortobágyi Nemzeti Park gyepterületeiből 15 000 hektárt és 2 000 hektár szántóterületen ökológiai gazdálkodást folytat.

Az alapítása óta jelentősen fejlesztette a génbanki állatállományt, és az általa fenntartott mezőgazdasági művelésű földterületeken kialakította a természetvédelemmel harmonizáló – ökológiai – gazdálkodási módot. A fejlesztések eredményeként a KHT tulajdonában van a magyar természetvédelem génbanki állatállományának több mint 60%-a , amely 2800 db szürke marhát, 2000 db racka juhot, 250 db bivalyt, 60 db nóniusz törzskancát, 300 db mangalica sertést jelent.

A legelő állat nélkülözhetetlen a puszta fenntartásában, s ahogy azt korunk eseményei bizonyítják a pusztára jellemző hagyományos állatfajták nélkülözhetetlenek a modern ember életében is. Szerepük újraértékelődött, speciális tulajdonságaik miatt megőrzésük közös felelősségünkké vált.

A régi magyar állatfajták közül – agrár-, és kultúrtörténeti jelentőségénél fogva – vitathatatlanul a magyar szürke marha a kipusztulással fenyegetett haszonállatok jelképe. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz került legelők fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a legelő-taposó-trágyázó állat. Azonban a tájléptékű nagyságrendet elérő, hatvan ezer hektárnyi gyep fenntartásában – ésszerűen – a marhafélék kapják a legnagyobb szerepet.

A KHT 1994-ben 400 magyar szürke tehénnel rendelkezett, ezek szaporulata és a vásárolt állatok jelentősen segítették az állomány növekedését. Napjainkra a tehenek száma több mint 800 db és az állomány összlétszáma eléri a 2800 db-ot, a magyar szürke gulya az ország első számú törzs-tenyészetének számit.

A szürke marha történetének alakulásában mindig meghatározó szerepe volt Hortobágynak, ezért a Társaságunk létrehozta a fajta történetét bemutató állandó kiállítást . Az elmúlt években a KHT több mint 500 igazolt származású üszőborjú és vemhes üsző, valamint több tucatnyi tenyészbika értékesítésével segítette az ország más nemzeti parkjaiban és azon kívül is új tenyészetek kialakulását.

A génbanki állatállomány minőségi és mennyiségi fejlesztése összhangban van a nemzeti park legeltetési elveivel. A Társaság által legeltetett területek a nemzeti park területének csupán az egy ötödét teszik ki, azonban a legelő marha állományának több mint egy harmadát adja.

A bio minősítésű szürke marha, bivaly, mangalica és racka hús piacra juttatásában, népszerű-sítésében a KHT-nak meghatározó szerepe van. A „Hortobágyi Bioszalámi” félék, valamint a borjúhúsos HIPP bio-bébiétel már a nagyközönség számára is ismert termékek. Ezek a természetvédelmi kulcstermékek nemcsak a legelőterületek hasznosítását segítik elő, hanem a szürkemarha állomány fejlesztésének, a biztonságos élelmiszertermelésnek az új irányát is megjelölték.

A KHT évek óta a magyar és hortobágyi hagyományokhoz méltón képviseli nemzetközi és hazai kiállításokon (Bio-Fach, OMÉK stb.) a régiót, ahol bemutatja a régi magyar állatfajtákat, a biominősítésű élelmiszer alapanyagokat, a nemzeti parkból származó különleges minőségű termékeket.

A Társaság alapítása óta folyamatosan növelte az ökológiai gazdálkodás részarányát. Napjainkra a 2000 hektár szántóterületen és 15 000 hektár gyepen bevezetett ökológiai gazdálkodásra támaszkodva a Kht. az ország legnagyobb bio gazdaságává vált. Az élelmiszerbiztonsági követel-ményeknek magas szinten megfelelő, különleges minőségű termény (búza, tönkölybúza, árpa, zab, kukorica, borsó, napraforgó, köles, mustár, repce) teljes egészében exportra kerül . A bio termények értékesítéséből származó eredmény segíti a közhasznú természetvédelmi fenntartási feladatok finanszírozását.

