Békési biósok

Békés megyében, Békés városában Dacziné Dúzs Julianna vezeti a Békés és környéke Biokultúra Egyesületet. Az elmúlt évben kérték a bíróságtól a közhasznúvá nyilvánításukat. A biotermelés mellett gondolnak az egészség és a környezet védelmére is.

Érdeklődve szemlélik a Békés és Környéke Biokultúra Egyesület termékeit
az I. Ökoportyán (Demeter József felvétele)

Az egyesület korábban az önkormányzattól kapott egy piciny földterületet és ott gyümölcsfákat ültettek. A helyi rádióban, televízióban, illetve a szétosztott szórólapokon ismertetik a lakossággal a biopiacok helyét, illetve a gazdáknak szóló előadások időpontját. Jelenleg 50 tagja van a helyi csoportnak, a tagság között vannak vásárlók és termelők, fiatalok és idősebb termelők egyaránt. A szervezet tagjai - kirándulás keretében – meglátogatják egymást. Akik termeléssel foglalkoznak, 80 kilométeres sugarú körben élnek. Egymás munkamódszerét átveszik. A közeljövőben szó van az aradi biotermelőkkel való együttműködésről is.

Biozöldség-beszállító

Ismerkedjünk meg a békési csoportból néhány kiemelkedő biotermelővel.

Dimák János biotermelő Orosházán lakik, a testvérével közösen kezdett gazdálkodni:
– Gyermekkoromban tanyán nőttem fel, ott tanultam meg, mit jelent a gazdálkodás. 66 éves vagyok, és mondhatom azt, hogy még mielőtt ismerték volna a biogazdálkodás fogalmát, a mi családunk – pénz szűke miatt – sosem műtrágyázta a földjeit. Ennek most örülök. 1993-ban a kárpótlással visszaigényeltem a 18 hektárunkat, úgy kezdtem termelni, ahogy gyermekkoromban láttam. Csatlakoztam a Biokultúra Szövetséghez. Tanulmányoztam a biósok módszerét, úgy gondoltam, én is bele tudok vágni. Először 1 hektár földön kezdtem termelni biozöldségeket: káposztát, kelkáposztát, brokkolit, fejes káposztát, paprikát, karfiolt, paradicsomot, padlizsánt, gyökérféléket, fokhagymát, vöröshagymát. Ezeket most is kiültetem a szabadföldre. Fólia alatt csak palántát nevelek.
A 18 hektáros kertészeti alapterületből 10 hektár öntözhető. Az öntözhető terület felén 1 hektárnyi karfiolt, brokkolit, fejes káposztát, burgonyát, kelkáposztát, sütőtököt termesztek. A szarvasi Biohungaricum Kft.-vel állok kapcsolatban, részben Kapia paprikát és sütőtököt, valamint a vetésforgóban termelt gabonaféléket (búzát, kukoricát, napraforgót) szállítok nekik. A szaporítóanyagok egy része onnan származik.

– Mi az, amit gyakran kell öntözni?
– A burgonyát, a káposztát (fejes- és kel-), a karfiolt, a paprikát, a paradicsomot. Vannak olyan tenyészidőszakok, amikor nincs megfelelő mennyiségű csapadék és az öntözést, annak mennyiségét növényeként a saját földemen ki kellett kísérletezni.

– Hogyan készít ágyat a magnak és a palántának?
– Saját erőgépeink vannak. Hagyományosan tárcsázunk, szántunk, tavasszal kombinátorozunk. Az állattartókkal kooperálunk és bioszalmáért cserélünk extenzív állattartásból származó trágyát. Az elmúlt nyáron 1000 mázsa libatrágyát sikerült szerezni. Természetes formában biztosítjuk a tápanyag-utánpótlást, a trágyát beforgatjuk a talajba, ebbe beleültetjük a magot vagy a palántát. A tenyészidőben Biomit plusz levéltrágya levét permetezzük a növényre. A kalászos gabona betakarítása után a tarlót bevetjük lóbabbal, facéliával, mustárral is. A nitrogén-utánpótlás elsősorban a lóbabbal történik, mivel 120 kilogramm nitrogént ad hektáronként és a nagy szártömege pedig a föld humusztartalmát növeli a lebomlás után.

