Hol és miért folyik kutatás?

Az ökológiai gazdálkodás eredményes és hiteles művelésének elengedhetetlen feltétele a tudományos alapok mind szélesebb ismerete.

A helyes arányokat megtartva, ennek az ismeret-átadásnak magába kell foglalnia az alapozó, az összehasonlító kísérletek és vizsgálatok megbízható adatait, valamint a gyakorló ökotermelés és szaktanácsadás részére átadható módszereket. Mindezek forrása lehet az ökológiai gazdálkodással már évtizedek óta kiterjedten foglalkozó nemzetközi kutatási háttér, továbbá az elmúlt időszakban egyre izmosodó hazai tudományos tevékenység is. Rovatunk célkitűzése , hogy mindezen feltételek és lehetőségek felhasználásával, a tudományos eredmények nagy alázattal és megfelelő kritikával történő közreadásával elősegítsük az ökológiai gazdálkodás rendkívül sok színű, bonyolult és reményeink szerint mindinkább kiterjedtebb művelését. Ez által jobban feleljen meg az ellenőrzés, a piacosság és a gazdaságosság feltételeinek és igényeinek .

Az ökológiai gazdálkodás tudásbázisát is érintik a most folyó jelentős leépítések és átszervezések, az érintettek közül kiemelkedő jelentőségűek számunkra az OMMI-ba (most: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) beolvasztott tápiószelei Agrobotanikai Intézet és a Herceghalmi kutatóba beolvasztott gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet. Folyó kutatási programjainkban partnereink a szintén érintett (felszámolásra, privatizálásra szánt) Országos Húsipari Kutatóintézet, és a biogazdálkodáshoz sok szállal kötődő szőlészeti és borászati kutatóintézetek valamint a gyümölcstermesztési kutatóintézetek is.

Igen fontos kutatómunka folyik az agrár- és környezetgazdálkodás, valamint az élelmiszertudomány szakterületeit művelő egyetemeken. (Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági és kertészeti karain, a debreceni, a gödöllői, a kaposvári, a mosonmagyaróvári-soproni, a veszprémi-keszthelyi egyetemen), továbbá a Magyar Tudományos Akadémia kutató intézeteiben (disszonáns, hogy az MTA Martonvásári Kutató Intézete sajnálatosan a GMO kukorica fajták hazai előállítására kötött tavaly szerződést egy multinacionális céggel, miközben egyik részlegében kimagasló színvonalú ökora nemesítési kutatások folynak).

Brüsszelben mondják, nem mi mondjuk: jobb a bio!

Az EU kutatási eredményeiről. Decemberben hozták nyilvánosságra Brüsszelben az EU Hatodik Kutatási Keretprogramjából finanszírozott tudományos kutatások eredményeit. Janez Potočnik Tudományért és kutatásért felelős EU-biztos örömét fejezte ki azt illetően, hogy az élelmiszerminőség és –biztonság tárgykörében új, fontos tudományos eredmények láthattak napvilágot EU-s forrásokból. Kiemelte az élelmiszereket érintő tudományos eredmények szerepét a fogyasztói döntésekben.

A legújabb vizsgálatok igazolták, hogy az ökológiai úton termelt élelmiszerek magasabb beltartalmi értékkel bírnak, mint a konvencionális termékek . Bebizonyosodott például, hogy a bio tej omega-3 zsírsav tartalma mintegy 60%-kal meghaladja a konvencionális tejét, valamint jóval nagyobb arányban tartalmaz vitaminokat és antioxidánsokat is.

Az omega-3 zsírsavak jelenlétét bizonyította a halakban és a tenger gyümölcseiben egy másik, EU-forrásból finanszírozott kutatás. Kiderült, hogy a fehér húsú halak fogyasztásának fontos szerepe van az Európa-szerte oly gyakori emésztőszervrendszeri rák megelőzésében. A halfogyasztás szív-és érrendszerre, csontritkulásra és depresszióra gyakorolt hatásait tovább vizsgálják.

A jó kedélyállapotú állatok jó minőségű élelmiszert szolgáltatnak . Az állattartás körülményei nem csak állatvédelmi szempontból fontosak, de a termék minőségét is befolyásolják. AZ EU támogatásával megvalósuló kutatások a jó takarmányozási és tartási gyakorlatot és az állatok viselkedését vizsgálják, 2006. márciusban adták ki a jó tenyésztési gyakorlatot tartalmazó könyvet , mely az állategészségügyi és állatjóléti követelményeket is tartalmazza.

Az elkövetkező évek tudományos kutatásait az EU elsődlegesen az EU Hetedik Kutatási Keretprogramjából (FP7) fogja támogatni, melyet 2006 december 18-án fogadott el a Tanács, és 2007. január 1-ével veszi kezdetét. Részt vehetnek benne gazdasági társaságok, kutatóintézetek és egyetemek.

Az FP7 teljes költségvetése meghaladja az 50 milliárd eurót, és hét évig tart. A program négy kiemelt területet fog érinteni:

• az együttműködési kutatásokat;
• az Európai Kutatási Tanács (ERC) megalapítását, mely a tudományok határterületein folyó kutatásokat támogatná;
• az emberi erőforrásokat;
• a kutatási infrastruktúrát és potenciált.

