Feromon légtértelítés a gyümölcs- és szőlőmolyok ellen

A biogyümölcs- és szőlőtermesztés egyik nehéz problémája a kártevő molyok elleni védekezés. Az ezidáig rendelkezésre álló egyetlen rovarölőszer – a Bacillus thuringi-ensis kurstaki hatóanyagú Dipel – a legtöbb molykártevő ellen jó hatékonysággal alkal-mazható, azonban csak a pontos időzítés és a megfelelő kijuttatási technológia mellett.

Ha azonban egy kis késéssel történik a kezelés, akkor a molyhernyók már berágnak a gyümölcsbe, a Dipeles kezelés ekkor már hatástalan marad. A szerrotáció lehetősége nélkül a Bacillus thuringiensis ellen fennáll egyes molylepkék (főleg az almamoly) esetében a rezisztencia kialakulásának lehetősége is. Más, biotermesztésben ezidáig engedélyezett készítmények – pl. olaj alapú, réz-, kéntartalmú permetszerek, csalánlé – pedig bármennyire is szeretnénk, nem akadályozzák meg a sokszor igen erős molykártételt.

Létezik azonban egy olyan finom biotechnikai növényvédelmi eljárás, amely vegyszerek kijuttatása nélkül egy ügyes trükk segítségével a kártevő molyok – és csak a kártevő molyok! – szaporodását tudja megakadályozni. E technológia neve feromonos légtértelítés, más néven konfúziós technika, az angol nyelvű szakirodalomban mating disruption (MD = párosodás zavarás).

Az Európai Unióban jó 15 éve kezdték használni e módszert a környezetkímélő növényvédelemben, azóta a technológia folyamatosan fejlődött, finomodott. A manapság jócskán 100 000 ha fölött alkalmazott növényvédelmi módszer a tavalyi évtől Csehország és Szlovákia mellett már Magyarországon is elérhetővé vált, hiszen a Biocont Magyarország Kft. végre felvállalta a technológia hazai engedélyeztetését.

Az eljárás alapelve

A szexferomonok olyan kémiai vegyületek, amelyek segítségével a lepkefajok a párosodási időszakban kommunikálnak egymással. Minden lepkefaj nősténye mikrogrammnyi mennyiségű, egy vagy néhány fajspecifikus (tehát csak az adott fajnál előforduló) feromont termel. Olyan illatanyagokról van szó, amelyeket a nőstény potrohának egy speciális szervében állít elő, majd elpárologtatja a levegőbe. Az így keletkező „illatnyom” csábítja és tévedhetetlenül odavezeti az adott lepkefaj hímjét fajának „frissen illatozó”, érintetlen nőstényéhez. Amint a hím rálel az illatos nőstényre, párosodik vele, majd a nőstény lerakja megtermékenyített petéit, amelyekből kikelnek a számunkra sokszor komoly gondot okozó hernyók.

Gyümölcstermesztőink, szőlészeink jó része már ismeri és használja a feromoncsapdákat a kártevő lepkék rajzásának nyomon követésére. Ez az előrejelzésben igen fontos eszköz is a nőstény lepkék szexferomon kibocsátásán alapszik, ugyanis az eszköz fontos alkotórésze egy ún. párologtató diszpenzer, amely az adott lepkefaj pontos szexferomonjával átitatott speciális gumianyag. (Lásd előző cikket!) De hogyan lehet a mesterségesen előállított szexferomonokat nem csak rajzás monitoringra, hanem közvetlenül növényvédelemre használni?

