Természetőrző gazdálkodás

A természetőrző gazdálkodás fogalma azt jelenti, hogy tudatosan, okosan és kíméletesen hasznosítjuk a természet által felkínált értékeket. Mi magyarok különösen kedvező adottságokkal rendelkezünk a természetőrző gazdálkodás tekintetében.

A természetőrző gazdálkodás három pillérre támaszkodik

1. Ökológiai adottságok. Magyarország ökológiai adottságai (talajtakarónk, ökológiai régióink) gazdag változatosságot mutatnak. Már a honfoglaló magyarok is a természet változatossága miatt telepedtek le a Kárpát-medencében. Az ökológiai alapokon nyugvó honfoglalásunk is azt bizonyítja, hogy nyugodtan támaszkodhatunk az őseinktől örökölt természeti adott­ságainkra, értékeinkre.

2. Természettudományos ismeretek. Lehetséges, hogy történelmi szempontból a 20. század nem tekinthető sikeresnek. A magyar talajtan szempontjából viszont kiemelkedő kornak tekinthető. Tudósaink és kutatóink meghatározó szerepet játszottak az európai talajtan fejlődésében (talajbiológia, talajkémia, talajfizika, talajgenetika). Felhalmozott tudáskincsünkre tehát bizton építhetünk.

3. A gazdálkodók gyakorlati tapasztalatai. A magyar biogazdák főként saját tapasztalataikra és kollégáik ismereteire támaszkodva gazdálkodnak. A felhalmozott gyakorlati megfigyelések hasznosítása szintén nélkülözhetetlen pillére a természetőrző gazdálkodásnak. A magyar biogazdaságok hatékonysága és eredményessége érdekében mind a természettől ellesett tapasztalatokat, mind a tudományos kutatási eredményeket hasznosítanunk kell.

A természetőrző gazdálkodás keretében arra törekeszünk, hogy ökológiai adottságainkat a természettudományos ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok együttes hasznosítása révén tegyük eredményesebbé.

A biogazdálkodás jövője

Biogazdának lenni ma embert próbáló feladat. Az agrártudomány ötven év óta a vegyszeres mezőgazdaságban hisz, ezért általában lenézi a biológiai termesztéssel foglalkozókat. Sok agrárszakember a járatlan utakról ítélkezik és elutasítja a biogazdálkodást. Jogos tehát a kérdés: Van-e a biogazdálko­dásnak jövője?

A tudományos választ svájci kutatók adták meg e század hajnalán, a „Science” című igen rangos folyóiratban. Tudományos áttörésként értékelhető cikkükben – 21 éves tartamkísérletük eredményei alapján – összehasonlították a biológiai (biodinamikus, szerves biológiai) és a hagyományos (műtrágya, műtrágya + istállótrágya) gazdálkodás eredményeit.

A svájci tartamkísérletek eredményei szerint a biogazdálkodási rendszerekben

• a terméseredmény mindössze 20%-kal volt kisebb, mint a ha­gyományos rendszerekben, miközben
• a trágya- és energiabevitel 34-53%-kal (!)
• a növényvédőszer felhasználás 97%-kal (!) csökkent.

A terméscsökkenés nagymértékben függött a terménytől (búza 10%, burgonya 60-70%, utolsó 7 év). A terméscsökkenés mértékénél sokkal nagyobb mértékű volt a költségmegtakarítások mértéke. A kutatók megállapították, hogy a biológiai gazdálkodás során megnövekedett talajtermékenység és a nagyobb biodiverzitás miatt ez a gazdálkodási forma kevésbé függ a külső anyag- és energia-felhasználástól. A biológiai gazdálkodás meglepően hatékonynak bizonyult!

A svájci eredmények és a Kárpát medence ökológiai adottságai alapján egyértelműen levonhatjuk azt a következtetést, hogy Magyarországon a természetőrző, biológiai gazdálkodásnak is van jövője!

A talajélet = termelési tényező

A biológiai gazdálkodás sikeressége a talajok kiegyensúlyozott életén nyugszik. A talajélet fő alkotói a talaj mikrobiota (talaj mikroorganizmusok) és a talajfauna (állati szervezetek). Az 1. táblázat bemutatja az átlagos és az optimális körülmények közötti, becsült egyedszámokat és mennyiségeket, 1 m2 felületű talajszelvényre vonatkoztatva. A mikroorganizmusok száma és mennyisége sokkal nagyobb a talajban, mint a jelenlevő állati szervezeteké (mikro-, mezo- és makrofauna együtt).