– Hogyan védekezik a kártevők ellen?
– A biominősítő szervezetünk engedélye szerinti növényoldatokkal: például csalánoldattal, rézoldatokkal, vagy mészkénlével.

– A betakarításra mennyi gondot fordítanak?
– 4-5 ember segít a karfiolt, káposztát, paprikát betakarítani. Ez rendkívül kézimunka-igényes művelet. Évente kétszer ellenőrzik a tevékenységünket. Mivel a karfiolt, a brokkolit, a kelkáposztát, a sütőtököt a szarvasi Biohungaricum Kft.-n keresztül értékesítjük, tehát nagyon fontos az ellenőrzötten jó minőség és termelési technológia megtartása.

Állattenyésztőből kertész

Pásztor János eredeti szakmája állattenyésztő agrármérnök, Békés városában lakik, minősített biotermelő. Az elmúlt évtizedekben az állattenyésztés mellett szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozott. Még jelenleg is van 40 sertése, ám az állattartás fokozatosan visszaszorul az ő gazdaságában, és egyre inkább a zöldségtermesztésre helyeződik a hangsúly. 23 hektáron gazdálkodik, 3500 m2-es vegyes gyümölcsösében meggy, cseresznye, alma, őszibarack, szilva, körte, birsalma, dió, mogyoró terem. A kertben zöldségféléket: sárgarépát, petrezselymet, paradicsomot, uborkát, karfiolt, burgonyát, karalábét, céklát termel nemcsak önellátásra, hanem elsősorban a békési piacra. Korábban a fővárosi Marczibányi téri és a Csörsz utcai biopiacon adta el a termékeit. Egy ideje helyben tudja értékesíteni a biozöldséget.

Pásztorék termelési módszeréhez tartozik, hogy a földterület tápanyagutánpótlását istállótrágyával, valamint baktérium- és zöldtrágyával oldják meg:
– A vetésforgót szigorúan betartom, és minden hangsúlyt a növényvédelemre, illetve a betegségek megelőzésére fordítok. Akkor már nagyon nagy a baj, amikor nekem be kell avatkozni – mondja Pásztor János gazda.
– A zöldségfélékről saját magam gyűjtöm a vetőmagot, és amikor frissíteni akarok, más biotermelőktől vásárolok vetőmagot. Gondosan ügyelek arra, hogy kizárólag hazai földön termett vetőmagot vessek el a kertben. A Kárpát-medencei klímához, a környezethez, a termőföldhöz kizárólag a magyar vetőmag a megfelelő, mivel ellenáll az éghajlati szélsőségeknek.

A paprikaféléket és a paradicsomot fóliasátorban nevelt palántáról termesztem, tavaly 1 hektár fűszerpaprikát ültettem a szabadba. A növényt a kártevők ellen a minősítő szervezet előírásai szerinti anyagokkal kezeltük, a vetési naptár szerint szoktam vetni, és a talajt megmunkálni. Amikor gyökér- vagy levél- vagy virágnap van, ahhoz alkalmazkodom, és amennyiben az időjárás engedi, ezeket az időpontokat be is tartom.

– Mikor ülteti ki a palántákat?
– Mindig a fagyos szentek után, május 20-a után, május utolsó dekádjában. A paprikaültetvény helyét is kombinátorozzuk. Közvetlenül ültetés előtt asztalsimaságúra műveljük meg a talajt, amikor már 1-2 centiméteresek a gyomok, ismét kombinátorozunk. A palántaültetés után 1 hét múlva sorközművelőt alkalmazunk. Állandóan figyelnem kell a talajt, hogy gyommentes maradjon a terület. Majd lovas ekekapával sorközt művelünk, míg be nem záródik a növény.

– Mennyit kell öntözni?
– Két nagyon jó földterületem van, amely megtartja a nedvességet. A fűszerpaprika ültetvényt és a kertemet tudom öntözni.

– Van-e különleges művelési módszere?
– Egyetlen érdekességet említek: a Biomit plusz lombtrágya levét, amely az ökogazdálkodásban engedélyezett. A lé használatával a levéltetűtől kezdve a gombás fertőzésekig 10 naponkénti permetezéssel mindennek elejét tudom venni. A szernek büdös a szaga és ez egyben rovarriasztó hatású. A katicabogarak elbánnak a levéltetvekkel, a gombás fertőzött paprikát kiszaggatom, az egészségeseket a Biomit plusz-szal permetezem.