Az ökológiai gazdálkodás és termelés témáján belül több kutatás is mostanában zárult le. Ide tartozik többek között a SAFO (Az állategészségügy és élelmiszerbiztonság fenntartása az ökológiai gazdálkodás keretein belül), az EISfOM (Az ökológiai piacok európai információs rendszere) és az Ökológiai input -értékelés (az ökológiai gazdálkodásban alkalmazott növényvédő készítmények, tápanyagutánpótlók és talajkondicionálók értékelésének egységes, szabványosított eljárásai).

Forrás: http://www.coreorganic.org/corenews/dec06/page4.html
http://www.ec.europa.eu/research/press/2006/pr1212en.cfm

Megjelent szakkönyvek szemléje

(Tallózás illetve ismertetés a tudományos igényű, a bolti forgalomban kapható és az ökogazdálkodással is foglalkozó – így ajánlható – könyvek között.)

• Biológiai növényvédelem hajtató kertészeknek (2006) Szerk.: dr. Budai Csaba, Mezőgazda Kiadó, Budapest. A növényházak mesterségesen kialakított, a hajtatott növények számára kedvező életteret nyújtó környezete a primőrök károsítóinak is optimális feltételeket biztosít. Mindez intenzív, sokszor túlzott növényvédőszer-használatot kényszerít ki a zárt térben. Ezért is fordult figyelem a vegyszeres védekezést felváltó, biológiai növényvédelmi eljárások kialakítása és bevezetése felé.
• Dr. Kocsis István (2005): Komposztálás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
• Szántóföldi talajhasználati praktikum (2003.) Szerk.: Gyuricza Csaba, Szent István Egyetem Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Földműveléstani Tanszék, Gödöllő. A könyv a szántóföldi talajhasználat gyakorlati vonatkozásait tárgyalja. Segítséget ad a talajművelés minősítéséhez, a legfontosabb kártevő gyomfajták meghatározásához. Gyakorlati példákat ismertet a vetésforgók összeállításához valamint a növények igényéhez és a talaj aktuális tápanyagtartalmához igazodó tápanyag-kijuttatás módszereit mutatja be.
• Az ökológiai és alternatív állatgyógyászat (2005). Szerk.: dr. Mátray Árpád Mezőgazda Kiadó, Budapest.

A tavaszi biovetőmag

A Gabonatermesztési Kutató Kht. tavaszi minősített biovetőmag választéka, amelyet az OMMI tudományos kísérletekben igazolt:

• Kukorica fajták: Szegedi SC325-FAO340 , szemes, 55-70 ezer tő/ha; Szegedi TC377-FAO440 , szemes és siló, 55-60 ezer tő/ha, 65-75 ezer tő/ha; Szegedi TC367-FAO380, szemes és siló, 55-65 ezer tő/ha, 65-75 ezer tő/ha.
• Napraforgó fajta: Masai PR, peronoszpóra rezisztens, magasolajt., 45-50 ezer tő/ha.
• Szója: Primor, korai, 3,3t/ha termésű, ellenálló. Köles: Fertődi 2, sárga magvú, ellenálló, szárazságtűrő.
• Olajlen: Juliet , erőteljes fejlődésű, kiegyenlített, rezisztens (Septoria linicola).

A hazai biovetőmag-ellátás összegző értékelése (Aradi László, 2004. diplomamunkája nyomán)

A biogazdálkodásban kötelező az ökológiai termesztésből származó szaporító anyag használata. Ez alól meghatározott esetekben felmentést adhat az ellenőrző szervezet, amelyet a Bizottság 1452/2003. rendelete szabályoz.

A biovetőmag előállítása, feldolgozása és forgalmazása a konvencionálishoz képest kockázatosabb , és számos egyéb problémát is felvet. Ilyenek pl.: a vetőmagkezeléssel, vagy a genetikailag módosított fajták (GMO) használatával kapcsolatos nehézségek.

Munkám során értékeltem az európai Uniós és hazai biovetőmag kínálatot, valamint kérdőíves kikérdezés módszerével mértem fel a hazai biovetőmag felhasználók részéről jelentkező igényeket . Ezek alapján elmondható, hogy az Unió tagállamaiban széleskörű, de nem teljes a választék biovetőmagból. A hazai kínálat ezzel szemben kifejezetten szűkös.

A magyarországi biotermelőket ez több szempontból is hátrányosan érinti . A saját előállítású vetőmag használata növeli a termelés kockázatát, a konvencionálisé pedig jogszabályi, versenyképességi gondokat okoz. Ugyanakkor a termelők részéről még meglehetősen magas biofelár esetén is megvan a hajlandóság az ökológiai eredetű szaporítóanyag megvásárlására.

Véleményem szerint a hazai biovetőmag-előállítás eddiginél nagyobb támogatásával, az ökológiai gazdálkodás számára megfelelő ajánlati fajtalista kidolgozásával , az információ ellátás javításával, a genetikailag módosított fajták használatának minél szélesebb körű korlátozásával nagyban javítható a hazai biogazdálkodás helyzete, versenyképessége és nemzetközi megítélése.

Az európai biovetőmag-választék információs bázisa elérhető: www.organicxseeds.com FIBL, Postfach CH-5070 Frick. Tel: ++41628657272.

Vissza