Karcagon is veszteséges az állattartás

A biotermelés köznapi nyelven szólva az ősi, régi, az 1960-as évekig fennálló mezőgazdasági termelési forma, amelynek mai változata már szigorúan ellenőrzött termelési rendszerben valósul meg. A bio-szerves gazdálkodás alapja az állattenyésztés és annak igen hasznos mellékterméke az istállótrágya.

Amélyalmos tartási technológiával egy esztendő alatt 2 nagy állategység* biztosítja 1 ha szántó trágyaszükségletét 280-320 q/ha dózisban. Véleményem szerint a biogazdálkodás 5 éves ciklusát tekintve, legalább 1 évig pillangós, valamint legalább az egyik évben repce, mustár, olajretek, facélia, egyéb zöldtrágya-növény szükséges a vetésszerkezetben. Az állattenyésztés a termelés fontos organizátora.

Legfontosabb állatfajaink döntően kérődző állatok: a szarvasmarha, juh, kecske, bivaly és fontos a ló és a szamár is. Ezeken kívül tartunk sertéseket is, ezek mélyalmos szabadtartása is megfelelő minőségű trágyát tud biztosítani. Legjobb keverni a kérődzők trágyájával. Minden esetben biztosítjuk a legalább 8 hónapos érési időt, legalább egy átrakással és gyógynövényes kezeléssel. A trágya beoltása a biodinamikus előírásoknak megfelelően történik.

A szerző felvételei

A szarvasmarha-tenyésztés, húsmarhatartás anyatehéntartással történik. Szálláshelyük fedett nyári szállás, 8 hónap legeltetés biztosítja az alaptakarmányozást. A téli hónapokban lucernaszénát, leveles kukoricaszárat (csutkát), gyepszénát és takarmányszalmát biztosítunk részükre, rendszeresen kiosztva. Abrakot csak ellés után adunk az állatoknak. Az abrak összetétele: kukorica 30%, árpa 25%, tritikále 25% és lucernaliszt 20%.

Tavasszal kihajtáskor 2-3% gesztenyeőrleményt keverünk az abrakba, korpával és napraforgóval. A gyep összetétele 25-30% pillangós (főként herefélék), a legelőfű általában közepes minőségű minden területünkön.

A legeltetési időszakból egy-másfél hónap gabona és kukoricatarlón folyik, ezek minden esetben bioterületek. A szaporulat 80-85% között van. A magyar tarka állomány eléggé nehézellő, ez gondot okoz, a szaporulati mutatók ezért alacsonyak. A magyar szürke állomány szaporulati mutatója 94-96% körüli. Az üszőket minden esetben tenyésztésbe vesszük, a bikákat vágóállatként hasznosítjuk. Ezek az állatok egész évben szabadtartásban vannak.

A későbbiekben be fogjuk vezetni a silóetetést, melynek energia és étrendi hatása igen jelentős.

A juhok és a kecskék takarmányozását szintén legelőre alapozzuk.

A téli takarmányt a lucernaszéna, gyepszéna és melléktermék szénák, szalmák (köles, facélia, cirok) biztosítják. A juhok bioritmusának megfelelően augusztusban visszük rá a nyájra a kosokat, így januártól van az ellés. Ezek az állatok vegetációs időben nyári szálláson vannak, a téli időszakban zárt hodályban, fogadtatás elletéssel, bárányiskolával.

A juhok téli takarmányozásánál minden esetben jelentős az abraktakarmány. Abrakként 30% kukoricát, 70% zabot kapnak, napi 25-30 dkg-ot anyánként. A bárányok előtt állandóan van abrak. Nagyon fontos, hogy a nyalósó (lehetőleg szelénes) állandóan biztosítva legyen. A juhokat is mélyalmon tartjuk, kitrágyázás a nyári szállásról novemberben, a hodályból májusban történik.
Minden állatfajnál a kitrágyázás után 2-3-szor egymás utáni meszeléseket végzünk.

A sertéstenyésztés a biogazdálkodás legnehezebb ágazata nálunk, kivéve a mangalicatartást. A mangalica rostigényét zöldlucernával, kertészeti melléktermékekkel, csöves kukoricával és egyéb szemessel (tritikále, zab, árpa) biztosítjuk. Télen lucernaszénát kapnak a szemes takarmány mellett. A keresztezett (mangalica-duroc, mangalica-hampshire és a mangalica-magyar nagyfehér) állomány igényesebb a mangalicánál, de nem okoz különösebb problémát. Ennél a fajtacsoportnál alaptakarmányként keveréktakarmányt adunk darálva, amelynek összetétele: kukorica 20%, búza 20%, árpa 20%, napraforgó pellet 20% (olajmelléktermék).

Nyáron zöldlucernát, télen lucernaszénát is kapnak. Ha hideg az idő, akkor kukoricát kapnak kiegészítésként. A hústípusú biosertések takarmányozását extrahált bio szójadarával és borsóval egészítjük ki, együttesen 10% részarányban. Ez évtől termeljük az őszi borsót és őszi, illetve tavaszi bükkönyt fehérjealapanyagnak. Alaptakarmányként darakeveréket adunk 10%-ban, és a lucernalisztet is 10%-ban keverjük be, takarmány-kiegészítőként minden esetben 0,2-0,3% takarmánymész is kerül az alaptakarmányba. A természetszerű tartás erős, szilárd szervezetet biztosít.

Az állomány stresszmentes. A sertés fialási átlaga, alomszáma mangalicánál 4-7 db, a keresztezett állománynál 7-11 db, a kocaforgó 1,6 évente. Az elkészülési idő mangalicánál 16-17 hónap, ekkor 140 kg körüli az átlagsúlyuk. A keresztezett és tiszta hústípusnál a vágáskori élettartam 9-10 hónap körül alakul.

Összefoglalva elmondható, hogy az állattenyésztés a biogazdálkodás szerves tartozéka. A trágya igazi érték, ez a szervesanyag-gazdálkodás alapja. Az állattenyésztés önmagában veszteséges, állat-egységenként 25 000-30 000 Ft a ráfizetés a jelenlegi árszinteken, mindent beszámítva.

Az állattartásnak, -tenyésztésnek nincs becsülete, különösen a bioállattartásban, ezért szorgalmazni kellene legalább a tenyészállat-vásárlást, állatjóléti támogatást, fejőház, tej-hús feldolgozó építéseinek támogatását. Ráadásul a bio talajerőgazdálkodásban a szervestrágya nincs elismerve, pedig többet ér a zöldtrágyánál, a lucerna feltöréssel legalább azonos a hatása. A trágyázásnak nagy az élőmunka igénye, megfelelő támogatást érdemelne, mert jelentős munkaerő foglalkoztatási kihatása is van. A vidék felemelkedéséhez, az élhetőség bővüléséhez, a természeti területek karbantartásához (legeltetés) és a biodiverzitás megtartásához nagymértékben hozzájárulhat a bioállattartás!

A komplex természeti egyensúlyhoz, a gazdaság növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyához, egészséges élelmiszergazdaság fenntartásához is nélkülözhetetlen lenne az állattartás. A helyzetértékelés országosan és uniós szinten is nagy érdeklődésre tarthat számot. Szükséges lenne egy önálló napot tartani az országgyűlés mezőgazdasági bizottságában az állattenyésztésről és ezen belül a bioállattenyésztésről.

Hubai Imre Csaba
biogazda
Bioszövetkezet elnöke

* A lektor megjegyzése: 1 nagy állategység azonos egy tehénnel, vagy egy lóval, vagy 6,7 db birkával, vagy 5 db hízósertéssel stb.

Vissza