– Mennyi a kézimunka igény például eső után vagy betakarításkor?
– Eső után rögtön gyomlálunk, polikapával műveljük a talajt és ezáltal nem engedjük a vizet elszökni. Mindig úgy vetünk, hogy a munkák ne csúcsosodjanak össze. Az érési sorrendekre vigyázunk. A fűszerpaprika igényel nagyobb kézi munkát, ilyenkor a család összefog, illetve egy vállalkozó segítségét kérem, aki embereket szervez ehhez a betakarításhoz.

– Hol értékesíti a terméket?
– Nem termelek úgy, hogy ne lenne biztosan lekötve a termés. Előre leszerződök, és mindig a megtermelhető legminimálisabb mennyiség leszállítását vállalom. Így nem ér meglepetés, ha szélsőséges időjárás alakul ki, mint tavaly nyáron volt például a hosszantartó szárazság. Tavaly két cégnek 50-50 mázsa fűszerpaprika leszállítását vállaltam és ezt teljesítettem is. A szerződésen felüli zöldségfelesleget a helyi piacon értékesítettem.

– Mi az, amit még termel?
– Van tönkölybúzám, repcém, napraforgóm, később sütőtököt és vöröshagymát is szeretnék vetni (magról). Van még lucerna is a szántóföldön. Az értékesítéshez természetesen megbízható és állandó partnerek is kellenek, akik átveszik a termést. Gyakran kérdezik tőlem, hogyan sikerül előre látnom a gazdasági folyamatokat. Ezt nagyon nehéz megmagyarázni, de érezni kell a föld szagát, együtt kell élni a természettel és olvasni a jelekből. Oda kell figyelni a vetési időkre a növény csapadék-felhasználása miatt. Amikor már kibújt a növényi kultúra és látom a dudvát, be tudok avatkozni és jó irányba tudom befolyásolni a folyamatokat. Variálni kell azzal is, melyik földterületre és hová ültetem a zöldségeket. A lényeg az, hogy legyen elegendő tápanyag, nem közömbös, hogy milyen a termőföld nedvességtűrő képessége. A földben is lezajlik egy öntisztuló folyamat, a talajbaktériumok mindent elvégeznek, lebontják a szerves anyagokat a növény számára feldolgozható állapotban, ezért adagoljuk a szerves- és zöldtrágyát, és a gyógyító ásványokat. Ez a titka a kertészetem kiszámíthatóságának.

– A tanúsítványnak hol van jelentősége?
– Az értékesítésben, mivel a fogyasztó a jóízű táplálékot keresi, amelytől megmarad az egészsége, és a tanúsítvány ismeretében hitelesnek érzi azt, amit felkínálok.

Hengeres szamóca és égigérő dinnye

Major Pál csorvási biotermelő eredeti foglalkozását tekintve szakács. Az egészségi állapotának rosszabbodása késztette arra, hogy kertészkedjen. Öt éve egyesületi tag, minősített biokertész. 300 négyzetméteren termel, a fóliasátor alapterülete 210 négyzetméter. Mindig is vonzódott a kertészethez, az 1960-as évek végén Csorváson az elsők között állította fel a fóliasátrát. A kertészet nem idegen tőle, a szamócát 1986 óta termeszti és az első tövek Dánszentmiklósról kerültek hozzá.

A lépcsőzetesen elhelyezett fóliahengerekben dúsan terem a szamóca
(Demeter József felvétele)

Először csupán kísérletezett azzal, hogy milyen gyümölcsöket lehetne termelni. Mindig harcolnia kellett a vakonddal, mivel feltúrta a földet. Amennyiben a vakond megfúrja a talajt, a növény gyökerei a levegőben maradnak, ezáltal nem tud kapaszkodni, tápanyagot felszívni és így hamar tönkremegy. Ezért a korábbi szamócaültetvény 30-40 százaléka elpusztult.