A talaj mikrobiota és fauna egyedszáma és élőtömege a mérsékelt égöv talajaiban
(Dunger, 1983 nyomán).

Átlagos körülmények között 100 000 milliárd baktérium, 10 000 milliárd sugárgomba, 100 milliárd mikroszkópikus gomba található az 1m2-es talajfelszín alatt. Óriási számban élnek mikro-organizmusok a talajban! Ezek a mikroszkopikus élőlények ingyen dolgoznak nekünk, ha kedvezőek számukra a körülmények.

Ha optimális körülményeket biztosítunk a talajban, akkor a mikroorganizmusok jelentős mértékben felszaporodhatnak. A baktériumok és sugárgombák száma akár 100-szorosára, a mikroszkopikus gombák és algák száma akár 1000-szeresére is megnőhet!

A talajokban a mikroorganizmusoknak nemcsak a száma, hanem a tömege is jelentős. Átlagos körülmények között 100 g baktérium, 100 g sugárgomba, 100 g mikroszkopikus gomba és 20 g alga, összesen 320 g mikroorganizmus található az 1 m2 -es talajfelszín alatt. Optimális körülmények között a mikroorganizmusok összes tömege 2350 g-ra is megnőhet, ami kiemelkedően jó talajszel-vényekben fordulhat elő.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy optimális körülmények között a talajban élő mikro-organizmusok egyedszáma 100-1000-szer, élőtömege 5-10-szer nagyobb lehet a mérsékelt égöv talajaiban, mint az átlagos körülmények között jellemző érték. A talajélet a biogazdálkodás alapvetően fontos termelési tényezője!

A mikroorganizmusok mezőgazdasági jelentősége

A mikroorganizmusok a talajbiótának a tömeg- és számszerinti legnagyobb frakciója. Ezek a miniatűr „gyárak” a mozgatórugói számos, a természetben lejátszódó, meghatározó jelentőségű folyamatnak, mint például a szén-, nitrogén- és foszfor körforgalomnak. A mikrobák biztosítják a szerves anyagok lebomlását, óriási a szerepük a növénytáplálásban (biológiai nitrogénkötés, mikro- és makroelemek mobilizálása, tápanyagfelvétel stb.) és a talajszerkezet kialakításában. A talaj-növény rendszer működése elképzelhetetlen a mikroorganizmusok milliárdjai nélkül.

A táblázat alapján egyértelmű a körülmények fontossága a talajélet kialakításában. A biogazdálkodásra való áttérés során elsősorban a talajéletet törekszünk helyreállítani, amikor az átlagos körülmények helyett optimális körül-ményeket igyekszünk kialakítani. Nyilvánvaló, hogy az intenzív vegyszerhasználat után nem lehet egyik napról a másikra helyreállítani a kiegyensúlyozott talajéletet. A talajélet optimalizálására, a talaj vitalitásának növelésére viszont igen tág tartományban nyílik lehetőségünk. A talajélet helyreállításában kiemelt szerepe van a biogazdálkodásban engedélyezett ol­tóanyagoknak.

Az oltóanyagok minősítése

A biogazdálkodásban engedélyezett oltóanyagok minősítése igen nehéz, mert élő anyagokról van szó. Az oltóanyagok részletes jellemzésétől eltekintünk, ezért csak három nagy kategóriát különböztetünk meg:

I. Széles spektrumú, nagy élő csíraszámú oltóanyagok. Ide tartozik az EM1 oltóanyag aktivált formája, a Microbion és a Symbion. Ezekben az oltóanyagokban a mikrobafajok száma nagy, bennük igen sokféle mikrobatörzs található. Az EM1 ol­tóanyag különlegessége a benne levő mikrobafajok sokszínűsége, mert nemcsak baktériumokat, hanem mikro-gombákat, élesz­tőgombákat és sugárgombákat is tartalmaz. A Microbion oltóanyag is tartalmaz két gombatörzset. Átlagos körülmények között az optimális számú gombának mindössze ezredrésze található a talajban és emiatt fontos a gombák pótlása, amikor optimális biológiai állapotú talajt kívánunk kialakítani. Viszont igen kevés oltóanyag tartalmaz gombatörzseket. Az oltóanyagoknak ebben a kategóriájában a hektáronként kijuttatott élő csíraszám is nagy.

II. Közepes spektrumú, nagy/közepes élő csíraszámú oltó­anyagok. Ide tartoznak a Bactofil oltóanyagok és a Bionitrophos. Ez a kategória 5-7 mikrobatörzset tartalmaz. A Bactofil oltóanyagok főként nitrogénkötő és foszfor-mobilizáló baktériumokat tartalmaznak, a Bionitrophos oltóanyagban két gombatörzs is található.