1. ábra: A feromon légtértelítés alapelve

A feromon légtértelítés vagy párosodás gátlás a hím lepkék megtévesztésén alapul. (1. ábra) Ezt úgy érhetjük el, hogy a gyümölcs- vagy szőlőültetvény teljes légterét az egész rajzási időszak folyamán olyan mennyiségű mesterséges nőstény illatanyaggal – szexferomonnal – töltjük fel, hogy a hím mindenhonnan a feromonillatot érzékeli, ezért a „valódi” nőstényt nem találja meg. A technológia fiziológiai alapja a következő: a hím lepkék csápjain található feromon-érzékelő serték (sensillák) kismennyiségű feromon-molekula fogadására és felismerésére vannak kalibrálva. A feromon légtértelítés során az adott molylepkefaj szexferomonjának főkomponense óriási mennyiségben van jelen a légtérben, ekkor olyan intenzív inger éri a hímek feromon-érzékelőit, amit azok már nem tudnak kezelni. A túlingerlés hatására idegi gátlás alakul ki a hímekben és normális viselkedésük megzavarodik, mozgásuk lebénul. Ezen okok miatt a hímek nem vagy csak késve találnak rá a fajukhoz tartozó nőstényekre, így a párosodás, tehát a megtermékenyülés is elmarad. Ha mégis megtörténik a párosodás (véletlenül megtalálja a hím a nőstényt), akkor is van, fennáll egy probléma: a nőstények termékenysége csak néhány napig tart, így a késve érkező hímek már nem tudnak eredményt elérni. Ha nincs megtermékenyülés, akkor nincs peterakás, ha nincs peterakás, akkor nincs hernyókelés, tehát kártétel sincs!

Az ültetvények szexferomonnal történő mesterséges „beillatosításához” a tenyészidő egész tartamára hektáronként csupán 90-240 gramm feromonra van szükség! Ezt a feromon szintet célkártevőtől függően hektáronként 500-1000 db párologtató diszpenzer kihelyezésével lehet biztosítani. fontos megjegyezni, hogy a feromon légtértelítés során nem a célkártevő faj bonyolult összetételű, pontos szexferomonja van alkalmazva, hanem csupán a szexferomon egy-két fő komponense. Ezért nem kell attól tartani, hogy a légtértelítéses ültetvény a környék összes kártevőjét odavonzza.

Mint látható – az elv zseniálisan egyszerű. De ahogy az életben már lenni szokott, a valóság kissé bonyolultabb. A feromonfelhőt elfújhatja a szél, a túl meredek hegyoldalon a feromon „lecsorog” a völgybe, s ha túl sok a moly, időnként egy hímlepke rövid távolságból akár meg is pillanthatja kiválasztottját stb. E problémák kiküszöbölésére irányuló fejlesztések közel 25 évig zajlottak.

Az eljárás fejlődése

A technológiával kapcsolatos kísérletek kb. 30 éve kezdődtek de csak egyetlen munkahely tudott számottevő eredményt elérni – a japán Shin Etsu cég kutatócsoportja a fáradhatatlan dr. Kinja Ogawa vezetésével. Ez a cég napjainkban több mint 90 tonna lepkeferomont gyárt évente, és az általa forgalmazott feromonokkal az egész világon mintegy 750 000 hektár gyümölcsöst, szőlőültetvényt, szántóföldet és erdőt kezelnek.

A tiszta feromonkomponensek nagymennyiségű szintézise mellett további problémaként jelentkezett az optimális párologtató eszközök kifejlesztése. Dr. Ogawa csoportja „spagetti” alakú párologtatókat fejlesztett ki. Porózus szerkezetű műanyagból készült csövekről van szó, amelyek bonyolult kialakítású ürege van megtöltve a feromonokkal (2. ábra). Ez a párologtató típus – egyedülállóan a diszpenzerek között – szabályozott párolgást tesz lehetővé, tehát a hűvös idő vagy a nagy hőség párolgás módosító hatását képes kiegyenlíteni, és még akkor is változatlan a feromonkibocsátása, amikor a belsejében a feromon mennyisége már csak 20%. Emellett működési időtartama legalább 6 hónap, tehát egy teljes szezonon keresztül kitart!

2. ábra: A Shin-Etsu almamoly elleni diszpenzere

A módszer fejlődésének következő lépcsője a múlt század utolsó évtizedében az észak-olaszországi San Miguelle al Adige kutatóintézetben Dr. Iorati professzor által végzett kísérletek alapján a kombinált feromonkészítmények kifejlesztése volt. Így olyan növénykultúrákban, ahol több különböző moly károsít, azok feromonjait egyetlen eszközbe kombinálták, jelentősen csökkentve ezzel a költségeket (pl. almamoly + almailonca + sodrómolyok).