A fentieken túl a Társaság a szántóföldi ökológiai gazdálkodás és extenzív állattartás területén integrálja huszonhat környező kistermelő és mezőgazdasági vállalkozó bio termelését , mindez javítja a térség megélhetési lehetőségeit, a nemzeti parki területek és a védőzóna kíméletes használatát, a természetvédelem ügyének kedvező megítélését is.

2002. év tavaszán a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.ajánlása alapján a Biokultúra Egyesület vezetősége az „Év Biogazdasága” elismeréssel tüntette ki a Társaságot.

A Társaságnál alkalmazott szakemberek létszáma és végzettsége különleges feladatok ellátását teszi lehetővé, hiszen munkatársai között megtalálható agrármérnök, erdőmérnök, biológus, növényvédelmi szakmérnök, mérnök-üzemgazdász, vállalkozás-gazdasági szakmérnök, ökológus, természetvédelmi szakmérnök, idegenforgalmi menedzser, valamint könyvvizsgáló. A szakemberek részt vállalnak a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek, szövetségek vezetésében.

A KHT az országban elsőként, közel tíz éve az ökológiai gazdálkodás teljes területén működteti a HACCP Élelmiszerbiztonsági-, valamint az ISO 9002 (ma már aktualizálva ISO 9001:2000) Minőségirányítás Rendszert. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma kihelyezett Tájökológiai Tanszéket létesített a KHT-nál az ökológiai gazdálkodás felsőfokú oktatása céljából, és az együttműködés kiterjed több kutatási és fejlesztési programra.

A Hortobágyi KHT 1998-ban nyitotta meg a Pusztai Állatparkot, amely a génmegőrzési munka eredményeként régi magyar galamb-, tyúk-, pulyka-, juh-, mangalica-, marha- stb.-félék bemutatását szolgálja. Az állatparkban évente kb. 30 000 látogató fordul meg, melynek nagyobb részét óvodai és iskolai csoportok adják.

Az idegenforgalmi- és vendéglátó tevékenységek közül nagy jelentőségű a bio élelmiszer alapanyagokból készült tájjellegű ételeket kínáló Csárda üzemeltetése . A pusztai legeltető állattartás sajátos viszonyai mindig felértékelték azokat a nemes alkalmakat, melyek ünnepként a találkozás lehetőségét adták. E hagyományokra támaszkodva keltettük újra a legeltető állattartás tavaszi kihajtási és őszi behajtási ünnepeit , pünkösdkor hívjuk nemes vetélkedésre, tudásuk bemutatására a táj pásztorait, lovasait, a legjobb kézműveseket, táncosokat, zenészeket, egyedülálló élmény lehetőségét kínálva ezzel a Hortobágyra látogató vendégeknek.

Október első szombatján a Bikavásáron találnak gazdára a tenyésztésre érett, az un. „harmadfű bikák”. A más tenyészetekben már „dolga végzett” korosabb jószágok is itt cserélnek gazdát. A szürke marha tenyésztőknek és pásztoraiknak ez a legjelentősebb őszi találkozójuk, ami számos érdeklődő számára is feledhetetlen pusztai élményt ad.

A társaságnál 210 fő áll alkalmazásban, mely létszámból kitűnik, hogy a KHT a helyi lakosság megélhetési lehetőségei között jelentős szerepet tölt be.

Hazánkban a nemzeti parkok vagyonkezelésébe az elmúlt években közel 300 ezer hektár védett terület került. A Társaság eddigi tevékenysége e különleges rendeltetésű kincstári vagyon működtetéséhez tapasztalatokat és segítséget nyújt.

Gencsi Zoltán

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaság címe:
4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1.
Telefon: 52/589-110, Fax: 52/369-108
E-mail: info@hortobagyikht.hu
Web: www.hortobagyikht.hu

Vissza