– Hogyan próbálta kikerülni a vakondot?
– Próbálkoztam csapdával, de nem jártam sikerrel. Ezután fóliahengert készítettem, termőföldet (savanyú tőzeges, lótrágyás, földkeverékes humuszt) raktam bele és abba ültettem a szamócát. A tőzeges termőföld jobban tartja a vizet. Bármire fel lehet pakolni, megfigyeltem, hogy a növények jól érzik magukat és azonkívül helyet is megtakarítok. Tehát egy szűkebb kertben is lehet ezzel a módszerrel szamócát termelni. A hagyományos kertben a locsolás után a víz leszivárog a talajba. A hengeres megoldásnál mintegy 30 százaléknyi vizet takarítok meg. A fóliahengert a talajon is lehet tartani, de nekem az a módszerem, hogy lépcsőzetesre egyengetem el a talajt és arra helyezem rá, így fokozatosan emelkedik a szamóca és kedvére helyezkedhet az indája. A sorközre, a megfelelő távolságra azért van szükség, hogy megfelelő életteret kapjon a növény. Az én ültetési módszeremmel mindig van megfelelő tér a szintkülönbségekből adódóan. A hengerből minimális a vízkipárolgás és azt tapasztaltam, hogy ezáltal a gomba sem telepszik meg rajta. A szamócaindát tápkockába ültetem és így szaporodik tovább. Babbal is próbálkoztam, sikerült félárnyékos helyet találni neki. Az erős ibolyántúli sugárzást a növények sem bírják, nekem is gondjaim vannak vele. Az unokáim a legjobb zsűri, mindig mondják: „Tata nem kell cukor a szamócához!” Három évig eláll ebben a hengerben és nem tudja kiélni a tápanyagot.

– A sárgadinnyénél is új termesztési módszert alkalmazott. Pontosan mit?
– Az egyik barátomtól kaptam pár tő sárgadinnyét, majd fölfuttattam egy állványzatra és egészen decemberig volt rajta dinnye. 3 x 70 négyzetméteres nyitott fóliasátram van. A dinnyék itt futottak fel az állványzatra, és az eddigi rekord 4,60 kilogramm volt. Ezt a fajtát Fiátának hívják. Egyáltalán nem estek le. Amikor 90 százalékos érésben van, akkor veszem le a gyümölcsöt. Korábban, ahol a dinnye feküdt a földön, azon az oldalon nem ért be. Most viszont minden oldala beérik, mindhárom fóliasátramban fentről lefelé lógnak a dinnyék, és alatta a szamóca is jól érzi magát a lépcsőzetesen kialakított talajon. Nemcsak az öt unokám, hanem évente több száz gyerek jár hozzám a környező iskolából megcsodálni a dinnyéimet. Sokkal jobban ízlik nekik az én gyümölcsöm az áruházban vásárolt dinnyénél.

Major Pál: „Amikor 90 százalékos érésben van, akkor szedem le”

– A kártevők megelőzésében igényel-e mindkét gyümölcs különleges bánásmódot?
– A növényekkel együtt kell élni. A lányom kérdezte: „Apu, te beszélgetsz a növényekkel?” Foglalkozom velük, köztük járok, és ha látom, hogy valamelyik kacs, levél beteg, akkor a metszőollóval levágom. Mind a dinnyéről, mind a szamócáról azonnal eltávolítom a beteg leveleket, ezáltal nem tudja „megfertőzni” a többit.

– A kétféle termesztési módszer ellenállóvá teszi a növényt?
– Egyértelműen. A szaporítóanyagot magam állítom elő, más biósoktól nem vásárolok. A dinnyém ötödik éve terem a magasban. Kitaláltam, hogy fekete szederrel árnyékolom a dinnyét a magasban. Saját fúrt kutamból öntözöm, árasztásos módszerrel. Októberben is gyönyörű zöld a dinnye levele. A kertemben kialakult a biológiai egyensúly, a katicabogár elpusztítja a levéltetveket. Jobban gyógyít a kertem, mint a gyógyszerek.

– Van-e még más zöldség-gyümölcs?
– Saját fogyasztásra paprika, paradicsom, és van még cseresznyefa, piros bélű dió.

– Hol tudja értékesíteni a termékeit?
– Egy ideig a fővárosi biopiacon adtam el a szamócát és a dinnyét. Jelenleg a békési piacon tudom értékesíteni. Szamócából tavaly 1-1,5 q terméket tudtam leszüretelni, az előző évben 150 kilogrammból készítettem dzsemet és 200 liter szamócacefrém is volt. A dinnyéből 15-20 q mennyiség termett tavaly, minden darabnak nagy sikere volt.

Ilonka Mária

Vissza