A ma alkalmazott technológia

A módszert gyakorlati-technológiai szempontból továbbfejlesztette a svájci Changinsban működő kutatóintézet munkatársa, dr. Charmillot. A svájci kollégák megállapították, hogy ez a módszer szőlőben akkor biztosítja a közel 100%-os hatékonyságot, ha a virágzatot megtámadó első szőlőmolynemzedék által okozott fertőzöttségi szint nem haladja meg a 4-5%-ot. Egy erősen molyfertőzött ültetvényben, ha az első nemzedék okozta fertőzöttség aránya ennél nagyobb, fontos egy hasznos élő szervezeteket kímélő, szelektív rovarölőszerrel a második molynemzedék esetében a technológiára rásegíteni. Erre alkalmas a Bacillus thuringiensis kurstaki hatóanyagú permetszer (Dipel). Ezzel a kiegészítő kezeléssel már az első évben annyira lecsökken a molyok száma, hogy a következő években a teljes hatékonyság megőrzése mellett évről évre 10-15%-kal csökkenthető a felhasznált feromonok mennyisége akár a felére.

Sokkal nehezebb a helyzet az almamoly elleni védekezés során. Az almamoly ugyanis Magyar-országon szinte kivétel nélkül erős vagy rendkívül erős fertőzést okoz. Ha nagyon sok almamoly van a gyümölcsösben, akkor a hímek sokszor – hiába a feromonos összezavarás – vizuális módon is rátalálnak a nőstényekre. Az ilyen helyzetet csak komplex technológiával lehet kezelni.

Szerencsére ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható egy tökéletesen hatékony módszer az almamolyok ellen. A Svájcban kifejlesztett technológia a következő: a bioalmások alapkezelésszerűen alkalmazzák a feromon légtértelítést a hosszú hatástartamú Shin-Etsu spagetti diszpenzerekkel. Az erősen fertőzött ültetvényekben az első almamoly nemzedék ellen 3-4 alkalommal, 8-12 naponta CPGV (almamoly granulovírus) hatóanyagú szelektív biológiai permetszert juttatnak ki kiegészítő kezelésként 100 ml/ha dózisban. A második nemzedék elleni kiegészítő kezelések szükségességét a fertőzöttségi szint ellenőrzésével határozzák meg. Általában a második nemzedék ellen már elég a féldózisú granulovírus is 2-4 alkalommal kijuttatva. A rezisztencia törés miatt célszerű időnként a hatóanyag rotációt is beiktatni Bacillus thuringiensis kurstaki készítménnyel.

Jó hír a bioalma-termesztőknek, hogy a granulovírus készítmény már Magyarországon is engedélyez-tetés alatt van, így az almamoly ellen hamarosan egy új eszköz kerül a biotermesztők kezébe. A feromon légtértelítés évről évre ismételt, folyamatos alkalmazásával a szőlőmolyok kártétele 1-3 év alatt 1% alá csökken. Az almamoly populáció komplex technológiával pedig 2-4 év alatt szorítható le 1%-os kártételi szint alá. A kiegészítő permetezések kb. ettől a szinttől kezdve elhagyhatók, a feromon légtértelítés ekkortól önállóan biztosítja a tökéletes védelmet. fontos előnye még almában a technológiának, hogy a fürtökben meghagyott – permetszerekkel nem igazán megvédhető – gyümölcsök esetében is biztosítja a magas szintű védelmet (3.ábra).

3. ábra: A vegyszerekkel nehezen megvédhető,
fürtökben hagyott almák sem lesznek molyosak

A csonthéjasok fontos kártevői a keleti gyümölcsmoly, szilvamoly és a barackmoly ellen a legkönnyebb a védekezés feromon légtértelítéssel. E fajok nőstényei ugyanis igen kis mennyiségű feromont termelnek, az almamoly feromonjának kb. 10%-át csupán. Így ezek ellen – még relatíve erős populáció esetében is – nagyon hatékony a feromon légtértelítés.

