Az ökológiai mezőgazdaság elláthatná a világ népességét!

Az ökológiai termékeket hosszú ideig a szűk piaccal rendelkező termékek kategóriájába sorolták, és a tehetős vásárlók fényűzését jelentette. Az Egyesült Nemzetek által megrendezett konferencián viszont tudósok arról beszéltek, hogy az áttérés az ökológiai gazdálkodásra segíthet a világszerte jelen lévő éhezés elleni harcban, a környezet helyzetének javítása mellett.

A műtrágyák és peszticidek jellemezte iparszerű gazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra átállás kezdeti időszakában, a terméseredmények akár 50%-kal is visszaeshettek. Annak ellenére, hogy ezek az eredmények már nem jellemzőek napjainkban, az ökológiai gazdálkodási mozgalom mégsem kerül szóba, mint lehetőség az éhínség megfékezésére.

Mindezek mellett dán kutatók szerint, a Szaharán túli Afrika élelmiszer ellátását nem veszélyeztetné súlyos mértékben az, ha Európa és Észak-Amerika élelmiszereket exportáló területeinek 50%-a 2020-ra átállna az ökológiai gazdálkodásra.

A kutatás eredményei szerint, míg az össz-élelmiszer előállítás csökkenne, ennek mértéke az egyes növényekre vetítve jóval kisebb lenne, mint azt korábban feltételezték. A világ élelmiszeráraiban eredményezett növekedést mérsékelné a talaj minőségében bekövetkező javulás, illetve az ökológiai gazdálkodás egyéb előnyei.

„Az ökológiai gazdálkodásra történő átállás a Szaharán túli Afrikában segítene a régióban tapasztalható éhezésen, azzal, hogy csökkentené az élelmiszer import igényét.” – mondta Niels Halberg, a Dán Ökológiai Élelmiszerek és Gazdálkodás Kutatóintézetének vezető tudósa az Egyesült Nemzetek által szervezett „Ökológiai mezőgazdálkodás és élelmiszerbiztonság” konferencián.

A jelentés szerint a tradicionális mezőgazdálkodási módszerekhez visszatérő farmereknek nem kellene drága vegyszerekre költeniük, sokkal változatosabban és fenntarthatóbban gazdálkod-hatnának. Ezen kívül, ha a termékeik tanúsított biotermékek, magasabb árakon exportálhatnák a fennmaradó felesleget.

A kutatók becsült terméseredmények és eladási áraik adatait állították fel 2020-ig, a legoptimistább és legkonzervatívabb modellek megalkotásához.

Alexander Mueller, a római székhelyű Egyesült Nemzetek Élelmiszer és Mezőgazdálkodási Szervezetének igazgatóhelyettese elismerően szólt a kutatásról, és megjegyezte, hogy a becslések szerint a Szaharán túli Afrika éhező lakosságának száma várhatóan növekedni fog.

Mueller szerint, tekintettel arra, hogy a klímaváltozás következményei várhatóan a világ éhezőit sújtják majd, az ökológiai gazdálkodásra történő átállás valószínűleg kedvezően hat.

A konferenciát szervező FAO tisztviselő, Nadia El-Hage Scialabba más kutatásokra mutatott rá, melyek szerint az ökológiai mezőgazdálkodás elegendő egy főre eső élelmiszert tudna termelni ahhoz, hogy ellássa a világ jelenlegi népességét.

A Michigani Egyetemen az ökológiai és konvencionális termésátlagokat összehasonlító tanulmányok áttekintése után, 293 példa alapján elkészítették a világ legelterjedtebb mezőgazdasági növényei termésátlagának adatállományát a fejlődő és a fejlett országokra. Ahogy várható volt, a legtöbb növény esetében a fejlett országokban a konvencionális gazdálkodás terméseredményeihez képest elmaradt az ökológiai gazdálkodásból származó termékek hozama, mialatt a fejlődő országokban készített vizsgálatok szerint, az ökológiai gazdálkodás magasabb hozamokat eredményezett.

Ezután két modellt dolgoztak ki. Az első modellben a fejlett országokban jellemző termésarányokat alkalmazták az egész földre. A második modellben a fejlett országokban elért terméseredményeket a gazdag nemzetekre alkalmazták, míg a fejlődő országok eredményeit az azokra jellemző országokra.

Az első modell szerint az ökológiai gazdálkodásra átállt termelés személyenként 2 641 kilokalóriát (azaz kalóriát) állít elő naponta. Ez a szám éppen a világ jelenlegi termelését jelentő napi 2 786 kalória alatt van, de magasabb, mint az egyébként egy egészséges ember számára szükséges 2 200 és 2 500 kalória közötti átlagérték. A második modell eredménye: 75%-kal magasabb a jelenleg hozzáférhető értéknél, azaz 4 381 kalória, ami sokkal nagyobb méretű embertömeget lenne képes eltartani, mint amire a világ mezőgazdasága jelenleg képes.

„Ezek a modellek azt sugallják, hogy az ökológiai gazdálkodásban úgyanúgy megvan a lehetőség, hogy biztosítsa a világszintű élelmiszer ellátást, mint ahogyan teszi azt a konvencionális gazdálkodás napjainkban, csakhogy kisebb környezeti terhelés mellett.” – nyilatkozta Scialabba a konferencia során tartott előadásán. Mindamellett hangsúlyozta, hogy ezek a tanulmányok csak közgazdasági modellek.

Az Egyesült Nemzetek értelmezése szerint az ökológiai gazdálkodás holisztikus élelmiszer előállító rendszer, ami tiltja a szintetikus tápanyag utánpótló szerek és peszticidek alkalmazását, minimalizálva a környezeti szennyezést, valamint optimalizálja a növények, állatok és emberek egészségét. Scialabba elmondta, hogy 120 országban folyik ökológiai gazdálkodás, mely az előző évben 40 milliárdos piaci forgalmat könyvelhetett el.

A konferenciáról bővebben a http://www.fao.org/organicag/ofs/index_en.htm címen olvashatnak.

Fordította Rusói Réka
Forrás: Nicole Winfield, az Associated Press 2007. május 6-i
számában megjelent cikke (www.newsone.ca)
és Brian Halweil, a World Watch 2006 Május/Június-i
számában megjelent cikke (www.diamondorganics.com)

Vissza