III. Szűk spektrumú, nagy/közepes élő csíraszámú oltó­anyagok. Ide tartozik a legtöbb oltóanyag: Azoter, Baktomix UN, Bioplasma, E-2001, Micro-soil, Phomobil, Phylazonit oltóanyagok, amelyek mindössze 1-3 baktériumtörzset tartalmaznak. A Micro-Vitalban levő, szabadonélő nitrogénkötő és foszformobilizáló mikrobatörzsek nincsenek közölve.

A biogazdálkodásban jelenleg 20 különböző mikrobiális oltóanyag van engedélyezve talajoltás céljára. A magyarországi oltóanyag választék gazdag és összhangban van felhalmozott talajbiológiai tudásunkkal.

Az oltóanyagok érvényesülését befolyásoló tényezők

A talajoltás sikerességét igen sok tényező befolyásolhatja. Ezeket foglalja össze az ábránk.

A mikrobiológiai oltóanyagok sikerességét befolyá­soló legfontosabb tényezők.

Az oltóanyag minősége. Kulcsfontosságú tényező, mert élő anyagokról van szó! A kiválasztást a megbízható szak-tanácsadás segítheti. Lehetőség szerint ISO szabvány szerint garantált minőségű terméket használjunk. A címkén feltüntetett előírásokat be kell tartani! Az oltóanyagot hűvös körülmények között szállítsuk és tároljuk (ne tegyük hűtőszekrénybe). Felszaporított oltóanyagot (pl. EM1 aktivált) csak megbíz­ható cégtől szerezzünk be! Felbontás illetve felszaporítás után az oltóanyagot minél hamarabb használjuk fel, mert minő­sége megváltozhat.

Talajfizikai és talajkémiai tényezők. A talajoltás sikerét nagymértékben meghatározzák. A talaj hőmérséklete 10°C felett legyen. A talaj ne legyen száraz, mert a mikrobák kiszáradhatnak, elpusztulhatnak. A legtöbb mikroba levegő jelenlétében tud dolgozni, ezért a talajok levegőztetéséről talajműveléssel gondoskodjunk. A biológiai termelésre való átállás előtt feltétlenül javasolt egy átfogó talajvizsgálat elvégeztetése (alaptulajdonságok, tápanyagtartalom, nehézfém-szennyezettség), mert nem elfogadható az a mai gyakorlat, hogy a szennyezett területek nincsenek kizárva a biogazdálkodásból. A talaj tápanyagtartalmát szerves anyagok talajba munkálásával biztosíthatjuk. Savanyú talajokban a legtöbb mikroba nehezen tud megélni, ezért meszezéssel segítsük elszaporodásukat. Homokos talajok esetében előnyös lehet az agyagásványok (pl. alginit) bevitele.

Növényi és éghajlati tényezők. Kevéssé befolyásolható külső tényezők. A gazdanövény specifikusságot a vásárlás során tisztázzuk. Lehetőleg tavasszal és ősszel jutassuk ki az oltóanyagokat, amikor nincs túl meleg és szárazság. A hőség és szárazság a mikrobákat károsítja.

A talajélet tényezői. A talajfauna kialakulásának és a talajvírusok visszaszorulásának az átállás időszakában van jelentősége. Egy régóta átállt biogazdaságban a talajélet már harmonikusnak tekinthető. A talaj mikroflora viszont jelentős hatással van az oltás sikerére. A talajokban hatalmas számban és mennyiségben élnek bennszülött mikrobák, amelyek kölcsönhatásba kerülnek a bejuttatott mikrobákkal. A talajélet optimalizálása érdekében javasolt a széles spektrumú oltóanyagok használata, mert ekkor nagyobb biztonsággal várhatunk el jó terméseredményeket. Csak egy olyan oltóanyag ismert (EM1 aktivált), amelyik tudatosan úgy lett megtervezve, hogy a benne található mikroorganizmusok egymás melletti felszaporodása és egymás mellett élése biztosított.

A talajélet üzenete

A természetőrző gazdálkodás keretében nekünk is tanulnunk kell a természettől. A természettől ellesve érdemes lenne olyan szövetséget kialakítanunk, amelyben a kutatás-fejlesz­tés, a szaktanácsadás, a biogazdálkodás és a kereskedelem harmonikus egységet alkot, egymást erősítve fejlődik és emiatt – a természethez hasonlóan – hosszútávon fennmarad.

Dr. Murányi Attila
MTA Doktora

Vissza