A feromon légtértelítéses technológia hatékonysága nagymértékben függ a kezelt ültetvény méretétől, formájától és elhelyezkedésétől. A feromon légnemű anyag, amely a kezelt területről a kezeletlen környezet irányába folyamatosan távozik. Annál több feromont tudunk a területen folyamatosan megtartani, minél nagyobb egybefüggő területet kezelünk. A feromon légtértelítésre minimálisan alkalmas terület szőlő és csonthéjas esetében kb. 3 ha, alma esetében kb. 5 ha, ha nem nadrágszíjparcella a terület. A technológia hatékonysága azonban a területmérettel egyenes arányban nő, miközben a költsége pedig csökken. Kis területnél nagyon fontos a szegélyek körbekeretezése emelt dózisú diszpenzerrel, ami arányaiban nagyobb többletköltséget jelent, mint a nagy területnél. Ráadásul minél nagyobb területen gátoljuk a molyok szaporodását, annál kisebb lesz a kártevők utánpótlása, annál hamarabb lehet a molypopulációt kártételi szint alá csökkenteni. Minél nagyobb a terület, annál kisebb a szél zavaró hatása is. Egyébként a szeles területeken a szélirány felőli oldalon megnövelt és az ellentétes oldalon csökkentett párologtató számmal kivédhető a probléma. Lejtős területre is adaptálható a technológia, csak a felső területrészen növelni, alul pedig csökkenteni kell a diszpenzerek számát. fontos tényező a hatékonyság szempontjából a diszpenzerek megfelelő időben történő kihelyezése: a célkártevő rajzáskezdete előtt már kint kell, hogy legyenek a párologtatók. Néhány hatékonysági eredményt a 4. és 5. ábrán mutatunk be.

4. ábra: Almamoly elleni feromon légtértelítés hatékonysága

A feromon légtértelítés jövője hazánkban

A gyümölcstermesztésben és a csúcsminőségű naturális, vagy biobort célul kitűző szőlészetben várhatóan fontos szerepe lesz a feromon légtértelítésnek, hiszen a jó minőségű, tökéletesen egész-séges termés sok esetben a növényvédelmen áll vagy bukik. A jövő mindenképpen a csökkentett peszticidhasználatot követelő integrált- vagy a vegyszermentes ökológiai gazdálkodásé. A feromon légtértelítés mindkét termelési mód alapja kell hogy legyen a molyok elleni növényvédelemben, hiszen egyértelműen lehetővé teszi az inszekticid felhasználás jelentős csökkentését, vagy akár teljes mellőzését. A biotermesztésben – főként a bioalma és szilva esetében – nagymértékű árbevétel növekedés realizálható a feromon légtértelítés alkalmazásával, hiszen az eddigi gyakran 30-50% molyos gyümölcs néhány év alatt lecsökkenthető 0,5% alá. És azért a jó minőségű, egészséges almalé előállításnak sem feltétele a kukacos alma, sőt a vevők a bioalmában sem szívesen látják a kukacot! A minőség ma már nem csak szép gyümölcsöt, jó bort jelent, hanem egyre fontosabb lesz, hogy hogyan érte el a termelő azt az esztétikai és élvezeti minőséget. Van-e szermaradvány a termésben? Hányszor és mivel permetezte az ültetvényét? De a feromon légtértelítés a termelő számára is egy igen gazdaságos lehetőséget jelent a gyümölcsösökben általában roppant magas növényvédelmi költségek csökkentésére is. A feromon légtértelítés hosszútávú alkalmazásával nemcsak a molyok elleni permetezések hagyhatók el, hanem – a drasztikus szerek mellőzése okán felszaporodó hasznos ragadozó és parazita ízeltlábúak miatt – más kártevők is visszaszorulnak, és beáll az ültetvényben a természetes ökológiai egyensúly. Így a gazdálkodó maximális figyelmet fordíthat a betegségek elleni védekezésekre, nem kell – sokszor hatékonyságcsökkenést okozó – kompromisszumot kötnie az időzítésben a gomba- és rovarölő szeres kezelések kombinációja során.

László Gyula
agrármérnök,
Biocont Magyarország Kft.

Vissza